The Religious, Moral and Pre-Military Role of the Levente Movement in Light of the Relationship between the State and the Church

doi: 10.32563/hsz.2026.1.11

Abstract

One of the most influential youth organizations of the interwar period combined pre-military training, patriotic education, and the teaching of religious and moral values in a complex manner. The movement not only sought to develop physical fitness and create a disciplined youth that could be mobilized for military service, but also placed great emphasis on strengthening the patriotic commitment alongside religious and moral norms. This institution was an integral part of the state’s youth policy, which served national political goals, educational aspirations, and social control mechanisms simultaneously. The integrated educational program, tight state control, and the harmonization of social expectations made it possible to educate young people within a unified ideological and organizational framework.

Keywords:

youth education Levente Movement war preparation 2nd World War

References

- 1921. évi XXXIII. törvénycikk az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről, V. rész, II. fejezet 103–104.(§). Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100033.TV

1921. évi LIII. törvénycikk a testnevelésről. In Rendeletek Tára 1867–1945. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100053.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D39

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1924 évi 9.000. számú rendelete a testnevelésről szóló 1921: LIII. t.-c. végrehajtásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1924 (1925). Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt.

A m. kir. belügyminiszter 1924. évi 124.000. számú körrendelete Levente Egyesületek szervezéséről. In Magyarországi Rendeletek Tára 1924 (1925). Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt., 411–412.

A m. kir. minisztérium 1928. évi 700. M. E. számú rendelete, a március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1927.XXXI. törvénycikk végrehajtásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1928 (1929). Budapest: Pesti Könyvnyomda Rt.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1936. évi 93.800/1935. számú rendelete, az iskolát elhagyó és testgyakorlásra kötelezett levente ifjúság testgyakorlási idejének megállapításáról, istentiszteleten való részvételéről, és iskolánkívüli továbbképzéséről. In Magyarországi Rendeletek Tára 1936 (1937). Budapest: Fővárosi Nyomda Rt., 285–286.

A m. kir. honvédelmi miniszter 1936. évi 17.176. eln. számú rendelete a légvédelemről szóló 1935: XII. törvénycikk végrehajtásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1936 (1937). Budapest: Fővárosi Nyomda Rt. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1936/?pg=1176&layout=s

1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=93900002.TV&txtreferer=99000026.TV

Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 529. M. E. számú rendelete a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról. In Magyarországi Rendeletek Tára 1945 (1946). Budapest: Szikra. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1945/?pg=158&layout=s

BALÁZS Béla (1959): A Horthy-fasizmus társadalmának és ideológiájának néhány jellemző vonása. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Osztályának Közleménye, 9(1), 97–115. Online: https://real.mtak.hu/202696/1/cut_TARSFILTORT_9_1_1959_pp97_-_116.pdf

BEKE Margit szerk. (1992): A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919–1945 között II. Budapest–München: Auróra.

CZABAJI HORVÁTH Attila (2021): A szeretet pedagógiája a háború embertelenségében. In MAKKOS Anikó – KECSKÉS Petra – BOLDIZSÁR Boglárka (szerk.): A múltból táplálkozó jövő – hagyomány és fejlődés. XXV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötete. Győr: Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, 391–399. Online: https://bit.ly/4vxhVkv

FAZEKAS Csaba szerk. (2019): Válogatás Prohászka Ottokár közszerepléseiből, 1919–1927. Miskolc: Bíbor.

GERGELY Ferenc – KISS György (1976): Horthy leventéi. A leventeintézmény története. Budapest: Kossuth.

HORVÁTH Csaba (2018): Nemzeti Hadseregből Magyar Királyi Honvédség (1919–1928). In HORVÁTH Miklós (szerk.): Magyarország Hadtörténete IV. Budapest: Zrínyi.

JUHÁSZ Balázs (2012): Olasz és magyar ifjúsági szervezetek a háború szolgálatában: a „Balilla” és a „Levente”. Hadtudományi Szemle, 5(1–2), 236–256. Online: https://epa.oszk.hu/02400/02463/00012/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2012_1-2_236-256.pdf

KIS Krisztián Bálint (2013): A leventeleány-mozgalomról. Neveléstörténet, 10(1–2), 126–133. Online: https://real-j.mtak.hu/21103/1/Nevelestortenet_2013_10_1-2_.pdf

A leventemozgalom szerepe a honvédség utánpótlásában. Magyar Hírlap, 1938. július 5.

Levente-hírek: Az egyöntetű leventesapka. Magyarország, 1925. szeptember 6.

MIKLÓS Péter (2020): Az apostoli királyság és a protestáns kormányzó: Horthy Miklós és a katolikus főpapok. Közép-európai Közlemények, 6(4), 51–57. Online: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/12193

OLASZ Lajos (2022): Testgyakorlás, honvédelmi képzés, nemzetnevelés: A leventeintézmény a Horthy-korszakban. In KARLOVICZ János Tibor (szerk.): Szakmódszertani és más pedagógiai tanulmányok. Komárno: International Research Institute, 111–117. Online: http://www.irisro.org/pedagogia2022januar/21OlaszLajos.pdf

ROMSICS Ignác (2001): A trianoni békeszerződés. Budapest: Osiris.

RÓZSÁS János (2005): Leventesors. A leventeintézmény története, 1921–1945. Nagykanizsa: Hármas Halom Baráti Kör – Trianon Társaság.

SCHILLER Károly (1927): A Leventemozgalom. In ZUBER Ferenc (szerk.): Magyar sport almanach 1926. Budapest: Stádium Sajtóvállalat Rt. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_659/?pg=0&layout=s

SOLYMOSY Ulászló (1943): A nemzetnevelés rendszere, különös tekintettel a leventeintézményre. In A Központi Iránytadó Tanfolyam előadásainak gyűjteménye. Budapest: Attila-nyomda Részvénytársaság.

SZABÓ Béla (2005): Miniszteri rendeletek és tantervek szabályozó, meghatározó szerepe a középiskolai testneveléstanítás kialakulásában és fejlődésében (1777–1944). Neveléstörténet, 2(3–4), 62–79.

SZABÓ János (1989): A leventeintézmény és társadalmi környezete. Hadtörténelmi Közlemények, 102(4), 495–520. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=2697106&mutat=http://epa.oszk.hu/00000/00018/00136/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1989_04_495-520.pdf .

TANGL Balázs (2017): Katonás nevelés és a militarizmus kérdése a dualizmus-kori Magyarországon. Aetas, 32(1), 45–67. Online: http://epa.oszk.hu/00800/00861/00075/pdf/EPA00861_aetas_2017-01_045-067.pdf

UJHÁZI Lóránd (2020): A trianoni békeszerződés és a szentszéki rendelkezések hatása a magyar egyházi igazgatási rendszerre. In Trianon 100. Tanulmányok a békeszerződés centenáriumára. Budapest: Ludovika, 457–576. Online: https://www.researchgate.net/publication/394447211_A_trianoni_bekeszerzodes_es_a_szentszeki_rendelkezesek_hatasa_a_magyar_egyhazigazgatasi_rendszerre

Downloads

Download data is not yet available.