The “Kremlin Playbook” – The Russian Methodology of Gaining Influence in Central Europe
The Center for Strategic and International Studies (CSIS) released a study entitled The Kremlin Playbook which analyses and presents the methods of Russia gaining influence in the Central and Eastern European states. The first part of the study examines the theoretical model, while the second introduces the effects of the Russian activities through five country-specific case studies (Hungary, Bulgaria, Latvia, Slovakia and Serbia). This article summarizes the main points of the CSIS report adding necessary explanations to the events of the last month since the study was published.
" ["hu_HU"]=> string(689) "A Center for Strategic and International Studies (CSIS), washingtoni székhelyű független szakpolitikai kutatóintézet tanulmánya – The Kremlin Playbook – Oroszország kelet-közép-európai befolyásolási módszertanát elemzi és mutatja be. Jelen tanulmány első része általánosságban vizsgálja e törekvéseket, míg a második részben öt esettanulmányban (Magyarország, Bulgária, Lettország, Szlovákia, Szerbia) összegzi a befolyásszerzés hatásait a régió országaira. Cikkünk a CSIS-tanulmány főbb pontjait mutatja be, példákkal szemléltetve és a szükséges helyeken rövid magyarázatokkal kiegészítve az elmúlt időszak eseményeit is.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(93) "The “Kremlin Playbook” – The Russian Methodology of Gaining Influence in Central Europe" ["hu_HU"]=> string(94) "A „Kremlin Playbook” – Oroszország közép-európai befolyásszerzésének módszertana" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#726 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4236) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3728) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Bauer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Kristóf" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(5) "Kreml" [2]=> string(9) "befolyás" [3]=> string(10) "korrupció" [4]=> string(21) "Kelet-Közép-Európa" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(7) "Kremlin" [2]=> string(9) "influence" [3]=> string(10) "corruption" [4]=> string(22) "Central-Eastern Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10048) ["id"]=> int(2890) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3728) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The study evaluates the Iraqi Kurdish independence referendum which was held on 25 September 2017. It introduces the possible motivations behind the timing of the Kurds’ decision and the Iraqi Government’s response to the referendum. The analysis examines the political and economic factors which led to a very difficult situation for the Kurds after the referendum.
" ["hu_HU"]=> string(452) "A tanulmány a 2017. szeptember 25-én tartott iraki kurd függetlenségi népszavazást értékeli. Megvizsgálja a kurd döntés időzítése mögötti lehetséges motivációkat, valamint az iraki kormánynak a referendumra adott reakcióját. Az elemzés bemutatja, melyek azok a politikai és gazdasági okok, amelyek következtében a kurdok – végeredményét tekintve – vesztesként kerültek ki a népszavazási kezdeményezésből.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "From Dream to Nightmare? The Iraqi Kurdish Independence Referendum" ["hu_HU"]=> string(76) "Álomból rémálom? Az iraki kurd függetlenségi népszavazás margójára" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4237) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3729) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(12) "Pénzváltó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Nikolett" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(4) "Irak" [1]=> string(6) "kurdok" [2]=> string(29) "függetlenségi népszavazás" [3]=> string(36) "Kurdisztáni Regionális Kormányzat" [4]=> string(35) "vitatott hovatartozású területek" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(4) "Iraq" [1]=> string(9) "the Kurds" [2]=> string(23) "independence referendum" [3]=> string(29) "Kurdistan Regional Government" [4]=> string(20) "disputed territories" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#725 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10050) ["id"]=> int(2891) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3729) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Road to the Fall of ETA and the Decline of the European Separatist Terrorism
The Basque Fatherland and Freedom (Euskadi Ta Askatasuna – ETA) separatist terrorist organization committed its most lethal attack at the Hipercor shopping mall in Barcelona, on 19 June 1987. The explosive device hidden in a car killed 21 people and injured 45 others. The Hipercor bombing had been the most lethal terrorist attack in Spain until the March 11, 2004 Madrid religiously inspired attacks which caused nearly 200 deaths. 30 years after the Barcelona bombing, the biggest challenge for Spain regarding terrorism is not ETA but the religiously inspired terrorism of Muslim extremists. Therefore, much less attention has been paid to the Basque terrorist organization since the definitive ceasefire declared on 20 October 2011. This paper offers a short overview of the current trends in separatist terrorism in the European Union and the threat of terrorism in Spain. Moreover, on the one hand I evaluate what kind of measures did the Spanish law enforcement and counter terrorism agencies use to suppress and destroy ETA, on the other hand I examine what factors ultimately caused the fall of the Basque terrorist organization.
" ["hu_HU"]=> string(1331) "A Baszkföld és Szabadság (Euskadi Ta Askatasuna – ETA) szeparatista terrorszervezet 1987. június 19-én a barcelonai Hipercor bevásárlóközpontban egy autóba rejtett robbanószerkezettel 21 embert ölt meg és 45-öt sebesített meg. Ez a merénylet volt a legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekmény Spanyolországban egészen a közel 200 halottat követelő 2004. március 11-i madridi, vallási indíttatású támadássorozatig. Harminc évvel az említett barcelonai merénylet után Spanyolországban a terrorizmus tekintetében a legnagyobb kihívást már nem az ETA, hanem a vallási motivációjú, szélsőséges iszlamisták részéről tapasztalható fenyegetés jelenti, emiatt a baszk terrorszervezetre a 2011. október 20-án bejelentett, véglegesnek mondott tűzszünet óta jóval kevesebb figyelem irányul. Jelen elemzésünkben előbb rövid áttekintést adunk a szeparatista terrorizmus Európai Unión belüli jelenlegi helyzetéről és Spanyolország terrorfenyegetettségéről, majd ezt követően azt mutatjuk be, hogy az elmúlt évtizedekben a spanyol bűnüldöző szervek és terrorizmusellenes hatóságok milyen eszközökkel próbálták meg visszaszorítani és megsemmisíteni az ETA-t, s végső soron milyen tényezők okozták a terrorista szervezet bukását.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(80) "The Road to the Fall of ETA and the Decline of the European Separatist Terrorism" ["hu_HU"]=> string(83) "Az ETA bukásához vezető út és az európai szeparatista terrorizmus hanyatlása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4238) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3731) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Répási" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(24) "szeparatista terrorizmus" [1]=> string(24) "terrorellenes fellépés" [2]=> string(10) "Baszkföld" [3]=> string(14) "Spanyolország" [4]=> string(14) "Európai Unió" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(20) "separatist terrorism" [1]=> string(17) "counter terrorism" [2]=> string(3) "ETA" [3]=> string(14) "Basque Country" [4]=> string(5) "Spain" [5]=> string(14) "European Union" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10052) ["id"]=> int(2892) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3731) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }In December 2017 the military cooperation of the United States and Ukraine had witnesses a “qualitative” change: in order to counterbalance the Russian-backed separatist forces’ tactical military capabilities in Eastern Ukraine, Donald Trump authorized the export of sniper rifles and guided anti-tank missiles. By this step Washington begins to openly provide weapons to Ukraine in an official state-sponsored program. The author evaluates the possible implications of this step.
" ["hu_HU"]=> string(558) "2017 decemberében „minőséginek” nevezhető előrelépés történt az Egyesült Államok és Ukrajna katonai együttműködésében: az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai szeparatisták harci képességeinek taktikai szintű ellensúlyozása érdekében Donald Trump mesterlövészpuskák és lőszer, valamint irányított páncéltörőrakéta-rendszerek exportjára adott engedélyt. Ezzel Washington már hivatalos állami program keretében, nyíltan szállít fegyvert Ukrajnának. Ezek lehetséges hatását értékeli a szerző.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "U.S. Weapons Exports to Ukraine: Military and Political Implications" ["hu_HU"]=> string(84) "Amerikai fegyverszállítások Ukrajnának: várható katonai és politikai hatások" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#731 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4240) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3732) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Rácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Kelet-Ukrajna" [1]=> string(26) "Oroszországi Föderáció" [2]=> string(27) "Amerikai Egyesült Államok" [3]=> string(19) "fegyverkereskedelem" [4]=> string(8) "védelem" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "Eastern Ukraine" [1]=> string(18) "Russian Federation" [2]=> string(24) "United States of America" [3]=> string(10) "arms trade" [4]=> string(7) "defense" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#755 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10055) ["id"]=> int(2894) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3732) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The Impact of Interventions on the National Capabilities of Target Countries and the Balance of Power in the Middle East
In recent decades the number of interstate conflicts decreased, while internal conflicts – which often escalated into civil wars – have become the most recurrent form of conflict, and most of them are characterized by active foreign involvement. Since the beginning of the so called Arab Spring, the world witnessed a number of foreign military interventions in the crisis of Libya, Iraq, Yemen and Syria on different scales and form. The concept of foreign intervention and its impact on the target country and the balance of power theory have a substantial background in the literature of international relations on their own. However, changes in the regional balance of power systems due to foreign involvement in civil wars still remain under-researched. This paper is an attempt to fill this gap through briefly reviewing the literature on the topic and the balance of power theory, and then pointing out the connection between foreign interventions and changes in the national capabilities of the target countries. Our findings support the claim that foreign military intervention tends to lead to diminishing national capabilities through increasing conflict intensity, thus could result in decreasing power status together with a change in the regional balance of power. This could mean, that a further viewpoint can be added to the popular discourse of intervention (for example in case of Syria), and can be the basis of additional research on the connections between the regional balance of power, foreign interventions and the activity of non-state actors.
" ["hu_HU"]=> string(1884) "Az utóbbi évtizedekben az államközi háborúk csökkenésével párhuzamosan fokozatosan növekedett az akár polgárháborúig is eszkalálódó belső fegyveres konfliktusok száma, amelyekbe egyre több esetben avatkoznak be külső szereplők. Az úgynevezett „arab tavasz” kezdete óta kialakult közel-keleti válságok nyomán valamilyen formában és mértékben Líbiában, Irakban, Jemenben és Szíriában is sor került külső beavatkozásra, amelyek mind befolyásolták a régió hatalmi egyensúlyának alakulását. A külső katonai intervenció koncepciója és a beavatkozás célországra gyakorolt következményeinek, valamint a hatalmi egyensúly elméletének már számottevő szakirodalmi háttere van, a belső konfliktusokba való beavatkozás révén a fennálló, regionális hatalmi egyensúlyban bekövetkező változásokat azonban eddig még nem vizsgálták. Ez a tanulmány e hiányosság pótlására tesz kísérletet, a szakirodalmi háttér és a hatalmi egyensúly elméletének rövid áttekintését követően rámutatva a külső intervenciók és a célországok nemzeti képességeiben bekövetkező változások közötti összefüggésre. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a külső katonai beavatkozások a polgárháborús konfliktusok intenzitásának fokozásán keresztül számos negatív következményük mellett az adott ország képességeinek, így hatalmi státuszának a csökkenését is eredményezhetik, ami együtt járhat a hatalmi egyensúlyban bekövetkező változással is. Mindez egy új nézőpontot jelenthet a napjainkban leginkább a szíriai polgárháború miatt oly népszerű intervenciós diskurzusban, és alapja lehet a regionális hatalmi egyensúly, a külső beavatkozás és a nem állami szereplők tevékenysége közötti összefüggések további vizsgálatának.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(120) "The Impact of Interventions on the National Capabilities of Target Countries and the Balance of Power in the Middle East" ["hu_HU"]=> string(107) "Az intervenciók hatása a célországok nemzeti képességeire és a hatalmi egyensúlyra a Közel-Keleten" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4241) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3733) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Selján" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(12) "intervenció" [1]=> string(18) "hatalmi egyensúly" [2]=> string(12) "Közel-Kelet" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(12) "intervention" [1]=> string(16) "balance of power" [2]=> string(11) "Middle East" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#759 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10057) ["id"]=> int(2895) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3733) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Comparative Analysis of the Military Capabilities, Defense Industries and Defense Budgets of Saudi Arabia and Iran
Saudi Arabia and Iran, the two major powers of the security sub-complex of the Persian Gulf have competed with each other in the region for a while, and recently also outside the region. Since this area is critically important for the oil supply of the world, the rivalry itself gets global attention, too. The rivalry of the two countries is compared to the Cold War by many – not unjustifiably. Iran and Saudi Arabia are fighting proxy wars similar to those of the Cold War, the richer one (Saudi Arabia) is trying to weaken the other by economic means, and if the word ‘ideology’ is replaced by ‘religion’, then the fundamentally and antagonistically contradicting worldviews are also given. However, it is true that mutual deterrence is not guaranteed by nuclear weapons (yet). Apart from the latter, both states have considerable land, air and naval forces. This analysis compares the defense budgets, defense industries and military capabilities of the two countries.
" ["hu_HU"]=> string(1091) "Szaúd-Arábia és Irán, a Perzsa-öböl biztonsági szubkomplexumának két nagyhatalma már jó ideje rivalizál a térségben, az utóbbi időben pedig a térségen kívül is. Minthogy e terület a világ kőolajellátásának szempontjából kritikus fontosságú, maga a szembenállás is globális figyelmet kap. A két ország versengését többen a hidegháborúhoz hasonlítják – nem alaptalanul. Irán és Szaúd-Arábia ugyanis a hidegháborúban már látott hasonló proxy háborúkat vív egymással, a gazdagabbik (Szaúd-Arábia) gazdasági eszközökkel is próbálja gyengíteni a másikat, és ha az ideológia szót vallásra cseréljük, az alapvető és kibékíthetetlen világnézeti ellentét is nyilvánvalóvá válik. Igaz azonban, hogy a kölcsönös elrettentést (még) nem szavatolják nukleáris fegyverek. Ez utóbbitól eltekintve viszont mindkét állam tekintélyes szárazföldi, légi és tengeri haderővel rendelkezik. Az elemzés a két ország védelmi költségvetéseit, védelmi iparát és katonai képességeit hasonlítja össze.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(114) "Comparative Analysis of the Military Capabilities, Defense Industries and Defense Budgets of Saudi Arabia and Iran" ["hu_HU"]=> string(130) "Szaúd-Arábia és Irán katonai képességeinek, védelmi iparának és védelmi költségvetésének összehasonlító elemzése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4242) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3734) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Király" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(15) "István Mihály" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(5) "Irán" [1]=> string(14) "Szaúd-Arábia" [2]=> string(13) "Perzsa-öböl" [3]=> string(20) "katonai képességek" [4]=> string(13) "védelmi ipar" [5]=> string(24) "védelmi költségvetés" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(4) "Iran" [1]=> string(12) "Saudi Arabia" [2]=> string(12) "Persian Gulf" [3]=> string(21) "military capabilities" [4]=> string(16) "defense industry" [5]=> string(14) "defense budget" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#763 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10059) ["id"]=> int(2896) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3734) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }After the opening of the Western Balkan migration route and the sudden increase of asylum applications at the Eastern frontier of the Schengen zone, forced migration is considered to be a significant challenge in the Visegrád countries. The analysis of the political discourse in the four countries highlighted the extraordinary measures taken recently. Besides the national measures, regional cooperation became more and more important, suggested by the dozens of V4 joint statements, non-papers and joint letters adopted since 2015. Securitization of forced migration and creating a regional security complex around this topic is not necessarily an irreversible process, but depends on the domestic political climate in the countries of concern. Critical security studies (the Copenhagen and the Paris School) give different explanations of state behaviour in terms of forced migration as a security challenge. Excellent academic work has been done in the field of Western European migration policies, but the Visegrád migration and asylum policy is still an uncharted territory. Although both theoretical concepts have their limits, they proved to be useful in order to understand the political shift of the V4 countries.
" ["hu_HU"]=> string(1415) "A nyugat-balkáni migrációs útvonal megjelenésével és a schengeni övezet keleti határán beadott menedékkérelmek megnövekedett száma miatt a kényszermigráció egyre inkább biztonsági kihívássá vált az elmúlt években a visegrádi országok számára. A négy országban zajló politikai diskurzus vizsgálata rávilágít arra, hogy miért fogadtak el bizonyos rendkívüli intézkedéseket a közelmúltban több országban is. A nemzeti intézkedések mellett a V4-együttműködés eredményeként számos dokumentum (közös nyilatkozat, állásfoglalás, közös levél) született 2015 óta. A kényszermigráció biztonságiasítása és az emiatt fellendülő regionális együttműködés viszont nem szükségszerűen visszafordíthatatlan folyamat. A kritikai biztonságelméletek közül a koppenhágai és a párizsi iskola szerzői eltérő magyarázatokat adnak arra, hogy mi magyarázza az államok viselkedését a kényszermigrációval mint biztonsági kihívással összefüggésben. Ebben a témában számos nagyívű kutatást folytattak és kiváló írások születtek, de elsősorban a Nyugat-Európába irányuló bevándorlással összefüggésben, míg a visegrádi országok helyzete még feltáratlan terület. Ugyan mindkét elméleti koncepció csak korlátozottan magyarázó erejű, mégis hasznos eszköznek bizonyulhatnak a jelenség megértéséhez.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "Forced Migration Security Challenge in the Visegrád Countries" ["hu_HU"]=> string(77) "A kényszermigráció, mint biztonsági fenyegetés a visegrádi országokban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#768 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4243) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3735) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Stepper" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(2) "V4" [1]=> string(19) "biztonságiasítás" [2]=> string(8) "Foucault" [3]=> string(19) "kényszermigráció" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(2) "V4" [1]=> string(14) "securitization" [2]=> string(8) "Foucault" [3]=> string(16) "forced migration" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#767 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10061) ["id"]=> int(2897) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3735) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Germany is the leading European nation in terms of economic power and population figures, however it has also achieved significant results in the field of digital and cyber security. The country can show up a large-scaled and developed regulation of the digital market and it has already successfully integrated in the international processes, the result of which is that it can more and more successfully struggle against the threats in cyberspace.
The study shows the digital and cyber situation of Germany, reviewing the main relevant documents and the organizational background. The results achieved are imposing; however in the upcoming years more innovations will be needed in all fields, so that Germany could fully defend its national institutions and citizens against cyber attacks.
" ["hu_HU"]=> string(914) "Németország nemcsak gazdasági mutatói és lakosságszáma alapján Európa vezető állama, hanem a digitális és kiberbiztonság terén is kiemelkedő eredményeket tud felmutatni. Az ország a digitális piacot érintően igen kiterjedt és fejlett szabályozással rendelkezik, és sikeresen integrálódott a nemzetközi folyamatokba is, mindennek köszönhetően pedig egyre sikeresebben tudja felvenni a harcot a kibertérben jelentkező kihívásokkal.
A tanulmány Németország digitális és kiberbiztonsági helyzetét vázolja fel, ismertetve a főbb vonatkozó dokumentumokat és a szervezeti hátteret. Bár impozánsak az elért eredmények, a következő években további fejlesztésekre van szükség valamennyi területen ahhoz, hogy Németország a lehető legteljesebb mértékben képes legyen állami intézményeit és állampolgárait a kibertámadásoktól megvédeni.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(66) "Cyber Security in Germany – Snapshot on the German Digital Space" ["hu_HU"]=> string(78) "Kiberbiztonság Németországban – pillanatkép a német digitális térről" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4244) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(3736) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Molnár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Dóra" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(15) "kiberbiztonság" [1]=> string(13) "Németország" [2]=> string(21) "digitális biztonság" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(14) "cyber security" [1]=> string(7) "Germany" [2]=> string(16) "digital security" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#775 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(10063) ["id"]=> int(2898) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(3736) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }