A leventemozgalom katonai előkészítő és vallás-erkölcsi nevelő jellege az állam és az egyház kapcsolatának tükrében
Copyright (c) 2026 Szvercsek Dávid
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A két világháború között Magyarország meghatározó ifjúsági szervezete egyesítette a premilitáris képzést, a hazafias nevelést és a vallás-erkölcsi értékek közvetítését, a fizikai erőnlét fejlesztésére és a katonailag mozgósítható, fegyelmezett ifjúság kialakítására törekedett, emellett a hazafias elköteleződés és a vallási-morális normák megerősítését is kiemelten kezelte. Szerves része volt az állami ifjúságpolitika rendszerének, egyszerre szolgálva a nemzetpolitikai célokat, az oktatási törekvéseket és a társadalmi kontrollt. Az integrált nevelési program, a szoros állami irányítás és a társadalmi elvárások összehangolása tette lehetővé az ifjúság egységes ideológiai és szervezeti keretben történő nevelését.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
- 1921. évi XXXIII. törvénycikk az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről, V. rész, II. fejezet 103–104.(§). Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100033.TV
1921. évi LIII. törvénycikk a testnevelésről. In Rendeletek Tára 1867–1945. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100053.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D39
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1924 évi 9.000. számú rendelete a testnevelésről szóló 1921: LIII. t.-c. végrehajtásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1924 (1925). Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt.
A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 124.000. számú körrendelete Levente Egyesületek szervezéséről. In Magyarországi Rendeletek Tára 1924 (1925). Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt., 411–412.
A m. kir. minisztérium 1928. évi 700. M. E. számú rendelete, a március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927.XXXI. törvénycikk végrehajtásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1928 (1929). Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1936. évi 93.800/1935. számú rendelete, az iskolát elhagyó és testgyakorlásra kötelezett levente ifjúság testgyakorlási idejének megállapításáról, istentiszteleten való részvételéről, és iskolánkívüli továbbképzéséről. In Magyarországi Rendeletek Tára 1936 (1937). Budapest: Fővárosi Nyomda Rt., 285–286.
A m. kir. honvédelmi miniszter 1936. évi 17.176. eln. számú rendelete a légvédelemről szóló 1935: XII. törvénycikk végrehajtásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1936 (1937). Budapest: Fővárosi Nyomda Rt. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1936/?pg=1176&layout=s
1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=93900002.TV&txtreferer=99000026.TV
Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 529. M. E. számú rendelete a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1945 (1946). Budapest: Szikra. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1945/?pg=158&layout=s
BALÁZS Béla (1959): A Horthy-fasizmus társadalmának és ideológiájának néhány jellemző vonása. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Osztályának Közleménye, 9(1), 97–115. Online: https://real.mtak.hu/202696/1/cut_TARSFILTORT_9_1_1959_pp97_-_116.pdf
BEKE Margit szerk. (1992): A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919–1945 között II. Budapest–München: Auróra.
CZABAJI HORVÁTH Attila (2021): A szeretet pedagógiája a háború embertelenségében. In MAKKOS Anikó – KECSKÉS Petra – BOLDIZSÁR Boglárka (szerk.): A múltból táplálkozó jövő – hagyomány és fejlődés. XXV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötete. Győr: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, 391–399. Online: https://bit.ly/4vxhVkv
FAZEKAS Csaba szerk. (2019): Válogatás Prohászka Ottokár közszerepléseiből, 1919–1927. Miskolc: Bíbor.
GERGELY Ferenc – KISS György (1976): Horthy leventéi. A leventeintézmény története. Budapest: Kossuth.
HORVÁTH Csaba (2018): Nemzeti Hadseregből Magyar Királyi Honvédség (1919–1928). In HORVÁTH Miklós (szerk.): Magyarország Hadtörténete IV. Budapest: Zrínyi.
JUHÁSZ Balázs (2012): Olasz és magyar ifjúsági szervezetek a háború szolgálatában: a „Balilla” és a „Levente”. Hadtudományi Szemle, 5(1–2), 236–256. Online: https://epa.oszk.hu/02400/02463/00012/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2012_1-2_236-256.pdf
KIS Krisztián Bálint (2013): A leventeleány-mozgalomról. Neveléstörténet, 10(1–2), 126–133. Online: https://real-j.mtak.hu/21103/1/Nevelestortenet_2013_10_1-2_.pdf
A leventemozgalom szerepe a honvédség utánpótlásában. Magyar Hírlap, 1938. július 5.
Levente-hírek: Az egyöntetű leventesapka. Magyarország, 1925. szeptember 6.
MIKLÓS Péter (2020): Az apostoli királyság és a protestáns kormányzó: Horthy Miklós és a katolikus főpapok. Közép-európai Közlemények, 6(4), 51–57. Online: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/12193
OLASZ Lajos (2022): Testgyakorlás, honvédelmi képzés, nemzetnevelés: A leventeintézmény a Horthy-korszakban. In KARLOVICZ János Tibor (szerk.): Szakmódszertani és más pedagógiai tanulmányok. Komárno: International Research Institute, 111–117. Online: http://www.irisro.org/pedagogia2022januar/21OlaszLajos.pdf
ROMSICS Ignác (2001): A trianoni békeszerződés. Budapest: Osiris.
RÓZSÁS János (2005): Leventesors. A leventeintézmény története, 1921–1945. Nagykanizsa: Hármas Halom Baráti Kör – Trianon Társaság.
SCHILLER Károly (1927): A Leventemozgalom. In ZUBER Ferenc (szerk.): Magyar sport almanach 1926. Budapest: Stádium Sajtóvállalat Rt. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_659/?pg=0&layout=s
SOLYMOSY Ulászló (1943): A nemzetnevelés rendszere, különös tekintettel a leventeintézményre. In A Központi Iránytadó Tanfolyam előadásainak gyűjteménye. Budapest: Attila-nyomda Részvénytársaság.
SZABÓ Béla (2005): Miniszteri rendeletek és tantervek szabályozó, meghatározó szerepe a középiskolai testneveléstanítás kialakulásában és fejlődésében (1777–1944). Neveléstörténet, 2(3–4), 62–79.
SZABÓ János (1989): A leventeintézmény és társadalmi környezete. Hadtörténelmi Közlemények, 102(4), 495–520. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=2697106&mutat=http://epa.oszk.hu/00000/00018/00136/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1989_04_495-520.pdf .
TANGL Balázs (2017): Katonás nevelés és a militarizmus kérdése a dualizmus-kori Magyarországon. Aetas, 32(1), 45–67. Online: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00075/pdf/EPA00861_aetas_2017-01_045-067.pdf
UJHÁZI Lóránd (2020): A trianoni békeszerződés és a szentszéki rendelkezések hatása a magyar egyházi igazgatási rendszerre. In Trianon 100. Tanulmányok a békeszerződés centenáriumára. Budapest: Ludovika, 457–576. Online: https://www.researchgate.net/publication/394447211_A_trianoni_bekeszerzodes_es_a_szentszeki_rendelkezesek_hatasa_a_magyar_egyhazigazgatasi_rendszerre