Egy inszurgens peranyag dilemmája: a hadijog eszköze lehet-e az erkölcsi nevelésnek?
Copyright (c) 2025 Marcell Matányi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A francia forradalmi háborúk, a harmadik koalíció 1805-ben bekövetkezett veresége pedig különösen, arra ösztökélték a kontinentális hatalmakat, hogy a francia modell alapján újragondolják hadkiegészítési rendszerüket. A Habsburg Birodalom a kihívásokat a Landwehr intézményének létrehozásával kívánta megoldani. A Magyar Királyság területén kézenfekvő megoldást jelentett a generális inszurrekció intézményének fejlesztése. A regularizációs folyamat sikerességéhez kerestem dolgozatomban példákat. Az 1801-ben lezajlott Vitay-per anyaga bizonyítéka annak, hogy a Magyar Királyság az exercitus hungaricus folytonosságát kívánta a generális inszurrekció modernizációjába beleoltani. De vajon lehetséges-e a hadijog érvényesítésével az erkölcsi nevelést is megvalósítani?
Kulcsszavak:
Hivatkozások
A hivatkozott peranyag levéltári anyaga Egerben található, a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárában. MNL, HVM. Nemesi felkelés iratai (1800–1801). IV-1/g.2. No. 9-13.
ÁCS Tibor (1995): A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Budapest: Zrínyi,76–107.
BODA Mihály (2021): A katonai erények. Hadtörténelmi példákkal szemléltetett katonai etikai elmélet. Budapest: Ludovika. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/157472
BODA Mihály (2023): A katonai erények története. Katonai személyiségjegyek Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika.
KOVÁCS András – MARTINKÓ József – BÁRDOS László (2002): Katonapedagógia. Egyetemi jegyzet. Budapest: ZMN HDI – Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék.
Grundsätze (1806): Erzherzog Karl Ludwig Johann von Habsburg-Lotharingen: Grundsätze der höheren Kriegskunst. In GOTTREICH László et al. (szerk.): A Hadművészet Középkori és Újkori Klasszikusai. Budapest: Zrínyi, 1974, 497–499.
FORGÁCS Balázs (2020): Gerillák, partizánok, felkelők. Az irreguláris hadviselés elméletének története – korunk kihívásai. Budapest: Zrínyi.
HAUTZINGER Zoltán (2011): A magyar katonai büntetőeljárás fejlesztési irányai. Pécs: PTE ÁJK – Dialóg Campus.
HAHNER Péter (2021): A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1642–1815. Pécs: Kronosz.
HEIDEGGER, Martin (1993): Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809). Budapest: T-Twins.
JUDSON, Pieter M. (2024): A Habsburg Birodalom. Budapest: Osiris Társadalomtudományi Könyvtár.
KENYERES István (2021): A fiskális-katonai állam kezdetei Európában a 16. század első felében. Századok, 155(4), 761–782. Online: https://epa.oszk.hu/03300/03328/00046/pdf/EPA03328_szazadok_2021_04_761-782.pdf
LÁZÁR Balázs (2009): A magyar királyi nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai korabeli katonai szótárral. Budapest: Nap.
LÁZÁR Balázs (2024): Újoncoktól a generálisokig. Válogatott írások az újkori hadtörténelem témaköréből. Budapest: Line Design.
NAGY-L. István (2013): A császári-királyi hadsereg 1765–1815. Szervezettörténeti és létszámviszonyok. Pápa: Gróf Esterházy Károly Múzeum. Online: https://bit.ly/44BhcE9
SECHER, Reynald (2023): A vendée-i mészárlás. Népirtás francia módra. Budapest: Századvég.
SZŰCS Jenő (1983): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest: Magvető.
WESS, Mitchell (2020): A Habsburg Birodalom nagystratégiája. Budapest: Antall József Tudásközpont.
ZAMOYSKI, Adam (2015): Napóleon bukása és a bécsi kongresszus (1814–1815). Budapest: Park.