A kiberkémkedés értelmezési dilemmái a kiberműveletek környezetében

A kiberkémkedés definíciós készletének értelmezési nehézségei, 1. rész

doi: 10.32563/hsz.2026.2.2

Absztrakt

A kétrészes tanulmány első, jelen része a kiberkémkedés fogalmi és doktrinális elhelyezésének dilemmáit vizsgálja, rámutatva a kiberfelderítés, a kiberhírszerzés és a kiberkémkedés közötti átfedésekre és eltérésekre. Elemzi, hogy a kiberkémkedés, bár nem katonai fogalom, technikai megvalósítása és hatásai a katonai kiberműveletek környezetében jelennek meg, ami jelentős értelmezési bizonytalanságot teremt. A rész célja, hogy feltárja e fogalmi szürkezóna okait és megalapozza a kiberkémkedés további technikai és jogi vizsgálatát, amelyre a tanulmány második részében kerül sor a kiberkémkedés nemzetközi jogi besorolásának nehézségeinek bemutatásán keresztül.

Kulcsszavak:

kiberkémkedés kiberműveletek

Hivatkozások

- 1139/2013. (III. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiájáról, II. pont.

AKOTO, William (2024): Who Spies on Whom? Unravelling the Puzzle of State-Sponsored Cyber Economic Espionage. Journal of Peace Research, 61(1), 59–71. Online: https://doi.org/10.1177/00223433231214417

CIVULI, Abdulla et al. (2022): Cyber Espionage Consequences as a Growing Threat. Journal of Natural Sciences and Mathematics of UT, 7, 13–14. Online: https://sites.google.com/unite.edu.mk/jnsm/vol-7-no-13-14-2022?authuser=0

DEÁK Veronika (2023): Hírszerzés a kibertérben. In KRASZNAY Csaba (szerk.): Taktikák és stratégiák a kiberhadviselésben. Budapest: Ludovika, 87–114. Online: https://doi.org/10.36250/01079_04

HAIG, Zsolt (2015): Electronic warfare in cyberspace. Security and Defence Quarterly, 2(7), 22–35. Online: https://doi.org/10.5604/23008741.1189275

Joint Chief of Staff (2012): JP 3-13.1. Electronic Warfare.

Joint Chief of Staff (2018): JP 3-12. Cyberspace Operations.

KOVÁCS László (2017): Az elektronikai hadviselés jelene és lehetséges jövője. Hadmérnök, 12(1), 213–232. Online: http://hadmernok.hu/171_17_kovacs.pdf

KOVÁCS László (2018): A kibertér védelme. Budapest: Dialóg Campus. Online: https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/Kov%C3%A1cs%20L%C3%A1szl%C3%B3.pdf

LIBICKI, Martin (2017): The Coming of Cyber Espionage Norms. Strategic Studies Quarterly, 11(2), 10–27. Online: https://doi.org/10.23919/CYCON.2017.8240325

Mandiant. APT1: Exposing One of China’s Cyber Espionage Units. Mandiant Intelligence Center Report, 2013. Online: https://services.google.com/fh/files/misc/mandiant-apt1-report.pdf

Russian Federation (2016): Doctrine of Information Security of the Russian Federation. Online: http://www.scrf.gov.ru/security/information/DIB_engl/

SCHMITT, Michael (2017): Tallinn Manual 2.0 on the International Law Applicable to Cyber Operations. Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/9781316822524

STODDART, Kristan (2024): Russia’s Cyber Campaigns and the Ukraine War: From the ‘Gray Zone’ to the ‘Red Zone’. Applied Cybersecurity & Internet Governance, 3(1), 5–33. Online: https://doi.org/10.60097/ACIG/189358

SZELECZKI Szilveszter (2022): A kiberhírszerzés értelmezése és helye a nemzetbiztonságban. Nemzetbiztonsági Szemle, 10(4), 17–29. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2022.4.2

U.S. Department of the Army (2014): Field Manual 3-38: Cyber Electromagnetic Activities. Washington, DC: Headquarters, Department of the Army. Online: https://irp.fas.org/doddir/army/fm3-38.pdf

U.S Department of Defense (2023): Cyber Strategy of The Department of Defense, Summary. Online: https://media.defense.gov/2023/Sep/12/2003299076/-1/-1/1/2023_DOD_Cyber_Strategy_Summary.pdf

VIDA Csaba (2013): Létezik-e még a hírszerzési ciklus? (Miről szól a hírszerzés?) Felderítő Szemle, 12(1), 43–57. Online: https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/2013-1.pdf

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.