The Role of Crime Scene Investigation in Counterterrorism Operations in a Hybrid Operational Environment
Copyright (c) 2026 Volarics József

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The aim of this study is to examine how crime scene investigation can be integrated into the complex, multi-agency framework of counter-terrorism operations during the management of large-scale or multi-site incidents following terrorist attacks. The research applies a qualitative methodology based on the comparative analysis of international operational procedures, in particular Disaster Victim Identification (DVI), Radiological Crime Scene Management (RCSM), and the application of Weapon Intelligence Teams (WIT).
The study is based on the hypothesis that the management of situations following mass-casualty crimes posing a threat to national security – particularly terrorist acts – constitutes a resource-intensive and complex task, in which traditional forensic tools alone are not sufficient for effective operational execution. According to the authors, the operational logic of the examined procedures is based on the principles of mission command. Within the command and control (C2) system, these models are based on the primacy of the commander’s intent, decentralization of execution, and the delegation of responsibilities, thereby enabling parallel task execution, ensuring professional autonomy, and facilitating adaptation to a dynamically changing operational environment.
The study concludes that, within counter-terrorism operations, the crime scene investigation process is not an isolated activity but an integrated component of a complex operational system, in which leadership, procedures, and personnel function in an integrated and coordinated manner.
Keywords:
References
ANGYAL Miklós – PETRÉTEI Dávid (2019a): A magyarországi Áldozatazonosítási Szolgálat felállításának kihívásai és tapasztalatai. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest. ISBN 978-963-498-132-9.
ANGYAL Miklós – PETRÉTEI Dávid (2019b): Az Interpol DVI-protokoll-adaptációjával a hazai áldozatazonosítás fejlesztésének útján. Nemzetbiztonsági Szemle, 7(1), 3–17. Budapest: Online: 10.32561/nsz.2019.1.1
BAKOS Tamás (2023): NATO-követelmények a rögtönzött robbanóeszközök elleni tevékenység (C-IED) kiképzésében. Hadtudomány, 33(2), 17–29. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2023.33.2.17
BEKE József (2022): A terrorelhárítás kialakulása és fejlődése Magyarországon a hidegháborúban a „C-79-es” akta tükrében. PhD-disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. Online: http://hdl.handle.net/20.500.12944/21451
BODA Mihály (2018): A hivatás és a katonai hivatás története és elemei. Hadtudomány, 28(3–4), 135–155. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2018.28.3-4.135
BODA Mihály (2021): A katonai erények. Hadtörténelmi példákkal szemléltetett katonai etikai elmélet. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. DOI: 10.36250/00928_00. Online: https://doi.org/10.36250/00928_00
BODA Mihály (2025): A terrorelhárítás etikája: hivatás, halálos erőszak alkalmazása és információszerzés. In RÉMAI Dániel – TALLER János (szerk.): Terrorizmus. Tanulmányok a terrorizmus komplex jelenségéről és egyes aspektusairól. Budapest: Ludovika, 563–593. Online: https://doi.org/10.36250/01259_29
CZEGLÉDI Mihály (2021): A küldetésorientált vezetési szemlélet kialakulását befolyásoló tényezők. Honvédségi Szemle, 149(1), 75–88. Online: https://real.mtak.hu/126167/1/HSZ_2021_149_1_Czegledi_Mihaly.pdf
FARKAS Imre (2010): A Magyar Honvédség vezetésfelfogása változásainak lehetséges irányai és beépülése a kiképzés rendszerébe. Repüléstudományi Közlemények, (ksz.). Online: https://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2010_cikkek/Farkas_Imre.pdf
FINSZTER Géza (2005–2007): A kriminalisztika elmélete és a praxis a büntetőeljárási reform tükrében. Összefoglalás. Kézirat.
GÖNCZÖL Katalin et al. (2012): Kriminológia – Szakkriminológia. Budapest: CompLex.
HAUSNER Gábor szerk. (2022): Honvédelmi alapismeretek. Budapest: Ludovika. Online: https://doi.org/10.36250/01197_00
ILLÁR Sándor szerk. (1984): Krimináltechnika. Budapest: BM Könyvkiadó.
ILLÁR Sándor szerk. (1998): Krimináltaktika I. Budapest: Rejtjel Kiadó.
KOVÁCS-SZÉLES Éva et al. (2020): Hogyan kezeljünk egy radioaktív anyaggal szennyezett bűnügyi helyszínt? Belügyi Szemle, 68(12), 43–62. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.2
KRAJNC Zoltán főszerk. (2019): Hadtudományi lexikon. Új kötet. Budapest: Dialóg Campus.
LIPPAI Péter (2009): A küldetésorientált vezetés lehetőségei és korlátai. Sereg Szemle, 7(2), 30–44 Online: https://honvedelem.hu/images/media/5f58c5247deda680916938.pdf#page=32
MUMFORD, Andrew (2016): The Role of Counter Terrorism in Hybrid Warfare. Ankara: NATO Centre of Excellence Defence Against Terrorism. Online: https://www.tmmm.tsk.tr/publication/researches/04-TheRoleofCounterTerrorisminHybridWarfare.pdf
PETRÉTEI Dávid (2024): Kriminalisztika, rendészettudomány, forenzikus tudományok – gondolatok az MRTT jubileuma kapcsán. Belügyi Szemle, 72(5), 773–789. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp773-789
VOLARICS József (2021): A DVI Hungary 2019-es bevetésének és komplex gyakorlatának értékelése. In GAÁL Gyula – HAUTZINGER Zoltán (szerk.): Rendészet a rendkívüli helyzetekben: húsz éves a Szent László napi konferencia. Pécs: Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 323–326.
Nemzetközi doktrínák és szakmai dokumentumok
INTERPOL (2023): Disaster Victim Identification Guide. Online: https://www.interpol.int/How-we-work/Forensics/Disaster-Victim-Identification-DVI
NATO (2010): Stanag 2298 C-IED (Edition 1) – NATO Weapons Intelligence Team (WIT) Capabilities Standards. Brussels: NATO Standardization Office. Online: https://nllp.jallc.nato.int/cmnt/ciedcoi/CIED%20PUBLICATIONS/STANAGs/STANAG%202298%20NATO%20WIT%20Capabilities%20standards.pdf
NATO (2018): NATO Standard AJP-3.15. Allied Joint Doctrine for Countering Improvised Explosive Devices. Edition C Version 1. Brussels: NATO Standardization Office. Online: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/5aa10fe1e5274a7bd3417176/doctrine_nato_countering_ied_ajp_3_15.pdf
NATO (2022): NATO Standard AJP-3.2. Allied Joint Doctrine for Land Operations. Edition B Version 1. Brussels: NATO Standardization Office. Online: https://www.coemed.org/files/stanags/01_AJP/AJP-3.2_EDB_V1_E_2288.pdf