The Dilemma of an Insurgent Criminal Case: Can Military Law Be a Tool For a Moral Education?
Copyright (c) 2025 Marcell Matányi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The French Revolutionary Wars, and the defeat of the Third Coalition in 1805, encouraged the continental powers to rethink their military recruitment system based on the French model. The Habsburg Empire wanted to solve the emerging challenges by establishing the institution of the Landwehr. In the territory of the Kingdom of Hungary, the obvious solution was to develop the institution of general insurrection. In my thesis, I looked for examples of the success of the regularization process. The „Vitay” court case of 1801 is evidence that the Kingdom of Hungary wanted to instill the continuity of the exercitus hungaricus in the modernization of the general insurrection. But can the morale of soldiers be raised with such criminal cases?
Keywords:
References
A hivatkozott peranyag levéltári anyaga Egerben található, a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárában. MNL, HVM. Nemesi felkelés iratai (1800–1801). IV-1/g.2. No. 9-13.
ÁCS Tibor (1995): A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Budapest: Zrínyi,76–107.
BODA Mihály (2021): A katonai erények. Hadtörténelmi példákkal szemléltetett katonai etikai elmélet. Budapest: Ludovika. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/157472
BODA Mihály (2023): A katonai erények története. Katonai személyiségjegyek Nyugat-Európában és Magyarországon az ókortól a 20. század végéig. Budapest: Ludovika.
KOVÁCS András – MARTINKÓ József – BÁRDOS László (2002): Katonapedagógia. Egyetemi jegyzet. Budapest: ZMN HDI – Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék.
Grundsätze (1806): Erzherzog Karl Ludwig Johann von Habsburg-Lotharingen: Grundsätze der höheren Kriegskunst. In GOTTREICH László et al. (szerk.): A Hadművészet Középkori és Újkori Klasszikusai. Budapest: Zrínyi, 1974, 497–499.
FORGÁCS Balázs (2020): Gerillák, partizánok, felkelők. Az irreguláris hadviselés elméletének története – korunk kihívásai. Budapest: Zrínyi.
HAUTZINGER Zoltán (2011): A magyar katonai büntetőeljárás fejlesztési irányai. Pécs: PTE ÁJK – Dialóg Campus.
HAHNER Péter (2021): A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1642–1815. Pécs: Kronosz.
HEIDEGGER, Martin (1993): Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809). Budapest: T-Twins.
JUDSON, Pieter M. (2024): A Habsburg Birodalom. Budapest: Osiris Társadalomtudományi Könyvtár.
KENYERES István (2021): A fiskális-katonai állam kezdetei Európában a 16. század első felében. Századok, 155(4), 761–782. Online: https://epa.oszk.hu/03300/03328/00046/pdf/EPA03328_szazadok_2021_04_761-782.pdf
LÁZÁR Balázs (2009): A magyar királyi nemesi felkelés 1809. évi szabályzatai korabeli katonai szótárral. Budapest: Nap.
LÁZÁR Balázs (2024): Újoncoktól a generálisokig. Válogatott írások az újkori hadtörténelem témaköréből. Budapest: Line Design.
NAGY-L. István (2013): A császári-királyi hadsereg 1765–1815. Szervezettörténeti és létszámviszonyok. Pápa: Gróf Esterházy Károly Múzeum. Online: https://bit.ly/44BhcE9
SECHER, Reynald (2023): A vendée-i mészárlás. Népirtás francia módra. Budapest: Századvég.
SZŰCS Jenő (1983): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest: Magvető.
WESS, Mitchell (2020): A Habsburg Birodalom nagystratégiája. Budapest: Antall József Tudásközpont.
ZAMOYSKI, Adam (2015): Napóleon bukása és a bécsi kongresszus (1814–1815). Budapest: Park.