Testnevelés a hadtudomány kezdetén
Copyright (c) 2025 Cservenyák József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A hadtudomány már az ókorban is meghatározó tényező volt, és amelyik hadvezér vagy törvényhozó belátta ennek fontosságát, az úgy készítette fel harcosait, hogy azok a háborúkat meg is tudják nyerni. Ennek egyik alappillére volt a testi nevelés és az ezzel összefüggésben álló szellemi és mentális fejlesztés is, amelyek hozzájárultak a katonai erények kialakulásához és a társadalom stabil felépítéséhez. Az ókori hadviselésben a fizikai kontaktus volt a meghatározó, így a hangsúlyt a testi küzdelem, a fegyverforgatás és a páncélban való menetelés kapta. Ezekre való felkészítést a funkcionalitás vagy az egész életen át tartó katonai felkészítés jellemezte.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
ALASDAIR, MacIntyre (2012): Az etika rövid története. Budapest: Typotex.
Arisztotelész (1987): Nikomakhoszi etika. Budapest: Európa.
BODA Mihály (2023a): A katonai erények története. Budapest: Ludovika.
BODA Mihály (2023b): A háborús ideológiák története. Budapest: Ludovika.
FINLEY, Moses Israel (1985): Odüsszeusz világa. Budapest: Európa.
FINLEY, Moses Israel – PLEKET, Henri Willy (1980): Az olimpiai játékok első ezer éve. Budapest: Móra.
HUSZTI József (1927): Platón eszményi állama. Széphalom, 1927(1), 29–48.
MIHÓK Sándor (2019): A szegények gondozása („hadigondozás”) az ókori Hellászban és a Római Birodalomban. Hadtudományi Szemle, 12(3), 113–134. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2019.3.7
NÉMETH György (2008): Ókori olimpiák. Rubicon, 2008(6), 1–47.
Platón (1968): Az állam. Ford. Jánosy István. Budapest: Gondolat.
VEGETIUS Renatus (1963): Epitoma rei Militaris. (A hadtudomány foglalata). In HAHN István (szerk.): A hadművészet ókori klasszikusai. Budapest: Zrínyi.
Xenophón (1968): Anabaszisz. Ford. Fein Judit. Budapest: Európa.
Xenophón (2001): A lakedaimóniak állama. Ford. Németh György. Budapest: Osiris.