Globalizációs paradigmák ütközése a 21. században
Dugin és a nyugati gondolkodás szerepe a multipoláris világrend formálódásában
Copyright (c) 2025 Loránd Solymosi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A 2020-as évek világgazdasági és politikai kihívásai új megvilágításba helyezték a globalizáció kérdését, különösen az orosz–ukrán konfliktus, a Covid–19-járvány, valamint Donald Trump intézkedései nyomán. Ezek az események feltárták a globális ellátási láncok és a nemzetközi kapcsolatok sebezhetőségét, miközben új geopolitikai helyzetet teremtettek. Ebben a keretben Alekszandr Dugin globalizációs nézetei, amelyek a nyugati hegemón renddel szemben a multipoláris világrend támogatását hirdetik, új relevanciát nyertek. A tanulmány a nyugati és keleti filozófiai nézőpontok közötti különbségek okait és következményeit vizsgálja a globalizáció kontextusában, különös tekintettel a 2022–2025 közötti geopolitikai fordulópontokra. Az eltérő értelmezések hatással vannak a társadalmak koherenciájára, a gazdasági és nemzetközi kapcsolatokra, a biztonságpolitikára, a hadiipari fejlesztési irányokra. A tanulmány következtetései arra világítanak rá, hogy a globalizáció jövője egyre inkább egy deglobalizációs és multipoláris irányba mozdulhat el, ahol a nemzeti érdekek és a szuverenitás központi szerephez jutnak.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
ANG, Yuen Yuen (2023): Reinventing Multilateralism: What to Do, What to Study, and Why. Global Perspectives, 4(1), 72709. Online: https://doi.org/10.1525/gp.2023.72709
APPADURAI, Arjun (1996): Modernity at Large. Cultural Dimensions of Globalization. Minneapolis: University of Minnesota Press.
BARNETT, Thomas P. M. (2004): The Pentagon’s New Map: War and Peace in the Twenty-First Century. American Studies in Scandinavia, 37(2), 121–124. Online: https://doi.org/10.22439/asca.v37i2.4515
BECK, Ulrich (2005): Power in the Global Age. Cambridge: Polity Press.
BENCZES István – SZABÓ Krisztina (2023): Társadalmi törésvonalak és gazdasági (ir)racionalitások. A közgazdaságtan szerepe és helye a populizmus kutatásában. Közgazdasági Szemle, 70(1), 23–54. Online: https://doi.org/10.18414/ksz.2023.1.23
BISCOP, Sven (2024): The European Union Discovers Geopolitics. In COPE, Zak (szerk.): The Palgrave Handbook of Contemporary Geopolitics. Cham: Palgrave Macmillan, 1–15. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-031-25399-7_13-1
BODA, Mihály (2023): Proxy War: Its Philosophy and Ethics. Contemporary Military Challenges, 25(3–4), 9–21. Online: https://doi.org/10.2478/cmc-2023-0019
BODA Mihály (2024a): A háború természetéről: a háború értelme. Hadtudományi Szemle, 17(4), 5–21. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2024.4.1
BODA Mihály (2024b): A proxyháború filozófiai és etikai megközelítésben. Honvédségi Szemle, 151(6), 27–39. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2023.6.3
BROWN, Seyom (2003): The Illusion of Control. Force and Foreign Policy in the 21st Century. Washington, D.C.: Brookings Institution Press.
CASIER, Tom (2023): The EU and Russia: The War That Changed Everything. Journal of Common Market Studies, 62(51), 31–44. Online: https://doi.org/10.1111/jcms.13549
CASTELLS, Manuel (1996): The Rise of the Network Society. Cambridge: Blackwell.
CRONE, Manni (2021): Towards Great Ethno-Civilizations and Spiritual Empires? How the European New Right Imagines a Post-Liberal World Order. New Perspectives, 29(4), 320–331. Online: https://doi.org/10.1177/2336825x211052976
CSICSMANN László (2024): Az átalakuló világrend és a Közel-Kelet. In VÖRÖS Zoltán – TARRÓSY István (szerk.): Átalakuló világrend. Az unipoláris pillanat vége? Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó, 235–260. Online: https://doi.org/10.36250/01222_10
DUGIN, Alekszandr (2004): A geopolitika alapjai. In SISELINA, Ljubov – GAZDAG Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa. Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi Kiadó, 333–366.
DUGIN, Alexander (2017): A negyedik politikai eszme. Debrecen: Kvintesszencia Kiadó.
GERASIMOV, Valery (2016): The Value of Science Is in the Foresight: New Challenges Demand Rethinking the Forms and Methods of Carrying Out Combat Operations. Military Review, 96(1), 23–29. Online: https://www.armyupress.army.mil/portals/7/military-review/archives/english/militaryreview_20160228_art008.pdf
GIDDENS, Anthony (1999): Runaway World: How Globalization is Reshaping Our Lives. London: Profile Books.
KAGARLITSKY, Boris – PUDER, Janina – SCHMALZ, Stefan (2022): „The Whole World is Becoming More Like Russia.” A Conversation on Deglobalization in the Wake of the War in Ukraine. Berliner Journal Für Soziologie, 32(3), 489–502. Online: https://doi.org/10.1007/s11609-022-00482-w
Kazan Declaration. Strengthening Multilateralism for Just Global Development and Security. Kazany, Orosz Föderáció, 2024. október 23. Online: http://static.kremlin.ru/media/events/files/en/RosOySvLzGaJtmx2wYFv0lN4NSPZploG.pdf
KISS Lajos András (2018): Alekszandr Dugin politika- és államelmélete – egy multipoláris világrend víziója. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 6(3), 22–55.
LÁNG László (2021): Globalizáció, regionalizáció és a földrajz: a távolság még mindig számít? Külgazdaság, 65(7–8), 63–90. Online: https://doi.org/10.47630/kulg.2021.65.7-8.63
LECHNER Zoltán (2023): Oroszország és Törökország 2015–2016-os konfliktusának geopolitikai és geoökonómiai elemzése. PhD-értekezés. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola.
LIANG, Qiao – XIANGSUI, Wang (1999): Unrestrected Warfare. Beijing: PLA Literature és Arts Publishing House. Online: https://archive.org/details/unrestricted-warfare-by-qiao-liang-and-wang-xiangsui
MEARSHEIMER, John J. (2014): The Tragedy of Great Power Politics. New York – London: W. W. Norton and Company.
МОИСЕЕВА, Нелли Алексеевна (2011): Эвристический смысл национальной идеи в перспективе самоопределения россии. Философия. Психология. Педагогика, 11(4), 23–27. Online: https://doi.org/10.18500/1819-7671-2011-11-4-23-27
POSTELNICU, Cătălin – DINU, Vasile – DABIJA, Dan-Cristian (2015): Economic Deglobalization – From Hypothesis to Reality. E+M Ekonomie a Management, 18(2), 4–14. Online: https://doi.org/10.15240/tul/001/2015-2-001
SHEKHOVTSOV, Anton (2009): Aleksandr Dugin’s Neo‐Eurasianism: The New Right à la Russe. Religion Compass, 3(4), 697–716. Online: https://doi.org/10.1111/j.1749-8171.2009.00158.x
SMITH, Thomas SJ (2023): Mapping Complexity in Deglobalisation: A Typology of Economic Localisms From ’Hyper-Localism’ to ’Strategic Autonomy’. Local Economy, 38(3), 242–263. Online: https://doi.org/10.1177/02690942231205512
South African Government (2012): Building a Better World: The Diplomacy of Ubuntu. White Paper on South Africa’s Foreign Policy. Online: https://www.gov.za/sites/default/files/gcis_document/201409/foreignpolicy0.pdf
SPERLING, James – WEBBER, Mark (2016): NATO and the Ukraine Crisis: Collective Securitisation. European Journal of International Security, 2(1), 19–46. Online: https://doi.org/10.1017/eis.2016.17
СПИРИДОНОВА, Валерия Игоревна (2023): Цивилизационная самоидентификация как ответ на неолиберальный кризис. Философские науки, 66(1), 77–97. Online: https://doi.org/10.30727/0235-1188-2022-66-1-77-97
SZILÁGYI István (2019): Az orosz geopolitikai gondolkodás. Áttekintés. Geopolitikai Szemle, 1(1), 9‒39. Online: https://doi.org/10.33565/MKSV.2019.01.04
TIRKEY, C. Anupa (2024): Implications of Western Political Thinkers in the Current Scenario. Integrated Journal for Research in Arts and Humanities, 4(1), 203–207. Online: https://doi.org/10.55544/ijrah.4.1.31
VLADOS, Charis – CHATZINIKOLAOU, Dimos – IQBAL, Badar Alam (2022): New Globalization and Multipolarity: A Critical Review and the Regional Comprehensive Economic Partnership Case. Journal of Economic Integration, 37(3), 458–483. Online: https://doi.org/10.11130/jei.2022.37.3.458
ZHAO, Tingyang (2019): Redefining a Philosophy for World Governance. Singapore: Plagrave Pivot.
ZSOLT Melinda (2023): Az Európai Unió megújuló energiákra vonatkozó törekvései és a közös kül- és biztonságpolitika. PhD-értekezés. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2024.027