object(Publication)#685 (6) { ["_data"]=> array(25) { ["id"]=> int(659) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 14:25:13" ["primaryContactId"]=> int(932) ["sectionId"]=> int(61) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(805) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(5) "2–3" ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(76) "If it's not a failure, then it's half success - NATO leaders' London meeting" ["hu_HU"]=> string(79) "Ha nincs kudarc, az már félsiker – A NATO vezetőinek londoni találkozója" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#720 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(932) ["email"]=> string(21) "csiki.tamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(659) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(11) "Csiki Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(4) "NATO" [1]=> string(6) "London" [2]=> string(16) "védelempolitika" [3]=> string(5) "Trump" [4]=> string(7) "Erdogan" [5]=> string(6) "Macron" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(4) "NATO" [1]=> string(6) "London" [2]=> string(14) "defense policy" [3]=> string(5) "Trump" [4]=> string(7) "Erdogan" [5]=> string(6) "Macron" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#733 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9534) ["id"]=> int(2653) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(659) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#113 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(602) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:00:21" ["primaryContactId"]=> int(861) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(745) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(6) "4–18" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(984) "

After its victory in the 2019 general elections, the Hindu nationalist government of India started to accomplish one of the oldest dreams of the Indian right-wing organisations: the elimination of the special status of Jammu and Kashmir State. Practically, this meant the coup-styled annulment of the constitutional amendments, which guaranteed the wide ranged autonomy of the Kashmiri society. Before this, the central government has declared a state of emergency in the area. The leaders of the main Kashmiri Muslim parties and organizations were taken into custody. The hardliner organizations of the Hindu majority and some of the political parties welcomed the government’s action, as an example of the brave and forward looking policy-making. Others, like the Indian National Congress saw it as a violation of the basic principles of the Indian constitution. This paper aims to analyze the internal and external factors of the revocation the autonomy of Indian Kashmir.

" ["hu_HU"]=> string(1031) "

India hindu nacionalista kormánya 2019-es választási győzelmét követően nekiállt megvalósítani a szélsőjobboldali szervezetek egyik legrégebbi álmát: Dzsammu és Kasmír állam speciális státuszának felszámolását. A gyakorlatban ez azon alkotmányos kiegészítések puccsszerű hatályon kívül helyezését jelentette, amelyek széles körű autonómiát garantáltak a kasmíri társadalom számára. Ezt megelőzően a központi kormány rendkívüli állapotot hirdetett a területre. A fő kasmíri muszlim pártok és szervezetek vezetőit őrizetbe vették. A hindu többség keményvonalas szervezetei és néhány politikai párt üdvözölte a kormány akcióját, mint a bátor és előre tekintő politikaformálás példáját. Mások, mint az Indiai Nemzeti Kongresszus, úgy tekintettek erre, mint India alkotmányos alapelveinek megsértésére. E tanulmány célja azon belső és külső tényezők elemzése, amelyek indiai Kasmír autonómiájának visszavonásához kapcsolódnak.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "The Revocation of the Special Status of Indian Kashmir – Internal and External Factors" ["hu_HU"]=> string(87) "Indiai Kasmír speciális státuszának visszavonása – belső és külső tényezők" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#706 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(861) ["email"]=> string(20) "hada.bela@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(602) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Háda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Béla" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(19) "Dzsammu és Kasmír" [2]=> string(16) "Naréndra Módí" [3]=> string(19) "hindu nacionalizmus" [4]=> string(10) "autonómia" [5]=> string(26) "Bháratíja Dzsanata Párt" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(5) "India" [1]=> string(17) "Jammu and Kashmir" [2]=> string(13) "Narendra Modi" [3]=> string(17) "Hindu nationalism" [4]=> string(8) "autonomy" [5]=> string(22) "Bharatiya Janata Party" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#749 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9535) ["id"]=> int(2654) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(602) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#191 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(655) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 14:28:43" ["primaryContactId"]=> int(927) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(801) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "19–36" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(910) "

Similarly to German foreign and security policy, Berlin’s international development policy shows ambivalent tendencies. During the last decade, German development policy has been embedded as a tool into the country’s broader security policy. Nevertheless, Berlin’s development policy can be characterised by incoherence in general, due to the diverging interests of several actors participating in its formation. The biggest recipients of Germany’s Official Development Aid are China, India, Afghanistan, Morocco and Indonesia, while Syria and Turkey joined this group only after 2012–2013. The German support towards these countries is based on traditional development policy considerations (environment protection, renewable resources) and economic interests (credit and investment), as well as on its importance from the perspective of security and migration policy (especially after 2015).

" ["hu_HU"]=> string(1012) "

Az ország kül- és biztonságpolitikájához hasonlóan több ponton is ellentmondásos. Az elmúlt évtized során a német fejlesztéspolitika egyre inkább biztonságiasodott, részévé vált a szélesebb biztonságfelfogásnak. Napjainkban Berlin fejlesztéspolitikájának alakításában több, jelentősen eltérő érdekekkel rendelkező szereplő vesz részt, amelyből fakadóan a német fejlesztéspolitikát a koherencia hiánya jellemzi. A rendelkezésre álló adatokat áttekintve látható, hogy a német hivatalos fejlesztési támogatás legfontosabb célországai Kína, India, Afganisztán, Marokkó, Indonézia voltak, majd 2012–2013-tól már Szíria és Törökország is idesorolhatók. Ezen országok támogatása egyrészt klasszikus fejlesztéspolitikai szempontokat (környezetvédelem, megújuló energiaforrások), másrészt gazdasági érdekeket (hitelnyújtás), harmadrészt (különösen 2015-től) biztonságpolitikai és migrációs politikai szempontokat követ.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(57) "Germany's Development Policy as a Tool of Security Policy" ["hu_HU"]=> string(71) "Németország fejlesztéspolitikája mint a biztonságpolitika eszköze" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#723 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(927) ["email"]=> string(21) "speck.gyula@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(655) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(75) "National University of Public Service, Doctoral School of Military Sciences" ["hu_HU"]=> string(61) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Speck" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Gyula" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(13) "Németország" [1]=> string(19) "fejlesztéspolitika" [2]=> string(7) "segély" [3]=> string(21) "humanitárius segély" [4]=> string(9) "gazdaság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(7) "Germany" [1]=> string(18) "development policy" [2]=> string(3) "aid" [3]=> string(16) "humanitarian aid" [4]=> string(7) "economy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#730 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9536) ["id"]=> int(2655) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(655) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#184 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(577) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 14:39:15" ["primaryContactId"]=> int(825) ["sectionId"]=> int(62) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(713) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2019) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "37–51" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1391) "

This article intends to analyse the political relations between the Iraqi Kurds and the government of Turkey. It aims to explain the fluctuations and shifts in their relations with a special attention to the internal (Turkish, Iraqi Kurdish) and external (regional, global) causes. This article is the first part of a broader study, and deals with the period between 1991 and 2008. One can distinguish two periods within this timeframe: the beginning of the Turkish–Iraqi Kurdish relations can be linked to 1991 when the Iraqi Kurds established a de facto state that started to organise its international relations. Since Ankara saw every positive political development of the Kurds (both in Iraq and Turkey) as a threat, Turkey had an ambivalent relationship with the Iraqi Kurds in the 1990s. Paradoxically, however, there were examples of temporary cooperation between Turkey and the Iraqi Kurds against the most important Kurdish separatist
group of Turkey, the PKK, which established recruiting areas in northeastern Iraq. In
the second period, following the American intervention in 2003, Turkish foreign policy
secluded itself from forming a good relationship with the Iraqi Kurds who managed to
obtain an autonomous territory within the new Iraq. This development led to a total
refusal by Ankara and strengthened the securitised approach in Turkey.

" ["hu_HU"]=> string(1644) "

Jelen tanulmány tárgyaként az iraki kurdok és a török állami vezetés közötti politikai kapcsolatok elemzése szolgál. A téma felderítése során a kapcsolatokban beálló változások magyarázatát tűztem ki célul, tekintettel a kapcsolatokat érintő belső (török, illetve iraki kurd), valamint külső (regionális, globális) okokra. A cikk egy nagyobb tanulmány első részeként a kapcsolatok 1991 és 2008 közötti helyzetét tárgyalja, két szakaszra bontva. Az elemzett időszak elejét a két nemzetközi szereplő közti kapcsolatfelvétel kezdete (1991) jelöli ki, amikor is az iraki kurdok de facto államot hoztak létre, amely megkezdte a nemzetközi kapcsolatainak kiépítését. Ezzel a formációval szemben Ankara alapvetően ambivalens viszonyt alakított ki, mivel az iraki kurdok nemzetközi helyzetének javulására Ankarából fenyegetésként tekintettek, hiszen az ösztönző erőként szolgálhatott a törökországi kurdok szeparatista törekvéseihez. Paradox módon azonban az iraki kurd vezetéssel való együttműködés leglényegesebb elemének éppen a törökországi kurd szeparatizmus fő képviselője, a PKK nevű kurd szervezet elleni fellépés bizonyult. A kapcsolatok második szakaszában, a 2003-as iraki háborút követően a török külpolitika elzárkózott az iraki kurdoktól, illetve akadályokkal szembesült a velük való kapcsolatfelvételben. 2005-től az iraki kurdok de jure is autonóm tartományhoz jutottak Irakon belül, amely a korábban említett török biztonsági szemlélet megerősödéséhez, így a kapcsolatok mélypontjához vezetett.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "The Transforming Relations of Turkey and Iraqi Kurdistan (1991–2014) – Part 1." ["hu_HU"]=> string(93) "Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2014) – 1. rész" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#757 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(825) ["email"]=> string(21) "dudlaktamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(577) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Dudlák" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(14) "Törökország" [1]=> string(4) "Irak" [2]=> string(11) "Kurdisztán" [3]=> string(3) "AKP" [4]=> string(8) "Barzáni" [5]=> string(3) "PKK" [6]=> string(5) "Erbil" [7]=> string(3) "KDP" [8]=> string(3) "PUK" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(6) "Turkey" [1]=> string(4) "Iraq" [2]=> string(9) "Kurdistan" [3]=> string(3) "AKP" [4]=> string(7) "Barzani" [5]=> string(3) "PKK" [6]=> string(5) "Erbil" [7]=> string(3) "KDP" [8]=> string(3) "PUK" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#751 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9537) ["id"]=> int(2656) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(577) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#120 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(531) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:01:10" ["primaryContactId"]=> int(764) ["sectionId"]=> int(63) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(657) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "52–61" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(661) "

This article analyses the March 2019 terrorist attack in Christchurch, New Zealand. First of all, it points out that the perpetrator has designed the entire action in such a way as to gain the greatest possible visibility. The authors’ opinion is that this type of terrorist attacks may increase in the future, because it cannot be ruled out that the Christchurch perpetrator, inspired by Anders Breivik of Norway, will induce others to commit similar terrorist acts. In terrorist attacks against Islam, it has become a trend for perpetrators to attack Muslim religious institutions, with the greatest chance of being able to specifically kill Muslims.

" ["hu_HU"]=> string(720) "

A jelen írás a 2019 márciusi új-zélandi Christchurchben elkövetett terrortámadást elemzi. Elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkövető az egész akciót úgy építette fel, hogy a lehető legnagyobb láthatóságot érje el. A szerzők úgy vélik, hogy az ilyen típusú terrortámadások a jövőben megszaporodhatnak, mert nem kizárható, hogy a christchurchi elkövető – aki a norvég Anders Brevik inspirált – másokat is hasonló terrorcselekményekre ösztönöz. Az iszlámellenes terrortámadásokban mára trenddé vált, hogy az elkövetők muszlim vallási intézményeket támadnak, ugyanis így a legnagyobb az esély rá, hogy specifikusan muszlimokat tudjanak ölni.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(62) "New Zealand's Anti-Muslim Terrorist Attack and Lessons Learned" ["hu_HU"]=> string(62) "Az új-zélandi muszlimellenes terrortámadás és tanulságai" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(3) { [0]=> object(Author)#754 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(764) ["email"]=> string(22) "talas.peter@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(531) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tálas" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#758 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4000) ["email"]=> string(21) "andras.racz@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(531) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Rácz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#755 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4009) ["email"]=> string(21) "ambrus.drea@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(531) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ambrus" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Andrea" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(11) "terrorizmus" [1]=> string(11) "Új-Zéland" [2]=> string(18) "muszlimellenesség" [3]=> string(14) "Anders Breivik" [4]=> string(15) "Brenton Tarrant" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(9) "terrorism" [1]=> string(12) "islamophobia" [2]=> string(14) "Anders Breivik" [3]=> string(15) "Brenton Tarrant" [4]=> string(11) "New Zealand" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#756 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9538) ["id"]=> int(2651) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(531) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#753 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(576) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:10:51" ["primaryContactId"]=> int(823) ["sectionId"]=> int(63) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(712) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2019) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "62–70" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(680) "

The number of military operations in the Middle East in which drones played a central role has significantly increased in 2019. A particularly remarkable example of this was the September 14, 2019 attack in which Yemen’s Houthi rebels – most likely with Iranian support – carried out strikes on Saudi oil installations. The analysis highlights that the growing number of drone incidents in the Middle East increases the possibility of a direct military confrontation and the chance of accidental and inadvertent escalation. Based on the available data, it seems that the use of drones reduces the risks at the tactical level while increases it at the strategic level.

" ["hu_HU"]=> string(794) "

A 2019-es év során jelentősen megnövekedett azoknak a katonai műveleteknek a száma a közel-keleti konfliktusokban, amelyekben a drónok töltötték be a központi szerepet. Különösen látványos példája volt ennek a 2019. szeptember 14-ei támadás, amelynek során jemeni húszik – feltehetőleg iráni támogatással – mértek csapást szaúdi olajlétesítményekre. Az elemzés rámutat arra, hogy a fokozódó számú közel-keleti drónincidensek növelik a közvetlen katonai összetűzések lehetőségét, illetve ezzel együtt a véletlenszerű és nem szándékolt eszkaláció esélyét is. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a drónok használata csökkenti a harcászati szintű kockázatot, ugyanakkor növeli a hadászati szintűt.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "The" ["hu_HU"]=> string(1) "A" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "Risks of Inadvertent Escalation of Drone Incidents in the Middle Eastern Conflicts" ["hu_HU"]=> string(85) "közel-keleti konfliktusokban tapasztalt drónproliferáció eszkalációs kockázata" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#766 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(823) ["email"]=> string(28) "nikolett.penzvalto@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(576) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(60) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Pénzváltó" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Nikolett" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#759 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(824) ["email"]=> string(19) "etl.alex@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(576) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(3) "Etl" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Alex" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(12) "Közel-Kelet" [1]=> string(5) "drón" [2]=> string(14) "proliferáció" [3]=> string(13) "fegyverkezés" [4]=> string(10) "konfliktus" [5]=> string(12) "eszkaláció" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(11) "Middle East" [1]=> string(5) "drone" [2]=> string(13) "proliferation" [3]=> string(9) "arms race" [4]=> string(8) "conflict" [5]=> string(10) "escalation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#764 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9539) ["id"]=> int(2657) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(576) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#750 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(629) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:11:44" ["primaryContactId"]=> int(896) ["sectionId"]=> int(63) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(773) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(7) "71–78" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(619) "

At the end of 2019, first NATO, then the European Defence Agency published their most current reports on defense expenditure trends. Even though both organisations work with national data provided, and their sampling and analytical methodology, as well as the set of member countries, somewhat differ, thus their nominal results cannot fully coincide, trends in both cases are similar and lead to the same conclusion: European countries have significantly increased their defence spending since 2014. This paper compares the conclusions of the two reports and offers an analysis of the drivers behind the trends.

" ["hu_HU"]=> string(677) "

2019 végén előbb a NATO, majd az Európai Védelmi Ügynökség (European Defence Agency – EDA) is nyilvánosságra hozta aktuális, a védelmi kiadások trendjeire vonatkozó kimutatásait. Bár mindkét szervezet nemzeti adatszolgáltatás alapján dolgozik, adatgyűjtési és -elemzési módszertanuk és a figyelembe vett tagállamok köre valamelyest eltérő, így az összegszerű kimutatások nem (is) egyez(het)nek, a trendek azonban ugyanarra mutatnak rá: az európai államok 2014 óta jelentős mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Az elemzés e két beszámoló következtetéseit hasonlítja össze és értékeli a trendek mozgatórugóit.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Two" ["hu_HU"]=> string(2) "Az" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "Readings of European Defence Expenditures" ["hu_HU"]=> string(41) "európai védelmi kiadások két olvasata" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#768 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(896) ["email"]=> string(21) "csiki.tamas@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(629) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(11) "Csiki Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(15) "költségvetés" [1]=> string(18) "védelmi kiadások" [2]=> string(4) "NATO" [3]=> string(3) "EDA" [4]=> string(7) "Európa" [5]=> string(20) "kutatás-fejlesztés" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(11) "expenditure" [1]=> string(16) "defense spending" [2]=> string(4) "NATO" [3]=> string(3) "EDA" [4]=> string(6) "Europe" [5]=> string(24) "research and development" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#773 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9540) ["id"]=> int(2658) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(629) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#761 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(627) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:23:07" ["primaryContactId"]=> int(892) ["sectionId"]=> int(64) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(771) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(8) "79–103" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1024) "

Broken out on October 18, protests and riots have been going on for weeks in Santiago de Chile. Most of the international press characterises these simply as the social crisis of the neoliberal Chilean model. Numerous political analysts speak about “obvious causes” ranging from the crisis of neoliberal capitalism to the subversive intervention of Cuba and Venezuela. Latin America’s most advanced and stable economy has literally burst into flames. Are those right who are talking about another wave of the Latin American political left, such as the elected president of Argentina, Alberto Fernández? Or will the view of Mario Vargas Llosa, a Nobel Prize-winning writer be correct, when he does not identify the above mentioned happenings with recent protests in other Latin American countries, but rather with the French yellow jacket movement? (La Nación, 2019. 11. 04.) What has been going on in Chile? Who are the protesters? What are they demanding? What kind of solution are the events moving towards?

" ["hu_HU"]=> string(1029) "

Az október 18-án kirobbant és hetek óta tartó santiagói tüntetéseket és zavargásokat a nemzetközi sajtó többsége nemes egyszerűséggel csak a neoliberális chilei modell szociális válságának nevezi. A megszólaló politikai elemzők a neoliberális kapitalizmus válságától a kubai–venezuelai felforgató beavatkozásig bezárólag sorolják a „nyilvánvaló okokat”, amitől Latin-Amerika legfejlettebb és legstabilabb gazdaságával rendelkező országa hirtelen, a szó szoros értelmében is lángra lobbant. Azoknak van-e igaza, akik Alberto Fernández megválasztott argentin elnökhöz hasonlóan újabb baloldali hullámról beszélnek, vagy Mario Vargas Llosa Nobel-díjas írónak, aki nem a többi latin-amerikai országban tapasztalható megmozdulásokkal, hanem inkább a francia sárgamellényesek mozgalmával azonosítja a történteket? (La Nación, 2019. 11. 04.) Mi is történt Chilében, kik a tüntetők, mit követelnek és milyen megoldás felé haladnak az események?

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Analysis of Factors Behind Chile’s Protests" ["hu_HU"]=> string(52) "A chilei tüntetések hátterében álló tényezők" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(892) ["email"]=> string(27) "gabriella.thomazy@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(627) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-5851-2541" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(31) "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(234) "

Thomázy Garbriella: Doktorandusz – (NKE, Hadtudományi doktori iskola, Biztonsági tanulmányok), szociológus 9 évig élt Chilében, ahol Humán erőforrás menedzserként több latin-amerikai országgal dolgozott együtt.

" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Thomázy" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(9) "Gabriella" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(894) ["email"]=> string(19) "cspolyi@hotmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(627) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(92) "

Pólyi Csaba (Phd), nyugalmazott nagykövet, migráció és latin-amerika szakértő.

" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Pólyi" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Csaba" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(5) "Chile" [1]=> string(12) "tüntetések" [2]=> string(16) "egyenlőtlenség" [3]=> string(13) "Latin-Amerika" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(5) "Chile" [1]=> string(8) "protests" [2]=> string(10) "inequality" [3]=> string(13) "Latin America" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#760 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9541) ["id"]=> int(2659) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(627) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#752 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(560) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:09:01" ["primaryContactId"]=> int(801) ["sectionId"]=> int(65) ["seq"]=> int(9) ["submissionId"]=> int(690) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2019) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "104–124" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(683) "

This study is the outcome of a research that lasted nearly one year. The paper focuses on a specific form of 21st-century water conflicts, examining the attributes of the influences of river usage and water flow regarding the Southeast Asian Mekong River. The Mekong case includes all the elements of a complex conflict from cooperation to confrontation, ranging from internal and external political challenges to international relations, from the preservation of local ecosystem and environmental pollution to investments affecting water flow and riparian societies, furthermore, from inter-state and regional cooperation to the activity of NGOs and intergovernmental bodies.

" ["hu_HU"]=> string(806) "

A tanulmány egy közel egy évig tartó kutatómunka „eredménye”. Az írás a 21. századi vízkonfliktusok egy sajátos formájára fókuszál, a folyóhasználat és vízhozam-befolyásolás jellegzetességeit vizsgálja a dél-kelet ázsiai Mekong folyó kapcsán. A Mekong esete minden olyan elemet felvonultat, amelyek egy komplex konfliktusgócot eredményeznek a kooperációtól a konfrontációig terjedő széles cselekvési mezőben, kezdve a belső és külső politikai kihívásoktól a nemzetközi relációig, az ökoszisztéma védelmétől és környezetszennyezéstől a vízhozamot és a folyó menti társadalmakat érintő beruházásokig, valamint az államközi és regionális együttműködésektől a civil szervezetek és más kormányközi testületek munkájáig.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(61) "Water Diplomacy in the 21st Century – The Mekong River Case" ["hu_HU"]=> string(54) "21. századi vízdiplomácia – A Mekong folyó esete" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(4) { [0]=> object(Author)#780 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(801) ["email"]=> string(19) "kakai.laszlo@pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(560) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Kákai" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#779 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4010) ["email"]=> string(19) "glied.viktor@pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(560) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Glied" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Viktor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [2]=> object(Author)#774 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4011) ["email"]=> string(19) "voros.zoltan@pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(560) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Vörös" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [3]=> object(Author)#770 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(4012) ["email"]=> string(20) "kacziba.peter@pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(560) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Kacziba" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Péter" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(14) "vízkonfliktus" [1]=> string(17) "civil szervezetek" [2]=> string(6) "Mekong" [3]=> string(16) "Délkelet-Ázsia" [4]=> string(5) "Kína" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(14) "water conflict" [1]=> string(4) "NGOs" [2]=> string(12) "Mekong River" [3]=> string(14) "Southeast Asia" [4]=> string(5) "China" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#782 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9533) ["id"]=> int(2652) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(560) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#771 (6) { ["_data"]=> array(26) { ["id"]=> int(649) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 14:12:11" ["primaryContactId"]=> int(919) ["sectionId"]=> int(65) ["seq"]=> int(10) ["submissionId"]=> int(794) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "125–133" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(579) "

The Primakov Institute of World Economy and International Relations of the Russian Academy of Sciences (IMEMO RAN) published its foresight study “Russia and the world”, with its summary published in English in the journal New Perspectives by the Institute of International Relations of Prague. This paper does not aim to provide a complete summary of the foresight study but to review it critically and thus to offer a glimpse of how Russian foreign policy experts see Russia’s role in the world, the current Russia–West conflict, and Moscow’s foreign relations.

" ["hu_HU"]=> string(778) "

Az Orosz Tudományos Akadémia Primakov Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Nemzeti Kutatóintézete (IMEMO RAN) évente elkészíti Oroszország és a világ című előrejelzését, amelynek angol nyelvű összefoglalóját a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének folyóirata, a New Perspectives adja közre. Jelen írásnak nem célja a tanulmány teljes körű tartalmi összefoglalása, ehelyett arra vállalkozik, hogy az előrejelzés kritikai elemzésén keresztül bemutassa, hogyan látják az orosz külpolitikai szakértők Oroszország szerepét a világban, a jelenlegi orosz–nyugati szembenállást, illetve Moszkva nemzetközi kapcsolatait.

" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "Russia and the World: IMEMO Forecast 2019" ["hu_HU"]=> string(51) "Oroszország és a világ: IMEMO-előrejelzés 2019" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#785 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(919) ["email"]=> string(26) "jojart.krisztian@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(649) ["seq"]=> int(10) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(12) "Oroszország" [1]=> string(12) "külpolitika" [2]=> string(10) "stratégia" [3]=> string(4) "NATO" [4]=> string(5) "Kína" [5]=> string(5) "Trump" [6]=> string(7) "Ukrajna" [7]=> string(3) "INF" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(6) "Russia" [1]=> string(14) "foreign policy" [2]=> string(8) "strategy" [3]=> string(4) "NATO" [4]=> string(5) "China" [5]=> string(5) "Trump" [6]=> string(7) "Ukraine" [7]=> string(3) "INF" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9542) ["id"]=> int(2660) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(649) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#776 (6) { ["_data"]=> array(25) { ["id"]=> int(610) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 15:20:51" ["primaryContactId"]=> int(870) ["sectionId"]=> int(66) ["seq"]=> int(11) ["submissionId"]=> int(754) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "134–136" ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(103) "Jeff Kingston: Contemporary Japan: History, Politics, and Social Change since the 1980s – book review" ["hu_HU"]=> string(61) "Jeff Kingston: A modern Japán kihívásai – könyvajánló" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(870) ["email"]=> string(19) "herczegf7@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(610) ["seq"]=> int(11) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Herczeg" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Fanni" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(6) "Japán" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(5) "Japan" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#775 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9543) ["id"]=> int(2661) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(610) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#786 (6) { ["_data"]=> array(27) { ["id"]=> int(650) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2020-06-03" ["lastModified"]=> string(19) "2020-06-03 14:13:45" ["primaryContactId"]=> int(920) ["sectionId"]=> int(66) ["seq"]=> int(12) ["submissionId"]=> int(795) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["copyrightYear"]=> int(2020) ["issueId"]=> int(32) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0" ["pages"]=> string(9) "137–144" ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(44) "Nation and Security - Security Policy Review" ["hu_HU"]=> string(50) "Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai szemle" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "The" ["hu_HU"]=> string(1) "A" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(51) "Review of the book The Russian Understanding of War" ["hu_HU"]=> string(60) "A The Russian Understanding of War című könyv recenziója" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(47) "Development of the Russian Understanding of War" ["hu_HU"]=> string(44) "háború orosz értelmezésének változása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#789 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(920) ["email"]=> string(26) "jojart.krisztian@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(650) ["seq"]=> int(12) ["userGroupId"]=> int(218) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Jójárt" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(10) "Krisztián" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(26) "orosz katonai gondolkodás" [1]=> string(17) "orosz hadviselés" [2]=> string(11) "hadelmélet" [3]=> string(18) "katonai stratégia" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(24) "Russian military thought" [1]=> string(15) "Russian warfare" [2]=> string(15) "military theory" [3]=> string(17) "military strategy" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#794 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(9544) ["id"]=> int(2662) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(650) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }