Military Virtues in the Socialist Hungary
Copyright (c) 2022 Boda Mihály
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
Historical Hungary was a country situated on the border of two cultures. It was bordered on the west by the Roman Christian and then enlightened states, and on the east by Byzantine Christian, Christian heretic, Muslim, Slavic, and then socialist countries. Situated between the West and the East, Hungarian military ethics was affected by both cultures. These impacts, however, came from the West in many cases, and rarely from the East. One of the exceptions was the Hungarian socialist time period after the World War II, when the military ethics of the socialist Soviet Union influenced Hungarian military virtues. This article deals with the military virtues that were considered important in Hungary under Soviet influence.
Keywords:
References
Az alárendeltekről való gondoskodás a parancsnok egyik legfontosabb kötelessége. Katonai Szemle, 3. (1953), 5. 1– 3.
A hazafiságra való nevelés minden tisztnek esküben fogadott kötelessége. Katonai Szemle, 1. (1952), 21–22. 1–3.
A parancsnok alárendeltjeinek elöljárója és nevelője. Katonai Szemle, 2. (1953), 1–2. 1–3.
A parancsnok és a pártszervezet. Katonai Szemle, 1. (1952), 23–24. 1–2.
Bakity Boldizsár: Önálló, kezdeményező alegységparancsnokok. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 3. 8–11.
Boda Mihály: Bátorság és távolság. Hadtudomány, 26. (2016), Különszám. 44–58. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2016.26.K.44
Boda Mihály: A katonai erények paradigmaváltása a késő középkor és a kora újkor között. A katonai erények Geoffroi de Charny, Küküllei János, Niccolò Machiavelli,
Magyari István és Zrínyi Miklós elméleti munkáiban, illetve a 17–18. századi magyar hadi szabályzatokban. Hadtörténelmi Közlemények, 134. (2021a), 3. 613–638. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/129508
Boda Mihály: A katonai erények változása a 19. században Nyugat-Európában és Magyarországon. Hadtudományi Szemle, 14. (2021b), 3. 89–104. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.7
Boda Mihály: A katonai erények. Budapest, Ludovika, 2021c.
Boda Mihály: A katonai erények a két világháború között Európában és Magyarországon. Hadtörténelmi Közlemények, 135. (2022), 1.
Bognár Kálmán: A fegyelem megalapozása. Honvéd, 2. (1947), 6. 37–40.
Brunszvik Pál: Bizalom és a szolgálati viszony. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 12. 24–26.
Czeglédi József: Bajtárs! Honvéd, 2. (1947), 4. 59–61.
Csépe József: A katonai vezetéselmélet időszerű kérdései. Honvédségi Szemle, 9. (1968), 1. 23–27.
Csiszár Antal: A katona rend nevelő hatása. Honvédségi Szemle, 3. (1962), 11. 28–31.
Csizik János: A szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus jegyében. Honvédségi Szemle, 10. (1969), 9. 4–9.
Docs Béla: Szabályzataink szellemében neveljük beosztottjainkat. Katonai Szemle, 3. (1954), 1–2. 9–11.
Gruber István: A kommunista erkölcsi szokások kialakítása. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 9. 59–62. Gruber István: Nevelés vagy átnevelés. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 1. 38–42.
Hajdú Mihály: Az egyszemélyi vezetővel szemben követelmények értelmezéséről, a vezetői tekintélyről. Honvédségi Szemle, 11. (1970), 6. 1–7.
Hartai Lajos: Az ellenőrzés és önállóságra nevelés összefügései a kiképzés folyamatában. Honvédségi Szemle, 14. (1973), 7. 47–52.
Horuczi László: A kommunista erkölcs alapelveinek kérdéséhez. Acta Universitatis Szegediensis: Sectio Philosophica, 3. (1961), 3–20.
Iványi Nándor: A katonák pszichikai felkészítésének néhány tapasztalata. Honvédségi Szemle, 17. (1976), 8. 45–49.
Jánosi Ferenc: A honvédség nevelésének főkérdései. Honvéd, 1. (1946), 1. 40–45.
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: A „szellemi termelési mód”. Budapest, Kossuth, 2013.
Kassai László: Fogalom tisztázással a vezetés megjavításáért. Honvédségi Szemle, 7. (1966), 3. 30–33.
Kazai Barna: Öntevékenység az eredmények emelője. Honvédségi Szemle, 3. (1962), 3. 50–52.
Király József: A vezetés néhány pszichológiai problémája. Honvédségi Szemle, 7. (1966), 1. 27–30.
Kocsis Bernát: A fegyelem értelmezése és megszilárdításának útjai. Honvédségi Szemle, 8. (1967), 11. 13–17.
Kovács István: A katonák harcra való felkészítésében fontos feladat a pszichológiai felkészítés. Honvédségi Szemle, 20. (1979), 7. 42–48.
Kovács László: A katonai fegyelem lényege és jelentősége. Katonai Szemle, 3. (1954), 13. 5–11.
Kovács Sándor: A parancsnok „politikai személyiség”. Honvédségi Szemle, 10. (1969), 1. 69–76.
Málnási-Csizmadia Lajos: Tiszteletadás, és kölcsönös megbecsülés. Honvéd, 2. (1947), 4. 56–59.
Mándi Árpád: Élenjárók és nevelés. Honvédségi Szemle, 1. (1960), 10. 15–19.
Mándi Árpád: Korszerűség és fegyelem. Honvédségi Szemle, 2. (1961a), 7. 82–87.
Mándi Árpád: Szigor és jóindulat. Honvédségi Szemle, 2. (1961b), 8. 19–22.
Mándi Árpád: Gondoskodás a beosztottakról. Honvédségi Szemle, 3. (1962a), 3. 90–95.
Mándi Árpád: A fegyelem értékeléséről. Honvédségi Szemle, 13. (1962b), 6. 44–48.
Mevius, Martin: A kommunizmus és a nacionalizmus viszonyának újraértékelése. Regio, 21. (2010), 2. 3–31.
Mihály Imre: A szabályzatok szerinti életre nevelésről. Honvédségi Szemle, 1. (1960), 11. 63–67.
Nádas István: Az agitátorok a parancsnok segítői a harcosokkal való foglalkozásban. Katonai Szemle, 3. (1953), 6–7. 63–65.
Nagy Gábor: Követelés és tisztelet. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 8. 60–62.
Nagy Gábor: A becsületességre nevelés. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 2. 45–49.
Nagy Gábor: Az alparancsnok is vezető. Honvédségi Szemle, 6. (1965), 12. 23–25.
Piszanics István: Szigorúan a szabályzatok előírásai szerint. Honvédségi Szemle, 2. (1961), 5. 18–21.
Rapcsák Mihály: A katona önállósága. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 3. 62–65.
Sándor György: A fegyelem fogalmának társadalmi tartalmáról. Honvédségi Szemle, 15. (1974), 8. 55–62. Sárvári István: Az akarat lényege, és a katonák akaratának nevelése. Honvédségi Szemle, 5. (1964), 11. 54–60.
Siskin, A. F.: A marxista etika alapjai. Budapest, Kossuth, 1964.
Solymár János: A katonai nevelés célja, tartalma és módszerei. Katonai Szemle, 4. (1955), 1–2. 10–19.
Szendi József: Ki a jó parancsok? Honvédségi Szemle, 5. (1964), 11. 49–54.
Tóvári Béla – Ungvári Ernő: A belrend, a fegyelemre nevelés eszköze. Honvédségi Szemle, 4. (1963), 10. 62–65.
Unyi István: A harcban nincs nyugodt ember. Honvédségi Szemle, 9. (1968), 12. 56–58.
Varga Mihály: A fegyelemről. Honvédségi Szemle, 15. (1974), 9. 35–43.
Varga Mihály: A korszerű katonai fegyelemről. Honvédségi Szemle, 18. (1977), 5. 48–51.
Vermes Zoltán: A tegeződés. Honvéd, 2. (1947), 2. 42–45.
Vladár Sándor: Fokozottabban támaszkodjunk a kollektíva nevelő erejére! Honvédségi Szemle, 1. (1960), 9. 20–24.
Vladár Sándor: Az önállóságra nevelés. Honvédségi Szemle, 2. (1961) 3. 20–23.
Zentai Artur: Az internacionalizmus, a hazafiság, a nemzeti függetlenség lenini értelmezéséről. Honvédségi Szemle, 10. (1969), 12. 77–84.
Zentai Vilmos: Milyen legyen az új honvédség szelleme. Honvéd, 2. (1947), 1. 6–11.
Zsiga Sándor: A parancsnok egyik legfontosabb feladata beosztottjainak politikai nevelése. Katonai Szemle, 1. (1952), 5. 7–8.