Teljes szám

Kommentár

object(Publication)#191 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(7541) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:05" ["primaryContactId"]=> int(9449) ["sectionId"]=> int(61) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7417) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(3) "2-3" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.1" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(11) "Háda Béla" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(50) "Dél-ázsiai tüzérségi lövedékek Ukrajnának?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(9449) ["email"]=> string(20) "hada.bela@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7541) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Béla" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Dr. Háda" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(0) { } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#728 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34845) ["id"]=> int(5956) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7541) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Biztonságpolitika

object(Publication)#685 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(7305) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:06" ["primaryContactId"]=> int(9126) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7181) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "4-38" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(646) "

The paper aims at portraying Turkey’s 40-year-long combat with the separatist Kurdish movement, the Kurdistan Workers Party (PKK) with special focus on recent developments. It gives an overview about the development of Kurdish separatist’s movement and the subsequent reactions from the Turkish state. It also highlights the internal division within the Kurds inside and outside of Turkey. It argues that the military technology development and the cross border operations paved to way towards more efficient counter-insurgency efforts for Turkey, but geopolitical obstacles and the Kurdish nation-building hinder the military victory.

" ["hu_HU"]=> string(701) "

A tanulmány Törökországnak a kurd függetlenségi mozgalom, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen folytatott harcainak negyven évét kívánja bemutatni, különös figyelemmel az utóbbi évek fejleményeire. A tanulmány áttekintést ad a kurd függetlenségi kérdés fejlődéséről és az erre adott török állami válaszokról, egyúttal a kurd mozgalmon belüli törésvonalakra is kitér. A haditechnikai fejlődésnek és a határon túli katonai műveleteknek köszönhetően Törökország sokkal hatékonyabbá vált a felkelésellenes akciói terén, azonban a közeljövőben geopolitikai okok és a kurd nemzetépítés miatt továbbra sem várható a PKK legyőzése.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "Turkey, Kurds and the 40 Years of PKK War" ["hu_HU"]=> string(52) "Törökország, kurdok és a PKK elleni harc 40 éve" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Zoltán Egeresi" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#720 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9126) ["email"]=> string(25) "egeresi.zoltan@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7305) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Egeresi" ["hu_HU"]=> string(7) "Egeresi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "Törökország" [1]=> string(3) "PKK" [2]=> string(6) "kurdok" [3]=> string(7) "Szíria" [4]=> string(4) "Irak" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Turkey" [1]=> string(3) "PKK" [2]=> string(5) "Kurds" [3]=> string(5) "Syria" [4]=> string(4) "Iraq" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34846) ["id"]=> int(5957) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7305) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#123 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(7307) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:05" ["primaryContactId"]=> int(9128) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(7183) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "39-61" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(919) "

In Haiti’s two-hundred-year history, there have been numerous international armed interventions, with cycles of peace and near-anarchy. By the early 2020s, the latter again seems likely to prevail. Although there is a strong public opposition to foreign aid, another intervention in the country’s internal affairs seems inevitable. The main question is how, and whether the international community’s largesse will serve short- or longer-term goals. The case of Haiti also provides an opportunity to assess the UN’s crisis management, which has been inextricably linked to the history of the Caribbean country since the 1990s. No meaningful progress can be expected without a thorough understanding of the past and the decisions that have gone wrong, and this study can provide a basis for doing so, from the historical facts to an examination of the questions that need to be asked about the way forward.

" ["hu_HU"]=> string(998) "

Haiti kétszáz éves történelmében számos nemzetközi fegyveres intervencióra került már sor, ciklikusan követik egymást a békésebb és az anarchiához közeli időszakok. A 2020-as évek elejére ismét utóbbi látszik felülkerekedni. Ugyan a lakosságnak erős ellenérzései vannak a külföldi segítség kapcsán, úgy tűnik, elkerülhetetlen egy újabb beavatkozás az ország belügyeibe. A fő kérdés ennek mikéntje, legfőképp az, hogy rövid vagy hosszabb távú célokat szolgál-e a nemzetközi közösség fejajánlása. Haiti esetének vizsgálata lehetőséget nyújt az ENSZ válságkezelésének értékelésére is, amely az 1990-es évek óta akaratlanul is egybeforrt a karibi ország történelmével. Érdemi előrelépés nem várható a múlt és a meghozott döntések alapos ismerete nélkül, amihez alapul szolgálhat e tanulmány a történelmi tapasztalatok bemutatásától kezdve a jövő irányait feszegető kérdések megvizsgálásáig.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "Haiti: No Future Without Foreign Intervention?" ["hu_HU"]=> string(55) " Haiti: nemzetközi beavatkozás nélkül nincs jövő?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Balogh Áron" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#751 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9128) ["email"]=> string(24) "balogharon2000@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7307) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0003-0888-5694" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(51) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:25:"Honvédelmi Minisztérium";}" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Balogh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Áron" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Haiti" [1]=> string(16) "válságkezelés" [2]=> string(4) "ENSZ" [3]=> string(17) "törékeny állam" [4]=> string(8) "MINUSTAH" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(5) "Haiti" [1]=> string(12) "peacekeeping" [2]=> string(14) "United Nations" [3]=> string(8) "MINUSTAH" [4]=> string(13) "fragile state" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34847) ["id"]=> int(5958) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7307) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF
object(Publication)#766 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(6658) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:06" ["primaryContactId"]=> int(8214) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6534) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "62-83" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1584) "

Russia’s war in Ukraine has triggered a „change of era” in Europe, with direct consequences for German foreign policy. In a speech in the Bundestag on 27 February 2022, German Chancellor Olaf Scholz announced a new foreign policy direction, challenging principles on which Germany had been in consensus for the past 30 years. The speech marks the beginning of a „new era” in German foreign, security and energy policy. In his speech he has incorporated the logic of military deterrence into foreign policy by promising 100 billion euros of military investment and that German defence spending will reach 2 per cent of gross domestic product, meeting NATO’s expectations. The war made Germany realize that one of the pillars of its successful foreign policy, rapprochement with Russia, had failed, moreover, Germany was severely vulnerable to Russia due to its energy dependence. Energy transition targets cannot be met and maintaining German economic
competitiveness has become a major challenge. German foreign relations have shifted from pragmatism to a values-based foreign policy, and security policy has focused on strengthening European defence. Germany can only play a leading role in Europe that is commensurate with its weight if it is consistently at the forefront of
change. Germany itself will not be the same as it was, but there will be no complete turnaround in foreign policy: Germany will continue to reject unilateralism, while multilateralism, European and transatlantic solidarity will remain the cornerstones of German foreign policy.

" ["hu_HU"]=> string(1734) "

Oroszország ukrajnai háborúja „korszakváltást” idézett elő Európában, ami közvetlen következményekkel járt a német külpolitika számára. Olaf Scholz német szövetségi kancellár 2022. február 27-én a Bundestagban elmondott beszédében új külpolitikai irányvonalat jelentett be, olyan elveket kérdőjelezett meg, amelyekben Németországban az elmúlt harminc évben konszenzus volt. A beszéd egy „új korszak” kezdetét jelzi a német kül-, biztonság- és energiapolitikában. A külpolitikába beépítette a katonai elrettentés logikáját azáltal, hogy 100 milliárd eurós katonai beruházást ígért, és azt is, hogy a német védelmi kiadások el fogják érni a bruttó hazai termék 2%-át, eleget téve a NATO elvárásának. A háború rádöbbentette Németországot arra, hogy a sikeresnek bizonyult német külpolitika egyik pillére, az Oroszországhoz való közeledés kudarcot vallott, ráadásul Németország az energiafüggősége okán súlyosan kiszolgáltatott Oroszországnak. Az energiaátállási célokat nem lehet tartani, és fő kihívás lett a német gazdaság versenyképességének fenntartása. A német külkapcsolatokban a pragmatizmus helyett az értékalapú külpolitika, a biztonságpolitikában az európai védelem erősítése került előtérbe. Németország akkor tud a súlyának megfelelő, vezető szerepet betölteni Európában, ha következetesen a változások élére áll. Németország sem lesz ugyanaz, mint volt, de a külpolitikában teljes fordulatról nincs szó: Németország továbbra is elveti a különutasságot, a multilateralizmus, az európai és a transzatlanti szolidaritás a német külpolitika sarokköve marad.

" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "A Turning Point in German Foreign Policy?" ["hu_HU"]=> string(43) "Korszakváltás a német külpolitikában? " } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(57) "„The world after is not the same as the world before”" ["hu_HU"]=> string(55) " „A világ ezután nem ugyanaz, mint azelőtt volt”" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(20) "Tóth Terézia Erika" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#765 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8214) ["email"]=> string(16) "etothe@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6658) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(94) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:68:"Külgazdasági és Külügyminisztérium, Budapesti Corvinus Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Tóth" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Terézia Erika" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(13) "Németország" [1]=> string(12) "külpolitika" [2]=> string(18) "biztonságpolitika" [3]=> string(17) "paradigmaváltás" [4]=> string(17) "ukrajnai háború" [5]=> string(21) "Oroszország-politika" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(7) "Germany" [1]=> string(14) "foreign policy" [2]=> string(15) "security policy" [3]=> string(14) "paradigm shift" [4]=> string(14) "war in Ukraine" [5]=> string(21) "Policy towards Russia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34848) ["id"]=> int(5959) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6658) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Reflektorfényben

object(Publication)#120 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(7318) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:05" ["primaryContactId"]=> int(9142) ["sectionId"]=> int(64) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7194) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "84-107" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1513) "

Russia deployed its “gas weapon” to coerce European states into supporting its political agenda following its February 2022 invasion of Ukraine. This paper explores the Kremlin’s intentions and the responses of Central and East European countries with relatively pro-Russian politics prior to the war. Russia aimed to minimise the target country’s contribution to Ukraine’s war efforts and support of Western sanctions, while nudging them to maintain cooperation. The form and impact of Russia’s actions differed based on the socio-political contexts, which we illustrate with three case studies: Hungary, Bulgaria, and Serbia. Findings are theorised with the use of N.C. Crawford and A. Klotz’s 1999 analytical framework identifying four models of influence – compellance, normative communication, resource denial, and political fracture. Cases are not clear-cut, but broadly speaking each falls into one of three categories – Hungary into the normative communication, Serbia into the resource denial, and Bulgaria into the political fracture – based on predominant patterns, while compellance is perceivable in each country. Domestic and
international policy, energy politics, and the characteristics of energy systems in the target countries all shape sanction design in addition to which the dominant political leadership’s penetration of domestic society is especially pertinent in shaping the sanction design, its effect, and the responses of the receiver of the sanctions.

" ["hu_HU"]=> string(1620) "

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta drámaian visszaestek az Európába irányuló orosz gázszállítások. Tanulmányunk azzal foglalkozik, hogy Oroszország hogyan szankcionálta a gázfegyver bevetésével a háború előtt még viszonylag oroszbarát politikát folytató közép- és kelet-, illetve dél-európai államokat, és utóbbiak miként reagáltak erre. Oroszország szándéka az volt, hogy a célország minimalizálja a hozzájárulását Ukrajna honvédő erőfeszítéseihez és a nyugati szankciókhoz, illetve hogy tartsa fenn az együttműködést Oroszországgal. Magyarország, Bulgária és Szerbia esetének segítségével, valamint az N. C. Crawford és A. Klotz 1999-es írásában ismertetett négy befolyásolási modell – kényszerítés, normatív kommunikáció, erőforrás-megtagadás és politikai törés – alkalmazásával mutatjuk be, hogy milyen különbözően működnek a szankciók eltérő társadalmi-politikai kontextusban. Habár egyik eset sem kínál vegytiszta példát, a domináns jegyek alapján mindegyik ország egy-egy modellt képvisel – Magyarország a normatív kommunikációt, Szerbia az erőforrás-megtagadást, Bulgária pedig a politikai törést –, míg az úgynevezett kényszerítés minden országban megjelent. A célország főbb vonatkozó ismérvei – bel- és külpolitika, energiapolitika, az energiarendszerek jellemzői – közül az állam behatolása a társadalomba különösen fontos szerepet játszott a szankciók kialakításában és hatásában, illetve a szankcionáltak válaszlépéseiben.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(126) "‘Friendly Fire’ on Central and Eastern Europe: How the Russian Gas Weapon Works on the Peripheries of the Western Alliance" ["hu_HU"]=> string(137) "„Baráti tűz” Közép- és Kelet-Európára – Hogyan működik az orosz gázfegyver a nyugati szövetségi rendszer perifériáin?" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(48) "András György Deák, Szabó John, Weiner Csaba" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#755 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9142) ["email"]=> string(17) "deakgya@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7318) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Deák" ["hu_HU"]=> string(5) "Deák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "András György" ["hu_HU"]=> string(15) "András György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#762 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9143) ["email"]=> string(26) "szabo.john@krtk.hun-ren.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7318) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(38) "HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "John" ["hu_HU"]=> string(4) "John" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(9144) ["email"]=> string(28) "weiner.csaba@krtk.hun-ren.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7318) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(38) "HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Weiner" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csaba" ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(10) "szankciók" [1]=> string(9) "földgáz" [2]=> string(12) "Oroszország" [3]=> string(26) "Közép- és Kelet-Európa" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(9) "sanctions" [1]=> string(11) "natural gas" [2]=> string(6) "Russia" [3]=> string(26) "Central and Eastern Europe" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#734 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34849) ["id"]=> int(5960) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7318) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Kitekintő

object(Publication)#113 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(6846) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:06" ["primaryContactId"]=> int(8454) ["sectionId"]=> int(65) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6722) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "108-118" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(673) "

The Algerian Civil War, which began in 1992 is considered to be one of the most brutal armed conflicts of the post-Cold War era. The democratic processes, which originally began as part of the overall changes in the country, turned into violent acts as soon as the possibility arose, that a party with an agenda considered conservative and religious, that would threaten the position of the ruling elite, may be elected. This article seeks to demonstrate the processes leading to armed violence, the goals and activities of radical organisations and extremist armed groups as well as the reconciliation process focusing on the religious backgrounds of the civil war.

" ["hu_HU"]=> string(720) "

Az 1992-ben kezdődött algériai polgárháború a hidegháborút követő időszak egyik legbrutálisabb fegyveres konfliktusa volt. Az országban az eredetileg a változások részeként elindult demokratikus folyamatok erőszakos cselekményekbe fordultak, amint napirendre került egy konzervatív-vallási programmal rendelkező, a hatalmi elit pozícióit veszélyeztető párt választásokon történő (esetleges) győzelme. Jelen tanulmány a fegyveres erőszakhoz vezető folyamatokat, a radikális szervezetek és a szélsőséges fegyveres csoportok célkitűzéseit és tevékenységét, valamint a megbékélési folyamatot igyekszik bemutatni a polgárháború vallási hátterére koncentrálva.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Religious Elements of the Algerian Civil War" ["hu_HU"]=> string(44) "Az algériai polgárháború vallási elemei" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Fercsák Balázs" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8454) ["email"]=> string(19) "fercsak.b@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6846) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(57) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:31:"Nemzeti Közszolgálati Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Fercsák" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(8) "Algéria" [1]=> string(7) "vallás" [2]=> string(15) "polgárháború" [3]=> string(18) "fegyveres erőszak" [4]=> string(23) "vallási szélsőségek" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Algeria" [1]=> string(8) "religion" [2]=> string(9) "civil war" [3]=> string(14) "armed violence" [4]=> string(19) "religious extremism" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34850) ["id"]=> int(5961) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6846) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF

Olvasólámpa

object(Publication)#184 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(7222) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2024-07-10" ["lastModified"]=> string(19) "2024-07-10 11:03:06" ["primaryContactId"]=> int(9015) ["sectionId"]=> int(66) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(7098) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2024) ["issueId"]=> int(505) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "119-123" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32576/nb.2023.4.7" ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Dunay Pál" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(87) "Recenzió Oroszország Ukrajna elleni háborújáról annak első esztendeje tükrében" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(9015) ["email"]=> string(24) "p.dunay@osce-academy.net" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7222) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(29) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:4:"ELTE";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Dunay" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Pál" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(7) "Ukrajna" [1]=> string(19) "európai stratégia" [2]=> string(8) "háború" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#756 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(34851) ["id"]=> int(5962) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7222) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }
PDF