„A világ ezután nem ugyanaz, mint azelőtt volt”

Korszakváltás a német külpolitikában?

Absztrakt

Oroszország ukrajnai háborúja „korszakváltást” idézett elő Európában, ami közvetlen következményekkel járt a német külpolitika számára. Olaf Scholz német szövetségi kancellár 2022. február 27-én a Bundestagban elmondott beszédében új külpolitikai irányvonalat jelentett be, olyan elveket kérdőjelezett meg, amelyekben Németországban az elmúlt harminc évben konszenzus volt. A beszéd egy „új korszak” kezdetét jelzi a német kül-, biztonság- és energiapolitikában. A külpolitikába beépítette a katonai elrettentés logikáját azáltal, hogy 100 milliárd eurós katonai beruházást ígért, és azt is, hogy a német védelmi kiadások el fogják érni a bruttó hazai termék 2%-át, eleget téve a NATO elvárásának. A háború rádöbbentette Németországot arra, hogy a sikeresnek bizonyult német külpolitika egyik pillére, az Oroszországhoz való közeledés kudarcot vallott, ráadásul Németország az energiafüggősége okán súlyosan kiszolgáltatott Oroszországnak. Az energiaátállási célokat nem lehet tartani, és fő kihívás lett a német gazdaság versenyképességének fenntartása. A német külkapcsolatokban a pragmatizmus helyett az értékalapú külpolitika, a biztonságpolitikában az európai védelem erősítése került előtérbe. Németország akkor tud a súlyának megfelelő, vezető szerepet betölteni Európában, ha következetesen a változások élére áll. Németország sem lesz ugyanaz, mint volt, de a külpolitikában teljes fordulatról nincs szó: Németország továbbra is elveti a különutasságot, a multilateralizmus, az európai és a transzatlanti szolidaritás a német külpolitika sarokköve marad.