A pszichés megterhelés sajátosságai a civil, katonai és rendvédelmi egészségügyi ellátók körében
Copyright (c) 2026 Kiss Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az egészségügyi dolgozók pszichés kitettsége extrém magas értékeket mutat más pályán foglalkoztatottakhoz képest. A SARS-COV-2 (Covid–19) vírus által okozott járvány fokozta mindezt, és rávilágított bizonyos hiányosságokra is, valamint a pályaelhagyások egyik okozójává vált. Jelen tanulmány a civil, katonai és rendvédelmi ellátók mentális terhelésének sajátosságait hivatott bemutatni. Külön részben taglalja a katonai és rendvédelmi dolgozók speciális helyzetét. Szakirodalmi áttekintés és nemzetközi irodalmak, kutatási adatok feldolgozására alapoz. Az egyes pszichés jelenségek, mint a kiégés, poszttraumás stressz, szorongás magas az ellátók körében. Morális sérülések gyakran jelentkeznek a katonai és rendvédelmi egészségügyi területen dolgozóknál. A fentiek kialakulásának megelőzése multidiszciplináris szakértelmet kíván, amely tartalmazza a szellemi regenerációs lehetőséget és a szervezeti kultúra támogató gondoskodását is.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
ADLER, Amy B. et al. (2017): Professional Stress and Burnout in U.S. Military Medical Personnel Deployed to Afghanistan. Military Medicine, 182(3–4), e1669–e1676. Online: https://doi.org/10.7205/MILMED-D-16-00154
American Psychiatric Association (2013): Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. 5. kiadás. Arlington: American Psychiatric Publishing. Online: https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
BEECH, Elizabeth H. et al. (2024): Moral Injury and Mental Health Among US Military Service Members and Veterans: A Systematic Review and Evidence Overview. Washington DC: U.S. Department of Veterans Affairs.
BOUCHER, Vincent Gosselin et al. (2025): An Umbrella Review and Meta-Analysis of 87 Meta-Analyses Examining Healthcare Workers’ Mental Health During the COVID-19 Pandemic. Journal of Affective Disorders, 375, 423–436. Online: https://doi.org/10.1016/j.jad.2025.01.109
CHEN, Xue et al. (2015): A Meta-Analysis of Risk Factors for Combat-Related PTSD Among Military Personnel and Veterans. PLOS ONE, 10(3), e0120270. Online: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0120270
COLE, Rebekah – BRONSTEIN, Michael V. (2023): Stress and Resilience Among Military Medical Students Completing a High-Fidelity Military Medical Simulation. Journal of the Health Sciences, 5(2), 1–9. Online: https://doi.org/10.54531/bhtx8590
COZZA, Stephen J. et al. (2019): Mental Health Conditions in Bereaved Military Service Widows: A Prospective, Case-Controlled, and Longitudinal Study. Depression and Anxiety. Online: https://doi.org/10.1002/da.22971
DETRÉNÉ URBÁN Nóra (2015): A stressz-rezisztencia és a pszichológiai reziliencia fejlesztésének és fenntartásának szükségessége a védelmi szektorban. PhD-disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola. Online: https://doi.org/10.17625/NKE.2016.10
DI MUZIO, Marco et al. (2020): Nurses and Night Shifts: Poor Sleep Quality Exacerbates Psychomotor Performance. Frontiers in Neuroscience, 14, 579938. Online: https://doi.org/10.3389/fnins.2020.579938
GHAHRAMANI, Sulmaz et al. (2023): Health Care Workers’ Mental Health in the Face of COVID-19: A Systematic Review and Meta-analysis. International Journal of Psychiatry in Clinical Practice, 27(2), 208–217. Online: https://doi.org/10.1080/13651501.2022.2101927
HEGEDŰS, Katalin (2012): Health Protection of Health Care Personnel Working With Seriously Ill Patients. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(2), 243–252. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.13.2012.2.8
HUANG, Jia et al. (2024): Mental Health Status and Related Factors Influencing Healthcare Workers During the COVID-19 Pandemic. PLOS ONE, 19(1), e0289454. Online: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0289454
KUHLMANN, Ellen (2025): The Health Workforce Crisis in the European Union. Policy Options for Improving the Sustainability of Healthcare Systems and Employment and Working Conditions in the Healthcare Sector. European Parliament. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2025/772481/ECTI_BRI(2025)772481_EN.pdf
LEE, Mark C. et al. (2009): Familial Bilateral Osteochondritis Dissecans of the Femoral Head. The Journal of Bone & Joint Surgery, 91(11), 2700–2707. Online: https://doi.org/10.2106/JBJS.H.00924
MARKOVICS, Milán Mór (2024): Morális reziliencia mint a katona harcértékét meghatározó elem. Hadtudományi Szemle, 17(3), 99–112. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2024.3.8
MILLER, Laurence (2007): Line-Of-Duty Death: Psychological Treatment of Traumatic Bereavement in Law Enforcement. International Journal of Emergency Mental Health, 9(1), 13–23. Online: https://ovc.ojp.gov/sites/g/files/xyckuh226/files/media/document/imp_line_of_duty_death-508.pdf
PÁLFINÉ KEGYE Adrienne (2021): Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi és lelki állapota: A hazai hospice-palliatív ellátásban dolgozók jóllétének vizsgálata, különös tekintettel az elégedettségre. Doktori disszertáció. Budapest: Semmelweis Egyetem. Online: https://doi.org/10.14753/SE.2021.2489
PAPAZOGLOU, Konstantinos et al. (2019): Exploring the Roles of Moral Injury and Personality in Police Traumatization. Crisis, Stress, and Human Resilience, 1(1), 32–56.
PETERSON, Alan L. et al. (2019): Deployed Military Medical Personnel: Impact of Combat and Healthcare Trauma Exposure. Military Medicine, 184(1–2), e133–e142. Online: https://doi.org/10.1093/milmed/usy147
SCHRØDER, Katja – ASSING HVIDT, Elisabeth (2023): Emotional Responses and Support Needs of Healthcare Professionals After Adverse or Traumatic Experiences in Healthcare — Evidence From Seminars on Peer Support. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(9), 5749. Online: https://doi.org/10.3390/ijerph20095749
SHANAFELT, Tait D. – NOSEWORTHY, John H. (2017): Executive Leadership and Physician Well-Being. Nine Organizational Strategies to Promote Engagement and Reduce Burnout. Mayo Clinic Proceedings, 92(1), 129–146. Online: https://doi.org/10.1016/j.mayocp.2016.10.004
World Health Organization (2019): International Classification of Diseases for Mortality and Morbidity Statistics. 11. rev. (ICD-11). Geneva: World Health Organization. Online: https://www.who.int/standards/classifications/classification-of-diseases
ZACHARIAS, Betsy Sara – UPENDRA, Sheela (2024): Healing the Healers: A Systematic Review on the Burden of Secondary Traumatic Stress Among Healthcare Providers. Journal of Education and Health Promotion, 13(1), 466. Online: https://doi.org/10.4103/jehp.jehp_218_24
ZELENA András (2022): Gyász- és veszteségfeldolgozás a rendvédelmi szervek kötelékében. Belügyi Szemle, 72(12), 2365–2373. Online: https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i12.pp2365-2373