object(Publication)#771 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(8423) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:52" ["primaryContactId"]=> int(10727) ["sectionId"]=> int(143) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(8299) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(0) "" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(1) "3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(16) "

editorial

" ["hu_HU"]=> string(18) "

köszöntő

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Editorial" ["hu_HU"]=> string(11) "Köszöntő" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(0) { } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(11) "köszöntő" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(9) "editorial" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#809 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40733) ["id"]=> int(6379) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8423) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#83 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7454) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:54" ["primaryContactId"]=> int(9344) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7330) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4697) "BAJNAI László (1993): „Budapest reneszánszáért”. Javaslat Budapest városrehabilitációjának programjára. Budapest: Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala. BAJNAI László (2003): Projektek a tervezésben. A Magyar Urbanisztikai Társaság 2003. évi X. Országos Urbanisztikai Konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata. In LAIB Eszter (szerk.): Urbanisztika az EU küszöbén. A magyar urbanisztika súlyponti kérdései az EU-csatlakozás időszakában. Budapest: Magyar Urbanisztikai Társaság, 56–69. BAJNAI László (2018): A fenntartható urbanizáció kihívásai. In TÓZSA István (szerk.): Közszervezési és közigazgatástani műhely-fórum, 2016. Tanulmánykötet. Budapest: E-government Alapítvány, 67–81. BAJNAI László (2020): A településfejlesztés teljesítményeinek, jó működésének értékelési, mérési lehetőségei. In BELÉNYESI Emese – GÁSPÁR Mátyás (szerk.): A jó önkormányzás mérése – elvi, módszertani és működési megalapozás. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 97–159. BAJNAI László (2021): Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolar Kiadó. BAJNAI László – JÓZSA Attila (2020): A Few Chapters of the Earlier History of Operational Urban Development in Central Europe. Acta Universitatis Sapientiae, European and Regional Studies, 18, 11–28. Online: https://doi.org/10.2478/auseur-2020-0008 BESENYEI Mónika et al. (2019): Fenntartható jövőképünk. In KAISER Tamás (szerk.): A jó állam mérhetősége III. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 125–139. CERDÁ, Ildefonso (2013) [1867]: Az urbanizáció általános elmélete. Budapest: Scolar Kiadó. HERVIER, Dominique et al. (1989): Le Vésinet. Modèle français de l’urbanisme paysager 1858–1930. Paris: Ministère de la Culture et de la Communication, Inventaire Général des Monuments et des Richesses Artistiques de la France, Région Ile de France, Ville du Vésinet. Online: https://doi.org/10.3406/vilpa.1989.1065 HUTKAI Zsuzsanna et al. (2019): Biztonság és bizalom a kormányzatban. In KAISER Tamás (szerk.): A jó állam mérhetősége III. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 9–29. KAISER Tamás (2016): Az államkutatások helye a társadalomtudományok rendszerében. Államtudományi Műhelytanulmányok, (1), 1–18. KAISER Tamás – BOZSÓ Gábor (2016): Az államközpontú kormányzás koncepciójának és mérhetőségének főbb aspektusai. Államtudományi Műhelytanulmányok, (22), 1–25. KEELING, Charles David et al. (2001): Exchanges of Atmospheric CO2 and 13CO2 with the Terrestrial Biosphere and Oceans from 1978 to 2000. I. Global Aspects. SIO Reference Series, No. 01–06, Scripps Institution of Oceanography, San Diego, 1–28. Online: http://escholarship.org/uc/item/09v319r9 KIS Norbert et al. (2023): A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos közigazgatási attitűdök. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 11(3), 7–28. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2023.3.1 LACAZE, Jean-Paul (1995): Introduction á la planification urbaine. Imprécis d’urbanisme á la francaise. Paris: Presses de l’école nationale des ponts et chaussées. LÜTHI, Dieter et al. (2008): High-Resolution Carbon Dioxide Concentration Record 650,000–800,000 Years Before Present. Nature, 453, 379–382. Online: https://doi.org/10.1038/nature06949 MÁRTONFFY Károly szerk. (1940): A korszerű közszolgálat útja II. Városfejlesztés, városrendezés, városépítés. Az V. Közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Budapest: Dr. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. Nemzeti Energia- és Klímaterv. 2023. évi felülvizsgált változat (2023). Online: https://commission.europa.eu/system/files/2023-09/HUNGARY%20-%20DRAFT%20UPDATED%20NECP%202021-2030%20_HU.pdf RUBINO, Mauro et al. (2019): Revised Records of Atmospheric Trace Gases CO2, CH4, N2O and δ13C-CO2 Over the Last 2000 Years From Law Dome, Antarctica. Earth System Science Data, 11(2), 473–492. Online: https://doi.org/10.5194/essd-11-473-2019 OSMAN, Matthew B. et al. (2021): Globally Resolved Surface Temperatures Since the Last Glacial Maximum. Nature, 599, 239–244. Online: https://doi.org/10.1038/s41586-021-03984-4 Világbank (2023): Développement urbain. Online: https://www.banquemondiale.org/fr/topic/urbandevelopment/overview WESTERHOLD, Tomas et al. (2020): An Astronomically Dated Record of Earth’s Climate and Its Predictability Over the Last 66 Million Years. Science, 369(6509), 1383–1387. Online: https://doi.org/10.1126/science.aba6853" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-35" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1280) "

In order to give a sense of the importance of the urbanisation challenge in relation to climate change, the paper reviews the basic characteristics of global warming as a threat to all humanity, and the role of fossil fuel-based urbanisation in causing it, in the light of recent research. In this context, it takes a systems approach to typical local conditions and processes to shed light on the complex causes and complex impacts of urbanisation and to provide a basis for climate-smart urban policies to address climate challenges at the city level. It analyses the key links that show that structural problems of urbanisation are among the causes and consequences of climate change. It presents a coherent framework of comprehensive urban development pathways to address these problems, building on the evidence to address local climate challenges. The analysis demonstrates through practical examples that climate objectives can only be achieved through an integrated approach. It concludes by highlighting that planned urban development consisting of the implementation of coherent urban development operations is essential to address urban climate challenges, while at the same time pointing to opportunities for improving the overall practice of urban development.

" ["hu_HU"]=> string(1567) "

A klímaváltozással összefüggő urbanizációs problémák jelentőségének érzékeltetése érdekében a tanulmány a legújabb kutatási eredmények tükrében áttekinti az egész emberiségre veszélyt jelentő globális felmelegedés alapvető jellemzőit és a fosszilis energiára épülő urbanizáció szerepét előidézésükben. Ebben a kontextusban rendszerszintű megközelítésben mutatja be a jellemző helyi adottságokat, folyamatokat, hogy a klímavédelem városi szintű kihívásainak megválaszolására alkalmas klímavédő várospolitikák megalapozása céljából rávilágítson a felmelegedés komplex urbanizációs okaira és összetett hatásaira. Kulcsfontosságú összefüggéseket elemez, amelyek bizonyítják, hogy az urbanizáció strukturális jellegű problémái a klímaváltozás okai és következményei közé tartoznak. A problémák megoldása érdekében összefüggő rendszerben alkot képet az átfogó városfejlesztési irányokról, amelyek az adottságokra építve alkalmasak a helyi klímavédelmi kihívások megválaszolására. Az elemzés gyakorlati példák tükrében mutatja meg, hogy a klímacélok elérése csakis integrált megközelítéssel valósítható meg. Következtetései kiemelik, hogy az összehangolt városfejlesztési műveletek végrehajtásából álló tervszerű városfejlesztés nélkülözhetetlen a városi klímavédelmi kihívások megválaszolásához, és egyúttal fejlesztési lehetőségeket jeleznek a településfejlesztés általános gyakorlatában.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(15) "Bajnai László" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(106) "Climate Change and Urbanisation – Urban Challenges and Opportunities for Climate Protection Urban Policy" ["hu_HU"]=> string(114) "Klímaváltozás és urbanizáció – a klímavédő várospolitika urbanizációs kihívásai és lehetőségei " } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#848 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9344) ["email"]=> string(32) "bajnai.laszlo@varosfejlesztes.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7454) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bajnai" ["hu_HU"]=> string(6) "Bajnai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(27) "fenntartható urbanizáció" [1]=> string(31) "fenntartható városfejlesztés" [2]=> string(23) "globális felmelegedés" [3]=> string(16) "klímaváltozás" [4]=> string(27) "operatív városfejlesztés" [5]=> string(31) "szabályozó városfejlesztés " } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(14) "climate change" [1]=> string(14) "global warming" [2]=> string(24) "sustainable urbanization" [3]=> string(29) "sustainable urban development" [4]=> string(29) "operational urban development" [5]=> string(28) "regulatory urban development" [6]=> string(17) "local development" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#832 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40734) ["id"]=> int(6380) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7454) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#163 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7452) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:54" ["primaryContactId"]=> int(9342) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(7328) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7972) "BREQUE, Marija – DE NUL, Lars – PETRIDIS, Athanasios (2021): Industry 5.0. Towards a Sustainable, Humancentric and Resilient European Industry. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2777/308407 CSATH Magdolna (2020): A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 8(1), 25–65. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2020.1.2 European Commission [é. n.]: Sustainable cities. Online: https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/digital-and-infrastructure/sustainable-cities_en European Commission (2024): Forging a Sustainable Future Together: Cohesion for a Competitive and Inclusive Europe. Report of the High-Level Group on the Future of Cohesion Policy. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2776/974536 FARAGÓ Tibor – BULLA, M. – NATHON, I. (1992): Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezet és Fejlődés Konferenciája: tények és adatok (UN Conference on Environment and Development). Budapest: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). Online: http://real.mtak.hu/65984/1/1992Rioi_konferencia_1992_u.pdf FÁSI, Csaba (2019): Competitiveness Studies – The Digital Preparedness of the Hungarian Public Service. JURA, 25(2), 264–274. Online: https://real.mtak.hu/158464/1/JURA_2019_2.pdf FÁSI Csaba (2023a): A fenntarthatóság dimenziói és a hazai felsőoktatási intézmények helyzetének egyes aspektusai a fenntarthatósági rangsorok tükrében. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 11(3), 117–135. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2023.3.6 FÁSI Csaba (2023b): A körforgásos gazdaság és a gazdasági zöld átállás helyzetének felmérése az Európai Unióban. In CSATH Magdolna (szerk.): A körforgásos gazdaság, mint fenntarthatósági fogalom: szakirodalmi áttekintés, hazai helyzetkép című gazdasági alprojekt. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 116–130. First Meeting of the Group of high-level specialists on the future of Cohesion Policy – Cohesion Policy and the European Growth Model 31 January 2023, Brussels. Online: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/how/future-cohesion-policy/Minutes_First_GroupMeeting_230301.pdf Fourth meeting of the group of high-level specialists on the future of Cohesion Policy – Role of place-based policies and development strategies 23 May 2023, Brussels. Online: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/how/future-cohesion-policy/Minutes_Fourth%20Group%20Meeting.pdf GYULAI Iván (2013): Fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés. Statisztikai Szemle, 91(8–9), 797–822. Online: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2013/2013_08-09/2013_08-09_797.pdf IVANOV, Dmitry (2023): The Industry 5.0 Framework: Viability-Based Integration of the Resilience, Sustainability, and Human-Centricity Perspectives. International Journal of Production Research, 61(5), 1683–1695. Online: https://doi.org/10.1080/00207543.2022.2118892 KAISER Tamás (2009): Territorial Strategies in the Making: Compulsory Homeworks for the Incoming Hungarian Presidency. Acta Scientiarum Socialium, (30), 113–129. KONCZ Ibolya Katalin (2020): Az ipari forradalmak társadalomra gyakorolt hatása Magyarországon. Miskolci Jogi Szemle, 15(3. különszám), 87–96. Online: https://bit.ly/4c6iUPC LENGYEL Attila (2018): A fenntarthatóság mindfulness és turizmus tértudományi összefüggései. PhD-értekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem. Online: https://doi.org/10.14751/SZIE.2018.009 MEADOWS, Donella H. – MEADOWS, Dennis L. – RANDERS, Jørgen – BEHRENS, William W. III (1972): The Limits to Growth. A Report for the Club of Rome’s Project on the Predicament of Mankind. New York: Universe Books. Online: http://www.donellameadows.org/wp-content/userfiles/Limits-to-Growth-digital-scan-version.pdf MOURTZIS, Dmitris – ANGELOPOULOS, John – PANOPOULOS, Nikos (2022): A Literature Review of the Challenges and Opportunities of the Transition from Industry 4.0 to Society 5.0. Energies, 15(17), 6276. Online: https://doi.org/10.3390/en15176276 NEMES Ferenc (2007): Vezetési ismeretek és módszerek. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó. PERSÁNYI Miklós (1988): Közös jövőnk: A Brundtland-jelentés. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. QIN, Jian – LIU, Ying – GROSVENOR, Roger (2016): A Categorical Framework of Manufacturing for Industry 4.0 and Beyond. Procedia CIRP, 52, 173–178. Online: https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.08.005 SCHUMACHER, Andreas – EROL, Selim – SIHN, Wilfriend (2016): A Maturity Model for Assessing Industry 4.0 Readiness and Maturity of Manufacturing Enterprises. Procedia CIRP, 52, 161–166. Online: https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.07.040 SIMON Róbert Balázs (2023): A fenntartható városfejlesztési stratégiák története. Hogyan jutott el az európai városi fenntarthatósági szakpolitika a fenntartható városfejlesztési stratégiákig? Polgári Szemle, 19(1–3), 307–324. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2023.0921 Sixth meeting of the group of high-level specialists on the future of Cohesion Policy – Anchoring financial support from the policy in reforms, in the context of European Semester and in synergy with other EU policies 14 September 2023, Brussels. Online: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/how/future-cohesion-policy/minutes_6th_meeting.pdf SZENDI Dóra (2023): Smart Cities and Sustainability in Central-Eastern Europe. Theory, Methodology, Practice – Review of Business and Management, 19(2), 17–26. Online: https://doi.org/10.18096/TMP.2023.02.02 Jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020R0852 European Commission (2023): Commission Decision of 27.1.2023: Setting Up the Group of High-Level Specialists on the Future of Cohesion Policy. C(2023) 739 final. Online: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/how/future-cohesion-policy/C_2023_739_1_EN_ACT_part1_v4.pdf Stratégiák, rangsorok, riportok Agenda 2030. Online: https://ensz.kormany.hu/agenda-2030 Arcadis (2022): The Arcadis Sustainable Cities Index. Online: https://www.arcadis.com/en-gb/knowledge-hub/perspectives/global/sustainable-cities-index#report Európai Zöld Megállapodás [é. n.]. Online: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu Corporate Knights (2023): Sustainable Cities Index Report. Online: https://www.corporateknights.com/wp-content/uploads/2023/04/2023-Sustainable-Cities-Index-Report.pdf Európai Bizottság (2020): A fenntartható városfejlesztési stratégiák kézkönyve. Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala. Online: https://doi.org/10.2760/7374 Eurostat (2023): Sustainable Development in the European Union. Monitoring Report on Progress Towards the SDGs in an EU Context 2023 Edition. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2785/403194 IESE (2024): IESE Cities in Motion Index 2024. Online: https://www.iese.edu/media/research/pdfs/ST-0649-E Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2013): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2013. Online: https://eionet.kormany.hu/akadalymentes/download/1/26/71000/NFFT-HUN-web.pdf OECD Programme on A Territorial Approach to the SDGs [é. n.]. Online: https://www.oecd.org/cfe/territorial-approach-sdgs.htm UN SDG. Online: https://www.un.org/sustainabledevelopment/cities/ UN (2023): The Sustainable Development Goals Report 2023: Special Edition. Towards a Rescue Plan for People and Planet. Online: https://unstats.un.org/sdgs/report/2023/The-Sustainable-Development-Goals-Report-2023.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "37-52" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(614) "

Industry 5.0 is a technological-organisational framework that focuses, among other things, on sustainability, which has an impact on human well-being. The present paper aims to provide a comprehensive overview of the nature of the challenges cities face today to become human-scale settlements that meet the expectations of the modern age. It also presents the role of government in contributing to the achievement of the 2030 Agenda and its impact on society. It also provides details on the challenges facing cities and the EU's response. It briefly reports on the rankings that are relevant to the topic.

" ["hu_HU"]=> string(788) "

Az Ipar 5.0 egy technológiai-szervezeti keretrendszer, amely többek között a fenntarthatóságra összpontosít, amely hatással van az emberi jólétre. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy átfogó jelleggel bemutassa, milyen jellegű kihívásoknak kell megfelelniük a városoknak napjainkban, hogy emberi léptékű, a modern kor elvárásainak megfelelő települések alakuljanak. Az Agenda 2030 céljainak teljesüléséhez való hozzájárulást és annak társadalomra gyakorolt hatásaival összefüggő kormányzati feladatokat is bemutatja. Egyúttal részletesen szól a városokat ért kihívásokról és az Európai Unió által adott válaszokról. A tanulmány röviden beszámol azokról a rangsorokról, amelyek a téma kapcsán relevanciával bírnak.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(11) "Fási Csaba" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "Human-Oriented Thinking in Urban Development Nowadays – Challanges and Responses " ["hu_HU"]=> string(90) "Emberközpontú gondolkodás napjaink városfejlesztésében – kihívások és válaszok" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#853 (6) { ["_data"]=> array(10) { ["id"]=> int(9342) ["email"]=> string(21) "fasi.csaba@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7452) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Fási" ["hu_HU"]=> string(5) "Fási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csaba" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(28) "emberközpontú gondolkodás" [1]=> string(17) "fenntarthatóság" [2]=> string(8) "ipar 5.0" [3]=> string(21) "kormányzati teendők" [4]=> string(17) "városfejlesztés" [5]=> string(13) "urbanizáció" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(22) "human-centred thinking" [1]=> string(14) "sustainability" [2]=> string(12) "industry 5.0" [3]=> string(16) "government tasks" [4]=> string(17) "urban development" [5]=> string(12) "urbanisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40735) ["id"]=> int(6381) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7452) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#155 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8179) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:52" ["primaryContactId"]=> int(10411) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(8055) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1008) "Győr Megyei Jogú Város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve 2023. Készítette: Universitas-Győr Nonprofit Kft. Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék Online: https://gyor.hu/easy-docs/652fda19b7e9a Győr Megyei Jogú Város Fenntartható Város Mobilitási Terve (SUMP) Online: https://gytp.hu/wp-content/uploads/sites/16/2023/06/SUMP-Gyor_2023____.pdf Győr Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Stratégia. Készítette: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ közreműködésével. Online: https://gyms.hu/wp-content/uploads/2023/11/GYOR_FVS.pdf Győr Megyei Jogú Város klímastratégiája 2021–2030 közötti időszakra. Készítette: Universitas-Győr Nonprofit Kft. Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék 2021. Online: https://gyor.hu/easy-docs/615ffdac205c3 Győr Megyei Jogú Város klímastratégiája. Online: https://gyor.hu/gyor/innovacio/kornyezetvedelem/klimastrategia/" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "53-73" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1112) "

The study presents the local urban challenges of climate change in terms of global warming causes and consequences. It describes developments in renewable energy, green infrastructure and awareness-raising to address these challenges. It outlines the main directions for regulatory urban development and operational urban development to mitigate urbanisation problems related to the causes and consequences of global warming, in the light of the strategic documents that underpin the municipality's climate change policy. In the field of operational urban development, it indicates municipal efforts to improve energy, transport, parking, green spaces, water management and the rehabilitation of brownfield sites. It calls for complex urban development operations to be carried out in a planned way, using an integrated approach. The study highlights the importance of complex urban development action plans that allow for the concerted implementation of different interventions in order to achieve effective urban climate policies and economically balanced, sustainable and transparent urban development.

" ["hu_HU"]=> string(1341) "

A tanulmány ismerteti a klímaváltozás helyi urbanizációs kihívásait a globális felmelegedés okai és következményei szempontjából. Bemutatja a kihívások megválaszolása érdekében megvalósított fejlesztéseket a megújuló energiák, a zöldinfrastruktúra és a szemléletformálás terén. Az önkormányzat klímavédelmi politikáját megalapozó stratégiai dokumentumok tükrében felvázolja a szabályozó és az operatív városfejlesztés fő irányait, amelyek a globális felmelegedés okai és következményei közé tartozó urbanizációs problémák enyhítését szolgálják. Az operatív városfejlesztés terén jelzi az energetikai, a közlekedési és parkolási, a zöldfelületi, a vízgazdálkodási rendszer fejlesztésére, a barnamezős területek rehabilitációjára irányuló önkormányzati törekvéseket. Kiemeli az integrált megközelítéssel megvalósítható összetett városfejlesztési műveletek tervszerű végrehajtásának szükségességét. A tanulmány rávilágít a különböző beavatkozások összehangolt megvalósítását lehetővé tevő komplex városfejlesztési akciótervek fontosságára az eredményes klímavédelmi várospolitika, valamint a gazdasági szempontból kiegyensúlyozott, fenntartható és átlátható városfejlesztés érdekében.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(39) "Szaksz Vince, Laczkovits-Takács Tímea" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(59) "The Climate Policy of the Municipality of the City of Győr" ["hu_HU"]=> string(72) "Győr Megyei Jogú Város önkormányzatának klímavédelmi politikája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#833 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10411) ["email"]=> string(23) "szaksz.vince@gyor-ph.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8179) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szaksz" ["hu_HU"]=> string(6) "Szaksz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Vince" ["hu_HU"]=> string(5) "Vince" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#810 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10412) ["email"]=> string(22) "takacs.timea@ga.sze.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8179) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(18) "Laczkovits-Takács" ["hu_HU"]=> string(18) "Laczkovits-Takács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tímea" ["hu_HU"]=> string(6) "Tímea" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Győr" [1]=> string(23) "klímavédelmi politika" [2]=> string(30) "szabályozó városfejlesztés" [3]=> string(27) "operatív városfejlesztés" [4]=> string(29) "összehangolt megvalósítás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(14) "climate policy" [1]=> string(28) "regulatory urban development" [2]=> string(29) "operational urban development" [3]=> string(26) "coordinated implementation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#851 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40736) ["id"]=> int(6382) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8179) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#80 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8178) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:53" ["primaryContactId"]=> int(10409) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(8054) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1961) "BAJNAI László (2011): Az építészeti örökség integrált védelme az operatív városfejlesztés eszköztárával. PhD-disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskola Online: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/8681 BAJNAI László (2021): Fenntartható urbanizáció. Budapest: Scolar Kiadó. BIBRI, Simon Elias – KROGSTIE, John – KÄRRHOLM, Mattias (2020): Compact City Planning and Development: Emerging Practices and Strategies for Achieving the Goals of Sustainability. Developments in the Built Environment, 4, 100021. Online: https://doi.org/10.1016/j.dibe.2020.100021 Központi Statisztikai Hivatal [é. n. a]: Területi atlasz – Egyéb területi lehatárolások. Online: https://www.ksh.hu/teruletiatlasz_egyeb_teruletilehatarolasok Központi Statisztikai Hivatal [é. n. b]: Népszámlálási adatbázis. Online: https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/ Jogi források, akciótervek, stratégiák - 1131/2016. (III. 10.) Korm. Határozat Magyarország Kormánya és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról - 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről Kecskemét Megyei Jogú Város 2020–2025. évekre szóló Környezetvédelmi Program Cselekvési Terve Kecskemét Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája 2021–2027 Kecskemét Megyei Jogú Város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP) Kecskemét Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Kecskemét Megyei Jogú Város Klímastratégia Kecskemét Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Kecskemét Megyei Jogú Város Településrendezési Terv Kecskemét Megyei Jogú Város Településrendezési Terv Alátámasztó Javaslat Települési Környezetei Értékelés 2023 Kecskemét térinformatikai rendszer" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "75-111" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1171) "

As a consequence of climate change, the rapidly rising average temperatures, disproportionately extreme and simultaneously decreasing precipitation are increasingly influencing the operational conditions and livability of cities in a significant way. One of the key urban policy challenges of the 21st century is to explore all available tools that can help combat these adverse factors. The study presents climate-conscious urban policy in Kecskemét, which aims to address local challenges posed by climate change through the combined application of regulatory and operational urban development tools. In addition to promoting economic growth, the city places great emphasis on environmental sustainability, focusing not only on transforming transport infrastructure, establishing sub-centers, and utilizing brownfield areas, but also on developing green and blue infrastructure. The authors highlight how climate awareness is integrated into the city's urban planning principles and implemented through physical and social interventions, supporting the realization of the compact city model and contributing to the reduction of Kecskemét’s climate footprint.

" ["hu_HU"]=> string(1275) "

A klímaváltozás következményeként rohamtempóban emelkedő átlaghőmérséklet, aránytalanul és szélsőségesen érkező, ugyanakkor egyre csökkenő csapadék a városok üzemeltetési feltételeit és élhetőségét egyre meghatározóbb módon befolyásolja. A 21. század egyik fontos várospolitikai kihívása mindazon eszköztár feltárása, amely elősegíti a küzdelmet ezen kedvezőtlen tényezők ellen. A tanulmány Kecskemét klímavédő várospolitikáját mutatja be, amely a szabályozói és operatív városfejlesztési eszközök együttes alkalmazásával kíván válaszokat adni a klímaváltozás helyi kihívásaira. A város a gazdasági fejlődés mellett kiemelt figyelmet fordít a környezeti fenntarthatóságra, így a közlekedési infrastruktúra átalakítása, az alközpontok kialakítása és a barnamezős területek hasznosítása mellett a zöld- és kékinfrastruktúra fejlesztésére is hangsúlyt helyez. A publikációban a szerzők bemutatják, hogyan érvényesül a klímatudatosság a város településrendezési alapelveiben, valamint a fizikai és társadalmi beavatkozások során, ezzel elősegítve a kompakt város modelljének megvalósítását és Kecskemét klímalábnyomának csökkentését.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(42) "Balogh Zoltán, Szemereyné Pataki Klaudia" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(43) "Climate-friendly Urban Policy in Kecskemét" ["hu_HU"]=> string(41) "Kecskemét klímavédő várospolitikája" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#852 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10409) ["email"]=> string(26) "balogh.zoltan@kecskemet.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8178) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Balogh" ["hu_HU"]=> string(6) "Balogh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#850 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10410) ["email"]=> string(25) "polgarmester@kecskemet.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8178) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(18) "Szemereyné Pataki" ["hu_HU"]=> string(18) "Szemereyné Pataki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Klaudia" ["hu_HU"]=> string(7) "Klaudia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(10) "Kecskemét" [1]=> string(14) "kompakt város" [2]=> string(16) "klímaváltozás" [3]=> string(17) "szuburbanizáció" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "Kecskemet" [1]=> string(12) "compact city" [2]=> string(14) "climate change" [3]=> string(15) "suburbanization" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#863 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40737) ["id"]=> int(6383) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8178) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#84 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8180) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:52" ["primaryContactId"]=> int(10413) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(8056) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(2085) "BAJNAI László (2003): Projektek a tervezésben. Urbanisztika az EU küszöbén: a magyar urbanisztika súlyponti kérdései az EU-csatlakozás időszakában. In LAIB Eszter (szerk.): Urbanisztika az EU küszöbén. A magyar urbanisztika súlyponti kérdései az EU-csatlakozás időszakában. Budapest: Magyar Urbanisztikai Társaság, 56–69. BAJNAI László (2021): Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolar Kiadó. DITTRICH Ernő (2021): A jövő neve élet. Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja. Pécs: Magyar Klímavédelmi Kft. HAWKEN, Paul (2019): Visszafordítható. 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához. Budapest: HVG Könyvek. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2022): Népszámlálás 2022. Elérhető: https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/ Lechner Tudásközpont (2022): Pécs épületállományának energetikai tanúsítvány szerinti besorolása. Adatszolgáltatás alapján. MATSUMOTO, Tadashi – LEDESMA BOHORQUEZ, Mateo (2023): Building Systemic Climate Resilience in Cities. OECD Regional Development Papers, (56). Online: https://doi.org/10.1787/f2f020b9-en OECD (2018): Climate-Resilient Infrastructure. OECD Environment Policy Paper, (14). Online: https://doi.org/10.1787/4fdf9eaf-en Autóbuszflotta Dekarbonizációs Terve (2022). Pályázat.gov.hu (2023): 2014–2020 között Pécs városában támogatott projektek. Online: https://www.palyazat.gov.hu/eredmenyek/tamogatott-projektek?program=Sz%C3%A9chenyi+terv+plusz®io=D%C3%A9l-Dun%C3%A1nt%C3%BAl&varmegye=Baranya&jaras=P%C3%A9csi&helyseg=P%C3%A9cs Pécs MJV Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP) (2021) Pécs MJV Fenntartható Mobilitási Terve (2017) Pécs MJV Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (2023) Pécs MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2021) Pécs MJV Klímasemlegességi Szerződése. Klímasemleges Akcióterv és Beruházási Terv (2023) Pécs MJV Klímastratégiája (2021) Pécs MJV Helyi Építési Szabályzata (2017)" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "113-136" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1440) "

Urbanization has significantly contributed to climate change, especially since the mid-20th century with urban growth and the widespread use of automobiles. The goal of sustainable urbanization is for cities to adapt to climate change and integrate the necessary measures into their urban development and management practices. This study examines the example of Pécs city, exploring how the municipality has recognized the challenges posed by climate change and the steps it has taken so far. Pécs’ participation in the European Commission’s Horizon Europe climate-neutral city mission marked an important step toward addressing these challenges. A significant portion of urban issues is related to changes in climatic conditions, and if proper measures are not taken, the quality of life and urban livability could be compromised in the medium term. The study explores the importance of climate modeling and forecasting, the resilience of infrastructure, and the development of green infrastructure and ecosystem services. The establishment of governance and management frameworks enables the renewal of infrastructure, the model of which is also presented. The conclusion outlines how the response to climate change challenges, along with the necessary regulatory and operational urban development measures, will transform urban infrastructure, shape the city's image, and improve the quality of life and livability in Pécs.

" ["hu_HU"]=> string(1635) "

Az urbanizáció jelentős mértékben hozzájárult a klímaváltozáshoz, különösen a 20. század közepétől a városi növekedés és a gépjárműhasználat elterjedése révén. A fenntartható urbanizáció célja, hogy a városok alkalmazkodjanak a klímaváltozáshoz, és integrálják a szükséges intézkedéseket városfejlesztési és -üzemeltetési gyakorlatukba. A tanulmány Pécs városának példáján vizsgálja, hogy az önkormányzat mennyiben ismerte fel az éghajlatváltozás kihívásait, és milyen lépéseket tett eddig. Pécs csatlakozása az Európai Bizottság Horizont Európa klímasemleges városmissziójához fontos lépés volt a problémák kezelésében. A városi problémák nagy része összefüggésben áll az éghajlati viszonyok változásával, és ha nem történnek meg a megfelelő intézkedések, már középtávon is az életminőség, a városi élhetőség szenved csorbát.

A tanulmány vizsgálja az éghajlati modellezés és előrejelzések jelentőségét, az infrastruktúra ellenálló képességét, valamint a zöldinfrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fejlettségét. A kormányzás és irányítási keretek kialakítása teszi lehetővé az infrastruktúra megújítását, amelynek modelljét ugyancsak bemutatják a szerzők. A konklúzió megfogalmazza, hogy a klímaváltozás kihívásaira adott reakció, a szükséges szabályozási és operatív városfejlesztési intézkedések hogyan alakítják át a városi infrastruktúrát, a városi arculatot, és miként teszik jobbá a pécsi életminőséget, élhetőséget.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(60) "Ruzsa Csaba, Döbrönte Katalin, Hajdú Csaba, Meixner Barna" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(127) "Pécs MJV on the Path to Climate Neutrality. Municipal Toolset in Responding to the Challenges of Climate Change – Case Study" ["hu_HU"]=> string(142) "Pécs MJV a klímasemlegesség útján. Önkormányzati eszközrendszer a klímaváltozás kihívásaira adott válaszokban – esettanulmány" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(4) { [0]=> object(Author)#866 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10414) ["email"]=> string(22) "ruzsa.csaba@ph.pecs.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8180) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ruzsa" ["hu_HU"]=> string(5) "Ruzsa" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csaba" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#865 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10413) ["email"]=> string(18) "dobronte@exante.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8180) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(10) "Döbrönte" ["hu_HU"]=> string(10) "Döbrönte" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Katalin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#859 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10415) ["email"]=> string(22) "hajdu.csaba@ph.pecs.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8180) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Hajdú" ["hu_HU"]=> string(6) "Hajdú" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csaba" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [3]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10416) ["email"]=> string(23) "meixner.barna@biokom.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8180) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Meixner" ["hu_HU"]=> string(7) "Meixner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Barna" ["hu_HU"]=> string(5) "Barna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "urbanizáció" [1]=> string(16) "klímaváltozás" [2]=> string(31) "klímareziliens infrastruktúra" [3]=> string(13) "szabályozás" [4]=> string(27) "operatív városfejlesztés" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "urbanization" [1]=> string(14) "climate change" [2]=> string(32) "climate-resilient infrastructure" [3]=> string(10) "regulation" [4]=> string(29) "operational urban development" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#868 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40738) ["id"]=> int(6384) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8180) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#857 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8177) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:53" ["primaryContactId"]=> int(10406) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(8053) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1842) "BAJNAI László (2021): Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolar Kiadó. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (2023): Magyarország állandó lakossága. Online: https://www.nyilvantarto.hu/hu/statisztikak?stat=kozerdeku Fehérvár [@fehervar] (2021): A szennyvíz útja Sóstóra. YouTube, 2021. október 10. Online: https://www.youtube.com/watch?v=AeuqMxSL0-o Kártya [é. n.]. Mesiműhely.hu. Online: https://www.mesimuhely.hu/index.php/kartya Felhasznált joganyagok, stratégiák, akciótervek Börgönd repülőtér – megvalósíthatósági tanulmány (2022) Székesfehérvár Felszíni Vízelvezetése Tanulmányterv (2021) Székesfehérvár Klímastratégiája (2021) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája (2022) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP) (2021) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója 2014–2030 (2014) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 31/2015. (VI. 26.) önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 17/2019. (VII. 12.) önkormányzati rendelete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 492/2019. (VII. 12.) határozata Székesfehérvár Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének megállapításáról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 23/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete a közterületek tisztán tartásáról Zöld Város – Fehérvár Tüdeje Fejlesztési Projekt Tanulmányterv (2016)" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "137-155" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(928) "

The study deals with the climate protection problems of Székesfehérvár and the measures taken to solve the identified problems. The study aims to make good examples and experiences known to the widest possible audience and to serve as a model for other settlements. The study presents the projects and investments with which the city has taken significant steps in the field of climate protection. It covers the elements of the local regulatory system serving climate protection, the significant strategic documents that form the basis of strategic planning, the implemented projects serving climate protection goals, social engagement and the large-scale investments and development opportunities planned for the future. The study highlights that climate protection goals can only be achieved with measures developed with complex thinking and through measures implemented in cooperation with many fields of expertise.

" ["hu_HU"]=> string(1005) "

A tanulmány Székesfehérvár klímavédelmi problémáinak és a feltárt gondok megoldásaként tett intézkedéseknek a bemutatásával foglalkozik. A tanulmány célja, hogy a jó példákat, tapasztalatokat minél szélesebb körben megismertesse, és más települések számára mintaként szolgáljon. A tanulmány ismerteti azokat a projekteket, beruházásokat, amelyekkel a klímavédelem területén jelentős lépéseket tett a város. Kitér a klímavédelmet szolgáló helyi szabályozási rendszer elemeire, a stratégiai tervezést megalapozó jelentős stratégiai dokumentumokra, a klímavédelmi célokat szolgáló megvalósított projektekre, a társadalmi szerepvállalásra és a jövőben megvalósítani tervezett nagyívű beruházásokra, fejlesztési lehetőségekre. A tanulmány rávilágít arra, hogy a klímavédelmi célok kizárólag komplex gondolkodással kidolgozott, számos szakterület együttműködésével megvalósuló intézkedésekkel érhetők el.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(55) "Cser-Palkovics András, Lehrner Zsolt, Györök Orsolya" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "Székesfehérvár’s Climate-friendly Urban Policy – Case Study" ["hu_HU"]=> string(67) "Székesfehérvár klímavédő várospolitikája – esettanulmány" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#873 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10407) ["email"]=> string(36) "polgarmester@pmhiv.szekesfehervar.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8177) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Cser-Palkovics" ["hu_HU"]=> string(14) "Cser-Palkovics" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#864 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10408) ["email"]=> string(37) "lehrner.zsolt@pmhiv.szekesfehervar.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8177) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Lehrner" ["hu_HU"]=> string(7) "Lehrner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Zsolt" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#871 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(10406) ["email"]=> string(38) "gyorok.orsolya@pmhiv.szekesfehervar.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8177) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(0) "" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Györök" ["hu_HU"]=> string(8) "Györök" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Orsolya" ["hu_HU"]=> string(7) "Orsolya" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(14) "klímavédelem" [1]=> string(16) "klímastratégia" [2]=> string(20) "energiahatékonyság" [3]=> string(26) "kék-zöld infrastruktúra" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(18) "climate protection" [1]=> string(16) "climate strategy" [2]=> string(17) "energy efficiency" [3]=> string(31) "blue-green infrastructure (BGI)" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#874 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40739) ["id"]=> int(6385) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8177) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#861 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8155) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:53" ["primaryContactId"]=> int(10379) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(8031) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1481) "BAJNAI László (2021): Fenntartható urbanizáció. A városfejlesztés története, elmélete és gyakorlata. Budapest: Scolar Kiadó. Diploma 2023, HVG Kiadó. Online: https://eduline.hu/felsooktatas/20230720_Hallgatok_kivalosaga_nappali_kepzesen DOMOKOS Endre szerk. (2022): UrbAct – Veszprém Integrated Action Plan. Veszprém: VMJV Polgármesteri Hivatal. DOMOKOS Endre szerk. (2023): Veszprém MJV Környezetvédelmi Programja – 2026. Veszprém: VMJV Polgármesteri Hivatal, Online: https://veszprem.hu/wp-content/uploads/2023/11/VMJV_Kornyezetvedelmi_Program-2026.pdf ERNSZT Ildikó – FORMÁDI Katalin – LŐRINCZ Katalin szerk. (2021): 18 tipp a fenntartható rendezvényszervezéshez. Veszprém: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar. GELENCSÉR András (2023): Ábrándok bűvöletében. A fenntartható fejlődés korlátai. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789634548584 Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer 2023. Online: https://map.hugeo.hu/nater/ TRÁJER, Attila János et al. (2022): Indicators for Climate Change-Driven Urban Health Impact Assessment. Journal Of Environmental Management, 323, 116165. Online: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2022.116165 Veszprém–Balaton 2023 projekt honlapja. Online: https://veszprembalaton2023.hu/oldal/kornyezeti-fenntarthatosagrol Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 23/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "157-182" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1171) "

Veszprém, one of the oldest settlements in Hungary, faces unique environmental challenges due to its topography and history. The town was built on seven hills, which once provided protection but creates mobility and transport problems today. The effects of climate change, such as heat waves and periods of extreme precipitation, are increasing pressure on infrastructure and population. Increasing commuter traffic in the city exacerbates greenhouse gas emissions, while narrow streets in the historic urban fabric limit transport solutions.

Veszprém has significant green spaces that mitigate the effects of climate change, but their maintenance requires substantial resources. As a university and cultural centre, the city plays a key role in developing innovative climate change strategies. To reduce the impact of climate change, Veszprém is focusing on energy efficiency, sustainable transport and water management, including the modernisation of public transport, rainwater retention and the installation of shading green spaces. The city’s long-term goal is to provide its residents with a sustainable, climate-adapted and liveable environment.

" ["hu_HU"]=> string(1411) "

Veszprém, Magyarország egyik legrégebbi települése, domborzati és történelmi sajátosságai miatt egyedi környezeti kihívásokkal néz szembe. A város hét dombra épült, ami egykor védelmet nyújtott, ma azonban mobilitási és közlekedési problémákat eredményez. A klímaváltozás hatásai – például a hőhullámok és az extrém csapadékos időszakok – egyre nagyobb terhelést rónak az infrastruktúrára és a lakosságra. A városban növekvő ingázó forgalom tovább súlyosbítja az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a történelmi városszerkezet szűk utcái korlátozzák a közlekedési megoldásokat.

Veszprém jelentős zöldfelületekkel rendelkezik, amelyek enyhítik a klímaváltozás hatásait, de fenntartásuk komoly forrásokat igényel. A város egyetemi és kulturális központként kiemelt szerepet játszik az innovatív klímavédelmi stratégiák kidolgozásában. Az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében Veszprém az energiahatékonyság, a fenntartható közlekedés és a vízgazdálkodás fejlesztésére összpontosít. Intézkedései között szerepel a közösségi közlekedés modernizálása, az esővíz helyben tartása és az árnyékoló zöldfelületek telepítése. A város hosszú távú célja, hogy fenntartható, klímaadaptált és élhető környezetet biztosítson lakosainak.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Domokos Endre" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(47) "Veszprém – Climate Protection on Seven Hills" ["hu_HU"]=> string(40) "Veszprém – klímavédelem hét dombon" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#872 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(10379) ["email"]=> string(27) "domokos.endre@uni-pannon.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8155) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(48) "a:1:{s:5:"en_US";s:22:"University of Pannonia";}" ["hu_HU"]=> string(48) "a:1:{s:5:"en_US";s:22:"University of Pannonia";}" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Domokos" ["hu_HU"]=> string(7) "Domokos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Endre" ["hu_HU"]=> string(5) "Endre" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(9) "Veszprém" [1]=> string(17) "klímaadaptáció" [2]=> string(11) "innováció" [3]=> string(28) "történelmi városszerkezet" [4]=> string(12) "közlekedés" [5]=> string(13) "zöldfelület" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(9) "Veszprém" [1]=> string(18) "climate adaptation" [2]=> string(10) "innovation" [3]=> string(21) "historic urban fabric" [4]=> string(7) "traffic" [5]=> string(11) "green space" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#877 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40740) ["id"]=> int(6386) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8155) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#855 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7578) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:54" ["primaryContactId"]=> int(9501) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(7454) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8898) "ALVES DIAS, Patricia et al. (2018): EU Coal Regions: Opportunities and Challenges Ahead. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2760/064809 BARCA, Fabrizio (2009): An Agenda for a Reformed Cohesion Policy. A Place-Based Approach to Meeting European Union Challenges and Expectations. Online: https://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/regi/dv/barca_report_/barca_report_en.pdf BENTLEY, Gill – PUGALIS, Lee (2014): Shifting paradigms, people-centred models, active regional development, space-blind policies and place-based approaches. Local Economy, 29(4–5), 283–294. Online: https://doi.org/10.1177/0269094214541355 DAVENPORT, Alex – ZARANKO, Ben (2020): Levelling Up: Where And How? Institute for Fiscal Studies. Emmerson, Carl – Farquharson, Christine – Johnson, Paul (szerk.): The IFS Green Budget. October 2020. London: The Institute for Fiscal Studies, 315–371. Online: https://ifs.org.uk/books/levelling-where-and-how Department for Energy Security and Net Zero (2023): Net Zero Government Initiative. UK Roadmap to Net Zero Government Emissions. Online: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/6569cb331104cf000dfa7352/net-zero-government-emissions-roadmap.pdf Department of Agriculture, Environment and Rural Affairs (2022): The Climate Change Act (Northern Ireland) 2022 – Key elements. Online: https://www.daera-ni.gov.uk/articles/climate-change-act-northern-ireland-2022-key-elements DIEMER, Andreas et al. (2022): The Regional Development Trap in Europe. Economic Geography, 98(5), 487–509. Online: https://doi.org/10.1080/00130095.2022.2080655 European Commission (2019): Communication from the Commission to the European Parliament, the European Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. The European Green Deal. COM(2019) 640 final. Brüsszel, 2019. december 11. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52019DC0640 FÁSI, Csaba (2019): Competitiveness Studies – The Digital Preparedness of the Hungarian Public Service. JURA, 25(2), 264–274. FEJES, Zsuzsanna (2023): Evolution of Cross-Border Cooperation in the European Union – Challenges and Opportunities. Social Horizons, 3(5), 55–78. Online: https://doi.org/10.5937/drushor2305055F GRILLITSCH, Markus – HANSEN, Teis (2019): Green Industry Development in Different Types of Regions. European Planning Studies, 27(11), 2163–2183. Online: https://doi.org/10.1080/09654313.2019.1648385 Greater Manchester Combined Authority (2021): City Region Sustainable Transport Settlement, Procpectus. September. Online: https://democracy.greatermanchester-ca.gov.uk/documents/s16545/24a%20Prospectus%209%20Very%20Final%20003.pdf HM Government (2022): Net Zero Strategy: Build Back Greener. Online: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/6194dfa4d3bf7f0555071b1b/net-zero-strategy-beis.pdf IAMMARINO, Simona – RODRÍGUEZ-POSE, Andrés – STORPER, Michael (2019): Regional Inequality in Europe: Evidence, Theory and Policy Implications. Journal of Economic Geography, 19(2), 273–298. Online: https://doi.org/10.1093/jeg/lby021 KAISER Tamás (2012): Gördülő devolúció, az Egyesült Királyságban. Megválaszolatlan kérdések, új kihívások. Budapest: Gondolat Kiadó. KAISER Tamás (2017): Városrégiók Angliában: újabb fejezet az aszimmetrikus devolúció folyamatában. In LAKI Ildikó – SZABÓ Tamás (szerk.): Agglomerációs várostérségi tanulmányok. Nagyvárosi, városi és települési dilemmák a 21. században. Budapest: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – Homo Oecologicus Alapítvány, 105–132. KAISER, Tamás (2023): Understanding Narratives in Governance: Naming and Framing Regional Inequality in the United Kingdom. Social Sciences, 12(4), 246. Online: https://doi.org/10.3390/socsci12040246 KPMG (2021): Net Zero Readiness Index 2021. Online: https://assets.kpmg.com/content/dam/kpmg/xx/pdf/2021/10/net-zero-readiness-index.pdf Local Government Association (2021): Local Green Jobs – Accelerating a Sustainable Economic Recovery. Online: https://www.local.gov.uk/local-green-jobs-accelerating-sustainable-economic-recovery MARKKANEN, Sanna – ANGER-KRAAVI, Annela (2019): Social Impacts of Climate Change Mitigation Policies and Their Implications for Inequality. Climate Policy, 19(7), 827–844. Online: https://doi.org/10.1080/14693062.2019.1596873 MARTIN, Ron et al. (2021): Levelling Up Left Behind Places. The Scale and Nature of the Economic and Policy Challenge. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781032244341 MCCANN, Philip (2016): The UK Regional-National Economic Problem. Geography, Globalisation and Governance. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781315627151 MCCANN, Philip (2020): Perceptions of Regional Inequality and the Geography of Discontent: Insights From the UK. Regional Studies, 54(2), 256–267. Online: https://doi.org/10.1080/00343404.2019.1619928 MCCANN, Philip – SOETE, Luc (2020): Placed-Based Innovation for Sustainability. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2760/250023 MCCANN, Philip – YUAN, Pei-Yu (2022): The Productivity Performance of Different Types of UK Regions and the Challenges of Levelling Up. National Institute Economic Review, 261, 79–98. Online: https://doi.org/10.1017/nie.2022.24 MITSCH, Frieder – LEE, Neil – RALPH MORROW, Elizabeth (2021): Faith No More? The Divergence of Political Trust Between Urban and Rural Europe. Political Geography, 89, 102426. Online: https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2021.102426 National Audit Office (2021): Local Government and Net Zero in England. Online: https://www.nao.org.uk/reports/local-government-and-net-zero-in-england/ NICE, Alex – SASSE, Tom (2023): Net Zero and Devolution. The Role of England’s Mayors in the Climate Transition. Institute for Government. Online: https://www.instituteforgovernment.org.uk/sites/default/files/2023-02/net-zero-and-devolution_0.pdf OECD (2009): How Regions Grow. Trends and Analysis. Paris: OECD Publishing. Online: https://doi.org/10.1787/9789264039469-en OECD (2019): Regional Outlook 2019. Leveraging Megatrends for Cities and Rural Areas. Paris: OECD Publishing. Online: https://doi.org/10.1787/9789264312838-en Office for National Statistics (2020): Analysing Regional Economic and Well-Being Trends. Online: https://bit.ly/4jdkxgm PIKE, Andy – RODRÍGUEZ-POSE, Andrés – TOMANEY, John (2007): What Kind of Local and Regional Development and for Whom? Regional Studies, 41(9), 1253–1269. Online: https://doi.org/10.1080/00343400701543355 PINA, Álvaro – SICARI, Patrizio (2022): Enhancing Regional Convergence in the European Union. OECD Economics Department Working Papers, 1696. Online: https://doi.org/10.1787/253dd6ee-en POPE, Thomas – SHEARER, Eleanor – HOUSTON, Peter (2022): Levelling up and Infrastructure Policy. How Connecting the UK’s cities Could Be the Key to Boosting Productivity. Institute for Government. 2022. július. Online: https://www.instituteforgovernment.org.uk/sites/default/files/publications/Levelling-up-and-infrastructure-policy.pdf RANKL, Felicia et al. (2023): The role of local government in delivering Net Zero. House of Commons Library. RODRÍGUEZ-POSE, Andrés (2018): The Revenge of the Places That Don’t Matter (And What to Do About It). Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, 11(1), 189–209. Online: https://doi.org/10.1093/cjres/rsx024 ; DOI: https://doi.org/10.1093/cjres/rsx024 RODRÍGUEZ-POSE, Andrés – BARTALUCCI, Federico (2024): The Green Transition and Its Potential Territorial Discontents. Cambridge Journal of Regions, Economy and Society, 17(2), 339–358. Online: https://doi.org/10.1093/cjres/rsad039 ; DOI: https://doi.org/10.1093/cjres/rsad039 Scottish Government (2023): Reducing Greenhouse Gas Emissions. Online: https://www.gov.scot/policies/climate-change/reducing-emissions/ UK Enshrines New Target in Law to Slash Emissions by 78% by 2035. Gov.uk, 2021. április 20. Online: https://www.gov.uk/government/news/uk-enshrines-new-target-in-law-to-slash-emissions-by-78-by-2035 VAN DER PLOEG, Jan Douwe (2020): Farmer’s Upheaval, Climate Crises and Populism. The Journal of Peasant Studies, 47(3), 589–605. Online: https://doi.org/10.1080/03066150.2020.1725490 ; DOI: https://doi.org/10.1080/03066150.2020.1725490 Welsh Government (2021): Climate Change Targets and Carbon Budgets. Online: https://www.gov.wales/climate-change-targets-and-carbon-budgets World Bank (2009): World Development Report 2009: Reshaping Economic Geography. Online: https://hdl.handle.net/10986/5991 ; DOI: https://doi.org/10.1596/978-0-8213-7607-2 World Bank [é. n.]: Urban Population (% of Total Population). Online: https://prosperitydata360.worldbank.org/en/indicator/WB+CC+SP+URB+TOTL+IN+ZS" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "183-201" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(978) "

Climate change, global warming and carbon emissions into the atmosphere make it increasingly tangible and urgent to accelerate the "green transition" and implement decisions to reach the net zero emissions target by 2050. As the impact of public policies to achieve these targets varies between regions with different levels of development, the role, institutional and administrative capacity of local and regional authorities is crucial in the process of achieving net zero. The UK is at the forefront of preparing for a "green transformation", and English city-regions are showing considerable activity to implement net zero, despite not having all the necessary legal, institutional, financial and human resources. The study argues that in order to achieve a coherent "green transition", there is a need to identify the potential and values of each region as well as to involve the relevant actors. Based on this, there is a need for co-created visions and strategies.

" ["hu_HU"]=> string(1248) "

Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a légkörbe irányuló karbonkibocsátás egyre kézzelfoghatóbbá és sürgősebbé teszi a zöldátállás felgyorsítását és a 2050-re kitűzött nettó kibocsátás (net zero) elérése érdekében hozott döntések megvalósítását. Mivel a célok teljesítését szolgáló közpolitikák hatása különböző mértékben érvényesül a különböző fejlettségű térségek között, a helyi és területi önkormányzatok szerepe, intézményi és adminisztratív kapacitásai meghatározó jelentőséggel bírnak a net zero elérésének folyamatában. Az Egyesült Királyság a zöldátalakulás előkészítése terén az élenjáró országok közé tartozik, az angol városrégiók pedig komoly aktivitást mutatnak a net zero végrehajtása érdekében, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek valamennyi szükséges jogi, intézményi, pénzügyi és humán erőforrással. A tanulmány azzal érvel, hogy a zöldátállás következetes megvalósítása érdekében az egyes térségek lehetőségeinek és értékeinek feltárására, az érintett szereplők bevonására, majd ennek bázisán közösen kialakított víziókra és stratégiákra van szükség.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Kaiser Tamás" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(119) "The Local and Territorial Dimension of the ’Net Zero’ Strategy: Conditions for Implementation in the United Kingdom" ["hu_HU"]=> string(119) "A Net Zero Stratégia helyi és területi dimenziója: a megvalósítás feltételrendszere az Egyesült Királyságban" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#876 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9501) ["email"]=> string(18) "kai981@freemail.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7578) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Kaiser" ["hu_HU"]=> string(6) "Kaiser" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(16) "zöld átállás" [1]=> string(8) "net zero" [2]=> string(26) "területi egyenlőtlenség" [3]=> string(14) "város-régió" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(16) "green transition" [1]=> string(8) "net zero" [2]=> string(22) "territorial inequality" [3]=> string(11) "city-region" [4]=> string(15) "decarbonisation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#856 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40741) ["id"]=> int(6387) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7578) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#860 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7818) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:53" ["primaryContactId"]=> int(9857) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(9) ["submissionId"]=> int(7694) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4369) "Act on Communicable Diseases (Smittskyddslag) (2004): Socialdepartementet, 2004:168. DAHLSTRÖM, Carl – LINDVALL, Johannes (2021): Sweden and the COVID-19 Crisis. Working Paper Series, (9), 1–31. BOUCKAERT, Geert – WERNER, Jann szerk. (2020): European Perspectives for Public Administration. The Way Forward. Leuven University Press. Online: https://doi.org/10.11116/9789461663078 Eurostat [é. n. a]: Real GDP Growth Rate – Volume. Online: https://doi.org/10.2908/TEC00115 Eurostat [é. n. b]: Deaths During the COVID-19 Pandemic. Online: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Deaths_during_the_COVID-19_pandemic FOSSE, Elisabeth – HELGESEN, Marit K. (2019): Policies to Address the Social Determinants of Health in the Nordic Countries. Stockholm–Helsinki: Nordic Welfare Centre. HAJNAL György – VIDA Sarolta (2017): Az ügynökség-típusú közigazgatási szervek populációs dinamikája (1990–2014). Politikatudományi Szemle, 26(3), 23–53. HESHMATI, Almas – TSIONAS, Mike – RASHIDGHALAM, Masoomeh (2023): An Assessment of the Swedish Health System’s Efficiency During the Covid-19 Pandemic. International Journal of Healthcare Management, 16(3), 336–352. Online: https://doi.org/10.1080/20479700.2022.2102184 HOLMBERG, Sören – ROTHSTEIN, Bo (2017): Trusting other people. Journal of Public Affairs, 17(1–2), e1645. Online: https://doi.org/10.1002/pa.1645 KOMÓCSIN Sándor (2021): Már látszik, sikeres volt-e a laza svéd járványkezelés. Economx.hu, 2021. október 15. Online: https://bit.ly/3DTFChb KUHLMANN, Sabine – FRANZKE, Jochen (2022): Multi-Level Responses to COVID-19: Crises Coordination in Germany From an International Perspective. Local Government Studies, 48(2), 312–334. Online: https://doi.org/10.1080/03003930.2021.1904398 LÆGREID, Per (2017): Nordic Administrative Traditions. In NEDERGAARD, Peter – WIVEL, Anders (szerk.): The Routledge Handbook of Scandinavian Politics. London: Routledge, 80–91. Online: https://doi.org/10.4324/9781315695716-7 LINDSTRÖM, Martin (2023): The COVID-19 Pandemic and the Timing of Government Response: A Comparison of Four Nordic Countries March-June 2020. Scandinavian Journal of Public Health, 51(5), 754–758. Online: https://doi.org/10.1177/14034948231171201 OECD (2020): The Territorial Impact of COVID-19: Managing the Crisis Across Levels of Government. Online: https://doi.org/10.1787/d3e314e1-en OECD (2022): First Lessons From Government Evaluations of COVID-19 Responses: A Synthesis. Online: https://doi.org/10.1787/483507d6-en ORLOWSKI, Eric – GOLDSMITH, David (2020): Four Months Into the COVID-19 Pandemic, Sweden’s Prized Herd Immunity Is Nowhere to Sight. Journal of the Royal Society of Medicine, 113(8), 292–298. Online: https://doi.org/10.1177/0141076820945282 PIERSON, Paul (2000): Increasing Returns, Path Dependence, and the Study of Politics. The American Political Science Review, 94(2), 251–267. Online: https://doi.org/10.2307/2586011 SANDBERG, Siv (2023): The Role of Administrative Tradition in Government Responses to Crises: A Comparative Overview of Five Nordic Countries. In JOHANSSON, Bengt et al. (szerk.): Communicating a Pandemic: Crisis Management and Covid-19 in the Nordic Countries. Göteborg: Nordicom, University of Gothenburg, 31–50. Online: https://doi.org/10.48335/9789188855688-2 SAUNES, Ingrid et al. (2022): Nordic Responses to Covid-19: Governance and Policy Measures in the Early Phases of the Pandemic. Health Policy, 126(5), 418–426. Online:: https://doi.org/10.1016/j.healthpol.2021.08.011 ŠPAČEK, David – NAVRÁTIL, Marek – ŠPALKOVÁ, Dagmar (2023): New Development. Covid 19 and Changes in Public Administration – What Do We Know to Date? Public Money & Management, 43(8), 862–866. Online: https://doi.org/10.1080/09540962.2023.2199545 SZALAI András (2011): Ideák, politika és intézmények: a politikatudomány három “új institucionalizmusa”. Replika, (74), 35–62. University of Oxford [é. n.]: COVID-19 Government Response Tracker. Online: https://www.bsg.ox.ac.uk/research/covid-19-government-response-tracker World Health Organization (2020): Coronavirus disease (COVID-19). Situation Report – 162. Online: https://bit.ly/4hZTO60 Worldometer (2024): COVID – Coronavirus Statistics. Online: https://www.worldometers.info/coronavirus/" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "203-219" ["pub-id::doi"]=> string(21) "10.32575/ppb.2025.1.9" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1004) "

The study examines the first phase of government responses to the coronavirus, identified as a pandemic in March 2020, based on the relevant literature as well as primarily expert papers and databases. It relies on the hypothesis that the models adopted by the Nordic countries highlight the crucial role of administrative and policy traditions, as well as the ‘path dependency’ with historical roots in the wake of building strategies and institutions for disease management. This is underlined by the first phase of Swedish disease management, often referred to as “special” in comparison with general European practice, which aimed to keep balance between voluntarism and rigour, relying on the high degree of autonomy of its administrative institutions. The study concludes, that many factors could have an impact on the effectiveness of the different disease management strategies, within which the institutional stability, including the ability to change and adapt, plays a key role.

" ["hu_HU"]=> string(1189) "

A tanulmány a 2020 márciusában világjárványként azonosított koronavírusra adott kormányzati válaszok első szakaszát vizsgálja a releváns szakirodalom, elsődleges szakértői anyagok és adatbázisok alapján. Előfeltevése szerint a skandináv országok által bevezetett modellek rávilágítanak a közigazgatási és szakpolitikai tradíciók, valamint a történeti fejlődés eredményeként kialakult „útvonalfüggőség” meghatározó szerepére a járványkezelés stratégiáinak és intézményi környezetének kiépítése során. Ezt támasztja alá az általános európai gyakorlathoz képest gyakran „különutasnak” nevezett svéd járványkezelés első szakasza, amelynek gyakorlatát a közigazgatási intézmények nagyfokú önállóságára támaszkodva az önkéntesség és a szigorítások közötti egyensúly megteremtésének szándéka jellemezte. A tanulmány következtetése szerint a különböző járványkezelési stratégiák eredményességét számos tényező befolyásolja, ebben kulcsszerepet tölt be az intézményi stabilitás, amely a rugalmas változás és alkalmazkodás képességét is magában foglalja.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(11) "Tóth Tibor" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "The Role of Administrative Traditions in “Special Way” Of Swedish Disease Management" ["hu_HU"]=> string(84) "A közigazgatási tradíciók szerepe a „különutas” svéd járványkezelésben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#882 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9857) ["email"]=> string(31) "tibortoth.publikaciok@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7818) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tóth" ["hu_HU"]=> string(5) "Tóth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tibor" ["hu_HU"]=> string(5) "Tibor" } ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(75) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:49:"Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet";}" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "világjárvány" [1]=> string(17) "járványkezelés" [2]=> string(26) "közigazgatási tradíció" [3]=> string(16) "útfonalfüggés" [4]=> string(29) "társadalmi fenntarthatóság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(8) "pandemic" [1]=> string(18) "disease management" [2]=> string(24) "administrative tradition" [3]=> string(21) "’path-dependency’" [4]=> string(21) "social sustainability" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#883 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40742) ["id"]=> int(6388) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7818) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#888 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(7616) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-06-18" ["lastModified"]=> string(19) "2025-06-18 22:09:53" ["primaryContactId"]=> int(9551) ["sectionId"]=> int(17) ["seq"]=> int(10) ["submissionId"]=> int(7492) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8962) "ACEMOGLU, Daron – AUTOR, David (2011): Skills, Tasks and Technologies: Implications for Employment and Earnings. Handbook of Labor Economics, 4(B), 1043–1171. Online: https://doi.org/10.1016/S0169-7218(11)02410-5 ACEMOGLU, Daron – RESTREPO, Pascual (2020): Robots and Jobs: Evidence from US Labor Markets. Journal of Political Economy, 128(6), 2188–2244. Online: https://doi.org/10.1086/705716 Agenda 2030. Online: https://ensz.kormany.hu/agenda-2030 AKUNDI, Aditya et al. (2022): State of Industry 5.0 – Analysis and Identification of Current Research Trends. Applied System Innovation, 5(1), 27. Online: https://doi.org/10.3390/asi5010027 ALVES, Joel – LIMA, Tânia M. – GASPAR, Pedro D. (2023): Is Industry 5.0 a Human-Centred Approach? A Systematic Review. Processes, 11(1), 193. Online: https://doi.org/10.3390/pr11010193 BANKINS, Sarah – FORMOSA, Paul (2023): The Ethical Implications of Artificial Intelligence (AI) For Meaningful Work. Journal of Business Ethics, 185, 725–740. Online: https://doi.org/10.1007/s10551-023-05339-7 BLINDER, Alan S. (2006): Offshoring: The Next Industrial Revolution? Foreign Affairs, 85(2), 113–128. Online: https://doi.org/10.2307/20031915 BREQUE, Maija – DE NUL, Lars – PETRIDIS, Athanasios (2021): Industry 5.0. Towards a Sustainable, Humancentric and Resilient European Industry. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2777/308407 BRETTEL, Malte et al. (2014): How Virtualization, Decentralization and Network Building Change the Manufacturing Landscape: An Industry 4.0 Perspective. International Journal of Mechanical, Aerospace, Industrial, Mechatronic and Manufacturing Engineering, 8(1), 37–44. Online: https://doi.org/10.5281/ZENODO.1336426 CIOBANU, Alexandru C. – MEȘNIȚĂ, Gabriela (2022): AI Ethics for Industry 5.0 – From Principles to Practice. Proceedings of the Workshop of I-ESA ’22. Online: https://ceur-ws.org/Vol-3214/WS5Paper2.pdf DECKER, Michael – FISCHER, Martin – OTT, Ingrid (2017): Service Robotics and Human Labor: A First Technology Assessment of Substitution and Cooperation. Robotics and Autonomous Systems, 87, 348–354. Online: https://doi.org/10.1016/j.robot.2016.09.017 European Commission (2020): Making Europe’s Businesses Future-Ready: A New Industrial Strategy for a Globally Competitive, Green and Digital Europe. Online: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_416 FÁSI, Csaba (2019): Competitiveness Studies – The Digital Preparedness of the Hungarian Public Service. JURA, 25(2), 264–274. Online: https://real.mtak.hu/158464/1/JURA_2019_2.pdf FÁSI Csaba (2023): A körforgásos gazdaság és a gazdasági zöld átállás helyzetének felmérése az Európai Unióban. In CSATH Magdolna (szerk.): A körforgásos gazdaság, mint fenntarthatósági fogalom: szakirodalmi áttekintés, hazai helyzetkép című gazdasági alprojekt. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), 116–130. FRANK, Alejandro G. – DALENOGARE, Lucas S. – AYALA, Néstor F. (2019): Industry 4.0 Technologies: Implementation Patterns in Manufacturing Companies. International Journal of Production Economics, 210, 15–26. Online: https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2019.01.004 GEISSDOERFER, Martin et al. (2017): The Circular Economy – A New Sustainability Paradigm? Journal of Cleaner Production, 143, 757–768. Online: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.12.048 GOLDIN, Claudia – KATZ, Lawrence F. (2008): The Race Between Education and Technology. Harvard: Harvard University Press. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvjf9x5x GOOS, Maarten – MANNING, Alan (2007): Lousy and Lovely Jobs: The Rising Polarization of Work in Britain. The Review of Economics and Statistics, 89(1), 118–133. Online: https://doi.org/10.1162/rest.89.1.118 HAHN, Gerd J. (2020): Industry 4.0: A Supply Chain Innovation Perspective. International Journal of Production Research, 58(5), 1425–1441. Online: https://doi.org/10.1080/00207543.2019.1641642 HOFMANN, Erik – RÜSCH, Marco (2017): Industry 4.0 and the Current Status as Well as Future Prospects on Logistics. Computers in Industry, 89, 23–34. Online: https://doi.org/10.1016/j.compind.2017.04.002 IVANOV, Dmitry (2023): The Industry 5.0 Framework: Viability-Based Integration of the Resilience, Sustainability, and Human-Centricity Perspectives. International Journal of Production Research, 61(5), 1683–1695. Online: https://doi.org/10.1080/00207543.2022.2118892 JACK, William – SURI, Tavneet (2011): Mobile Money: The Economics of M-PESA. NBER Working Paper, 16721. Online: https://doi.org/10.3386/w16721 JOHRI, Prashant et al. (2021): Sustainability of Coexistence of Humans and Machines: An Evolution of Industry 5.0 from Industry 4.0. 2021 10th International Conference on System Modeling & Advancement in Research Trends (SMART), 410–414. Online: https://doi.org/10.1109/SMART52563.2021.9676275 KAGERMANN, Henning – WAHLSTER, Wolfgang – HELBIG, Johannes (2013): Recommendations for Implementing the Strategic Initiative Industrie 4.0. Final Report of the Industrie 4.0 Working Group. Online: https://bit.ly/43yLlmW KOWALKIEWICZ, Marek – DOOTSON, Paula (2019): Government 5.0: The Future of Public Services. Brisbane: Chair in Digital Economy. Online: https://eprints.qut.edu.au/133743/1/Report-Government-5.0.pdf MADDIKUNTA, Praveen et al. (2021): Industry 5.0: A Survey on Enabling Technologies and Potential Applications. Journal of Industrial Information Integration, 26(2), 100257. Online: https://doi.org/10.1016/j.jii.2021.100257 MICHALOS, George et al. (2015): Design Considerations for Safe Human-Robot Collaborative Workplaces. Procedia CIRP, 37, 248–253. Online: https://doi.org/10.1016/j.procir.2015.08.014 MOURTZIS, Dimitris – ANGELOPOULOS, John – PANOPOULOS, Nikos (2022): A Literature Review of the Challenges and Opportunities of the Transition from Industry 4.0 to Society 5.0. Energies, 15(17), 6276. Online: https://doi.org/10.3390/en15176276 MRUGALSKA, Beata – WYRWICKA, Magdalena K. (2017): Towards Lean Production in Industry 4.0. Procedia Engineering, 182, 466–473. Online: https://doi.org/10.1016/j.proeng.2017.03.135 NAHAVANDI, Saeid (2019): Industry 5.0 – A Human-Centric Solution. Sustainability, 11(16), 4371. Online: https://doi.org/10.3390/su11164371 NORRIS, Pippa (2001): Digital Divide. Civic Engagement, Information Poverty, and the Internet Worldwide. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781139164887 OLSEN, Tava – TOMLIN, Brian (2019): Industry 4.0: Opportunities and Challenges for Operations Management. Tuck School of Business Working Paper, 3365733. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.3365733 POPKOVA, Elena G. – RAGULINA, Yulia V. – BOGOVIZ, Aleksei V. (2019): Fundamental Differences of Transition to Industry 4.0 from Previous Industrial Revolutions. In POPKOVA, Elena G. – RAGULINA, Yulia V. – BOGOVIZ, Aleksei V. (szerk.): Industry 4.0: Industrial Revolution of the 21st Century. Cham: Springer, 21–29. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-94310-7_3 QIN, Jian – LIU, Ying – GROSVENOR, Roger (2016): A Categorical Framework of Manufacturing for Industry 4.0 and Beyond. Procedia CIRP, 52, 173–178. Online: https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.08.005 SACHS, Jeffrey D. (2005): The End of Poverty. Economic Possibilities for Our Time. New York: The Penguin Press. SCHOITSCH, Erwin (2020): Towards a Resilient Society – Technology 5.0, Risks and Ethics. IDIMT 2020, Proceedings, 403–412. Online: https://doi.org/10.5281/zenodo.4000985 SCHUMACHER, A. – EROL, S. – SIHN, W. (2016): A Maturity Model for Assessing Industry 4.0 Readiness and Maturity of Manufacturing Enterprises. Procedia CIRP, 52, 161–166. Online: https://doi.org/10.1016/j.procir.2016.07.040 SCHUMPETER, Joseph A. (1942): Capitalism, Socialism and Democracy. New York: Harper & Brothers. SCHWAB, Klaus (2016): The Fourth Industrial Revolution: What It Means, How to Respond. World Economic Forum, 2016. január 14. Online: https://www.weforum.org/agenda/2016/01/the-fourth-industrial-revolution-what-it-means-and-how-to-respond/ UNESCO (2023): Information and Communication Technology (ICT) in Education. Online: https://learningportal.iiep.unesco.org/en/issue-briefs/improve-learning/information-and-communication-technology-ict-in-education WANG, Shiyong – WAN, Jiafu – LI, Di – ZHANG, Chunhua (2016): Implementing Smart Factory of Industrie 4.0: An Outlook. International Journal of Distributed Sensor Networks, (4), 1–10. Online: https://doi.org/10.1155/2016/3159805 World Bank (2016): World Development Report 2016. Digital Dividends. Online: https://doi.org/10.1596/978-1-4648-0671-1 ZIZIC, Marina et al. (2022): From Industry 4.0 towards Industry 5.0: A Review and Analysis of Paradigm Shift for the People, Organization and Technology. Energies, 15(14), 5221. Online: https://doi.org/10.3390/en15145221" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(640) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "221-236" ["pub-id::doi"]=> string(22) "10.32575/ppb.2025.1.10" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1219) "

The transition from Industry 4.0 to Industry 5.0 represents a significant evolution in industrial paradigms, characterized by increasing integration of human-centric approaches and sustainability within technological and organizational frameworks. While the industrial revolutions have historically been spread over long periods, the advancements have accelerated in recent decades, leading to the rapid development from Industry 4.0 to Industry 5.0. Industry 4.0 focused on the digital transformation of manufacturing processes through increased automation, connectivity, and data exchange, leveraging technologies such as the Internet of Things (IoT), cyber-physical systems (CPS), and artificial intelligence (AI). In contrast, Industry 5.0 emphasizes the harmonious integration of human intelligence with smart machines, aiming to enhance human well-being and productivity through collaborative and sustainable practices. This study aims to provide a comprehensive overview of the defining characteristics of both Industry 4.0 and Industry 5.0, highlighting their technological innovations, societal impacts, and the shift towards more inclusive, adaptive, and environmentally conscious industrial processes.

" ["hu_HU"]=> string(1331) "

Az Ipar 4.0-ból az Ipar 5.0-ba való átmenet az ipari paradigmák jelentős fejlődését jelenti, amelyet az emberközpontú megközelítések és a fenntarthatóság fokozódó integrálása jellemez technológiai és szervezeti kereteken belül. Míg az ipari forradalmak történelmileg hosszú időszakokra terjedtek ki, az elmúlt évtizedekben a fejlődés felgyorsult, ami az Ipar 4.0-tól az Ipar 5.0-ig tartó gyors fejlődéshez vezetett. Az Ipar 4.0 a gyártási folyamatok digitális átalakítására összpontosított a fokozott automatizálás, összekapcsolhatóság és adatcsere révén, olyan technológiák felhasználásával, mint a tárgyak internete (IoT), a kiberfizikai rendszerek (CPS) és a mesterséges intelligencia (AI). Ezzel szemben az Ipar 5.0 az emberi intelligencia és az intelligens gépek harmonikus integrációjára helyezi a hangsúlyt, amelynek célja az emberi jólét és termelékenység növelése az együttműködésen alapuló és fenntartható gyakorlatok révén. E tanulmány célja, hogy átfogó áttekintést nyújtson mind az Ipar 4.0, mind az Ipar 5.0 meghatározó jellemzőiről, kiemelve technológiai újításaikat, társadalmi hatásaikat, valamint a befogadóbb, alkalmazkodóbb és környezettudatosabb ipari folyamatok irányába történő elmozdulást.

" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(25) "Fási Csaba, Szűcs Petra" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "Where Are we Now? Transition from Industry 4.0 to Industry 5.0" ["hu_HU"]=> string(58) "Hol tartunk most? Átmenet az Ipar 4.0-ból az Ipar 5.0-ba" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#880 (6) { ["_data"]=> array(10) { ["id"]=> int(9551) ["email"]=> string(21) "fasi.csaba@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7616) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Fási" ["hu_HU"]=> string(5) "Fási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csaba" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#889 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9553) ["email"]=> string(22) "szucs.petra@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7616) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0008-0255-4345" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "Ludovika University of Public Service" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szűcs" ["hu_HU"]=> string(6) "Szűcs" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Petra" ["hu_HU"]=> string(5) "Petra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Szűcs Petra" ["hu_HU"]=> string(12) "Szűcs Petra" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(28) "emberközpontú gondolkodás" [1]=> string(17) "fenntarthatóság" [2]=> string(8) "Ipar 4.0" [3]=> string(8) "Ipar 5.0" [4]=> string(22) "társadalmi kérdések" [5]=> string(31) "technológia és közigazgatás" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(22) "human-centred thinking" [1]=> string(12) "Industry 4.0" [2]=> string(12) "Industry 5.0" [3]=> string(13) "social issues" [4]=> string(14) "sustainability" [5]=> string(36) "technology and public administration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#890 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(40743) ["id"]=> int(6389) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7616) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }