Katonai erények a szocialista Magyarországon
Copyright (c) 2022 Boda Mihály
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Magyarország mindig két kultúra határán elterülő államalakulat volt a történelemben. Nyugatról a római keresztény, majd az európai felvilágosodás kultúráját elfogadó államok határolták, keletről pedig a bizánci keresztény, a keresztény eretnek, a muszlim, a szláv majd a szocialista országok. A Nyugat és a Kelet határán lévő ország hadseregének katonai etikáját mindkét oldalról érték hatások: a legtöbb esetben nyugatról érkeztek, ám kivételes időszakokban a keleti kultúrák is képesek voltak hatást gyakorolni a magyar katonai gondolkodásra. Az egyik ilyen kivételt képező időszak a 20. század második fele volt, amikor a szocialista Szovjetunió katonai etikája befolyásolta a magyar katonai erényeket. Ez a cikk a szovjet hatásra Magyarországon fontosnak tartott katonai erényekkel foglalkozik.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Az alárendeltekről való gondoskodás a parancsnok egyik legfontosabb kötelessége. Katonai Szemle, 3. (1953), 5. 1– 3.
A hazafiságra való nevelés minden tisztnek esküben fogadott kötelessége. Katonai Szemle, 1. (1952), 21–22. 1–3.
A parancsnok alárendeltjeinek elöljárója és nevelője. Katonai Szemle, 2. (1953), 1–2. 1–3.
A parancsnok és a pártszervezet. Katonai Szemle, 1. (1952), 23–24. 1–2.
Bakity Boldizsár: Önálló, kezdeményező alegységparancsnokok. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 3. 8–11.
Boda Mihály: Bátorság és távolság. Hadtudomány, 26. (2016), Különszám. 44–58. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2016.26.K.44
Boda Mihály: A katonai erények paradigmaváltása a késő középkor és a kora újkor között. A katonai erények Geoffroi de Charny, Küküllei János, Niccolò Machiavelli,
Magyari István és Zrínyi Miklós elméleti munkáiban, illetve a 17–18. századi magyar hadi szabályzatokban. Hadtörténelmi Közlemények, 134. (2021a), 3. 613–638. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/129508
Boda Mihály: A katonai erények változása a 19. században Nyugat-Európában és Magyarországon. Hadtudományi Szemle, 14. (2021b), 3. 89–104. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.7
Boda Mihály: A katonai erények. Budapest, Ludovika, 2021c.
Boda Mihály: A katonai erények a két világháború között Európában és Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemények, 135. (2022), 1.
Bognár Kálmán: A fegyelem megalapozása. Honvéd, 2. (1947), 6. 37–40.
Brunszvik Pál: Bizalom és a szolgálati viszony. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 12. 24–26.
Czeglédi József: Bajtárs! Honvéd, 2. (1947), 4. 59–61.
Csépe József: A katonai vezetéselmélet időszerű kérdései. Honvédségi Szemle, 9. (1968), 1. 23–27.
Csiszár Antal: A katona rend nevelő hatása. Honvédségi Szemle, 3. (1962), 11. 28–31.
Csizik János: A szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus jegyében. Honvédségi Szemle, 10. (1969), 9. 4–9.
Docs Béla: Szabályzataink szellemében neveljük beosztottjainkat. Katonai Szemle, 3. (1954), 1–2. 9–11.
Gruber István: A kommunista erkölcsi szokások kialakítása. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 9. 59–62. Gruber István: Nevelés vagy átnevelés. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 1. 38–42.
Hajdú Mihály: Az egyszemélyi vezetővel szemben követelmények értelmezéséről, a vezetői tekintélyről. Honvédségi Szemle, 11. (1970), 6. 1–7.
Hartai Lajos: Az ellenőrzés és önállóságra nevelés összefügései a kiképzés folyamatában. Honvédségi Szemle, 14. (1973), 7. 47–52.
Horuczi László: A kommunista erkölcs alapelveinek kérdéséhez. Acta Universitatis Szegediensis: Sectio Philosophica, 3. (1961), 3–20.
Iványi Nándor: A katonák pszichikai felkészítésének néhány tapasztalata. Honvédségi Szemle, 17. (1976), 8. 45–49.
Jánosi Ferenc: A honvédség nevelésének főkérdései. Honvéd, 1. (1946), 1. 40–45.
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A „szellemi termelési mód”. Budapest, Kossuth, 2013.
Kassai László: Fogalom tisztázással a vezetés megjavításáért. Honvédségi Szemle, 7. (1966), 3. 30–33.
Kazai Barna: Öntevékenység az eredmények emelője. Honvédségi Szemle, 3. (1962), 3. 50–52.
Király József: A vezetés néhány pszichológiai problémája. Honvédségi Szemle, 7. (1966), 1. 27–30.
Kocsis Bernát: A fegyelem értelmezése és megszilárdításának útjai. Honvédségi Szemle, 8. (1967), 11. 13–17.
Kovács István: A katonák harcra való felkészítésében fontos feladat a pszichológiai felkészítés. Honvédségi Szemle, 20. (1979), 7. 42–48.
Kovács László: A katonai fegyelem lényege és jelentősége. Katonai Szemle, 3. (1954), 13. 5–11.
Kovács Sándor: A parancsnok „politikai személyiség”. Honvédségi Szemle, 10. (1969), 1. 69–76.
Málnási-Csizmadia Lajos: Tiszteletadás, és kölcsönös megbecsülés. Honvéd, 2. (1947), 4. 56–59.
Mándi Árpád: Élenjárók és nevelés. Honvédségi Szemle, 1. (1960), 10. 15–19.
Mándi Árpád: Korszerűség és fegyelem. Honvédségi Szemle, 2. (1961a), 7. 82–87.
Mándi Árpád: Szigor és jóindulat. Honvédségi Szemle, 2. (1961b), 8. 19–22.
Mándi Árpád: Gondoskodás a beosztottakról. Honvédségi Szemle, 3. (1962a), 3. 90–95.
Mándi Árpád: A fegyelem értékeléséről. Honvédségi Szemle, 13. (1962b), 6. 44–48.
Mevius, Martin: A kommunizmus és a nacionalizmus viszonyának újraértékelése. Regio, 21. (2010), 2. 3–31.
Mihály Imre: A szabályzatok szerinti életre nevelésről. Honvédségi Szemle, 1. (1960), 11. 63–67.
Nádas István: Az agitátorok a parancsnok segítői a harcosokkal való foglalkozásban. Katonai Szemle, 3. (1953), 6–7. 63–65.
Nagy Gábor: Követelés és tisztelet. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 8. 60–62.
Nagy Gábor: A becsületességre nevelés. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 2. 45–49.
Nagy Gábor: Az alparancsnok is vezető. Honvédségi Szemle, 6. (1965), 12. 23–25.
Piszanics István: Szigorúan a szabályzatok előírásai szerint. Honvédségi Szemle, 2. (1961), 5. 18–21.
Rapcsák Mihály: A katona önállósága. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 3. 62–65.
Sándor György: A fegyelem fogalmának társadalmi tartalmáról. Honvédségi Szemle, 15. (1974), 8. 55–62. Sárvári István: Az akarat lényege, és a katonák akaratának nevelése. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 11. 54–60.
Siskin, A. F.: A marxista etika alapjai. Budapest, Kossuth, 1964.
Solymár János: A katonai nevelés célja, tartalma és módszerei. Katonai Szemle, 4. (1955), 1–2. 10–19.
Szendi József: Ki a jó parancsok? Honvédségi Szemle, 5. (1964), 11. 49–54.
Tóvári Béla – Ungvári Ernő: A belrend, a fegyelemre nevelés eszköze. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 10. 62–65.
Unyi István: A harcban nincs nyugodt ember. Honvédségi Szemle, 9. (1968), 12. 56–58.
Varga Mihály: A fegyelemről. Honvédségi Szemle, 15. (1974), 9. 35–43.
Varga Mihály: A korszerű katonai fegyelemről. Honvédségi Szemle, 18. (1977), 5. 48–51.
Vermes Zoltán: A tegeződés. Honvéd, 2. (1947), 2. 42–45.
Vladár Sándor: Fokozottabban támaszkodjunk a kollektíva nevelő erejére! Honvédségi Szemle, 1. (1960), 9. 20–24.
Vladár Sándor: Az önállóságra nevelés. Honvédségi Szemle, 2. (1961) 3. 20–23.
Zentai Artur: Az internacionalizmus, a hazafiság, a nemzeti függetlenség lenini értelmezéséről. Honvédségi Szemle, 10. (1969), 12. 77–84.
Zentai Vilmos: Milyen legyen az új honvédség szelleme. Honvéd, 2. (1947), 1. 6–11.
Zsiga Sándor: A parancsnok egyik legfontosabb feladata beosztottjainak politikai nevelése. Katonai Szemle, 1. (1952), 5. 7–8.