A hunok nyugati hadjáratai a népvándorlás kori írott forrásokban és a magyar gesta-, illetve krónikairodalomban
Copyright (c) 2026 Majorosi Ádám
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Jelen munkában a hunok nyugati hadjáratait vizsgálom a nyugati, népvándorláskorabeli, valamint a középkori magyar krónikákban. A kutatás módszertana az alábbiak szerint foglalható össze: először a népvándorláskorabeli, majd a magyar hun történeteket írom le. Ezután a két történetcsokor összehasonlító elemzését végzem el időrendben haladva. Ezáltal az elemzés ellenőrzését az olvasó is elvégezheti. Az összehasonlítás során sikerült a krónikáinkban szereplő valós történelmi szereplők (Macrinus, Detre), valamint a különböző hun hadjáratok és a hozzájuk kapcsolódó különböző helyszínek azonosítása (pl. Belvider, horvát hadjáratok kérdése). A munkát a következtések levonásával zárom. A következtetésekben elvetem azokat a korábbi nézeteket, amelyek szerint a hun történeteket a magyar szerzők másolták, vagy kitalálták volna, inkább azok eredetisége mellett foglalok állást.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
AL-TAMIMI, Aymenn Jawad (2019): The Gallic Chronicle of 511: Translation and Commentary. Online: https://www.aymennjawad.org/23324/the-gallic-chronicle-of-511-translation
Anonymus (1999): A magyarok cselekedetei. Ford. Veszprémy László. Budapest: Osiris.
Bíborbanszületett Konstantin (2003): A birodalom kormányzása. Budapest: Lucidus.
BITNER-WRÓBLEWSKA, Anna – KONTNY, Bartosz (2006): Controversy about Three-leaf Arrowheads from Lithuania. Archeologia Lituana, (7), 104–122. Online: https://bit.ly/488WIn4
Chronica Hunqaro—Polonica Pars I. (1969.) (Textus Cum Varietate Lectionum), Ford. Karácsonyi Béla, Szeged: József Attila Tudományegyetem.
DOMANOVSZKY Sándor (1906): Kézai Simon mester krónikája: forrástanulmány. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. Online: https://archive.org/details/kzaisimonmeste00doma
DYEKISS Virág – SZILÁGYI Zsolt (szerk.): Világügyelő. Tanulmányok Hoppál Mihály 70. születésnapjára. Budapest: Magyar Vallástudományi Társaság. Online: https://bit.ly/428CVAD
ECKHARDT Sándor (1928): A pannoniai hún történet keletkezése: 2. közl., vége. Századok, 62(4–6), 605–632. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=537684&mutat=http://real-j.mtak.hu/13680/1/Szazadok_1927-1928.pdf
ECKHARDT Sándor (1940): Attila a mondában. In NÉMETH Gyula: Attila és a hunjai. Budapest: Magyar Szemle Társaság, 143–216. Online: https://mtda.hu/books/nemeth_gyula_attila_es_a_hunjai.pdf
Ekkehard (2010): Vita Waltharii manu fortis. Erős Kezű Valter története. Budapest: Európai Folklór Intézet – L’Harmattan. Online: https://www.scribd.com/document/387960646/Ekkehard-Barat-Er%C5%91s-Kez%C5%B1-Valter-Tortenete
FABECH, Charlotte – NÄSMAN, Ulf: (2017): The Sösdala Horsemen: And the Equestrian Elite of Fifth Century Europe. Aarhus: Aarhus University Press.
GYÖRFFY György (1993): Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest: Balassi.
HEATHER, Peter (2005): The Fall of the Roman Empire: A New History of Rome and the Barbarians. Oxford: Oxford University Press.
HEDEAGER, Lotte (2011): Iron Age Myth and Materiality: An Archeology of Scandinavia ad 400–1000. London: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203829714
HOLLER László (2012): Anonymus és „Kleopátra városa”. A 800 éves Anonymus-geszta. Helynévtörténeti Tanulmányok, (8), 61–79. Online: http://epa.oszk.hu/01800/01865/00004/pdf/EPA01865_Helynevtorteneti_tanulmanyok_2012_08_04hollerlaszlo.pdf
HORVÁTH János, ifj. (1954): Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Budapest: Akadémiai.
HORVÁTH János (1963): A hun-történet és szerzője. Irodalomtörténti Közlemények, 67(4), 446–476. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=1041571&mutat=http://epa.oszk.hu/00000/00001/00232/pdf/itk_EPA00001_1963_04_446-476.pdf
HÓMAN Bálint (1925): A magyar hún-hagyomány és hún-monda. Budapest: K Studium. Online: https://mtda.hu/books/homan_balint_a_magyar_hun_hagyomany.pdf
HÖGSTRÖM, Karl O. (2024): The Huns in Scandinavia. A New Approach Centered Around
Modern DNA. Reconstructing the Past: Journal of Historical Studies, 2(3), 32–49. Online: https://doi.org/10.54414/XNAJ8079
Hydatius (2005): Chronica. Ford. Széll Gábor. Szeged.
Jordanes (1904): A gótok eredete és tettei. Ford. Bokor János. Brassó: Brassói Lapok.
Jordanes (2023): Romana and Getica. Ford. Nuffelen, Peter Van – Hoof, Lieve Van. Liverpool: Liverpool University Press.
KÁLTI Márk (1964): Képes Krónika. Ford. Geréb László. Budapest: Magyar Helikon.
KÉZAI Simon (1999): A magyarok cselekedetei. Ford. Bollók János. Budapest: Osiris.
KIM, Hyun Jin (2016): The Huns. Routledge/Taylor & Francis Group. Online: https://doi.org/10.4324/9781315661704
KOVÁCS Péter (2021a): Fontes Hunnorum I. Az európai hunokra vonatkozó antik forrásaink. A kezdetektől Kr. u. 395-ig. Budapest: Pytheas Könyvmanufaktúra.
KOVÁCS Péter (2021b): Pannonia vége és a hunok. In KOVÁCS Péter – SZABÓ Ádám (szerk.): Studia Epigraphica Pannonica XII. Budapest: Corpus Inscriptionum Latinarum III2 magyarországi munkacsoportja, 83–106.
KOVÁCS Péter (2022): A chalcedoni zsinat levelezése, mint a hun történet forrása. In KOVÁCS Péter – SZABÓ Ádám (szerk.): Az Alföldy Géza Emlékülés Előadásaiból és Egyéb Közlemények 2021-ből. Budapest: MTA II. Oszt. Ókortörténeti Bizottság, 127–138.
KOVÁCS Péter (2023): Fontes Hunnorum II. Az európai hunokra vonatkozó antikforrásaink II. Kr. u. 395–434. Budapest: Pytheas Könyvmanufaktúra.
KULIKOWSKI, Michael (2019): Imperial Tragedy: From Constantine’s Empire to the Destruction of Roman Italy AD 363–568 (The Profile History of the Ancient World Series). London: Profile Books.
MAJOROSI Ádám (2022): A catalaunumi csata. Attila, a hun és a Nyugatrómai Birodalom bukása. Világtörténet, 12(44), 137–160. Online: https://real.mtak.hu/144566/1/VT_2022_1_Majorosi.pdf
Marcellinus, Ammianus (1927): Res Gestae. London: G. Bell and Sons.
Marcellinus comes (2024): Krónika. A Keletrómai Birodalom 379 és 548 közötti története. Budapest: Hadiakadémia.
MÁTÉFFY, Attila (2012): The Hind as the Ancestress, Ergo Virgin Mary – Comparative Study About the Common Origin Myth of the Hun and Hungarian People. Sociology Study, 2(12), 941–962. Online: https://bit.ly/4vzzUXG
Megtalálták a Gladiátor hadvezérének sírját (2008). Múlt-kor, 2008. október 17. Online: https://mult-kor.hu/20081017_megtalaltak_a_gladiator_hadvezerenek_sirjat
MOLNÁR Péter (2017): A magyar jobbágyok eredetei Kézai Simon szerint: Az értelmezés lehetőségei és zsákutcái II. Századok, 151(4), 721–722. Online: https://epa.oszk.hu/03300/03328/00025/pdf/EPA03328_szazadok_2017_04_713-742.pdf
MOONEY, William West (2009) [1920]: Travel Among the Ancient Romans (1920). London: Kessinger.
NOVOTNIK Ádám (2022): 3. századi római mérföldkő, mint Kézai Simon egyik esetleges forrása?. In Kovács Péter – SZABÓ Ádám (szerk.): Az Alföldy Géza emlékülés előadásaiból és egyéb közlemények 2021-ből. Budapest: MTA II. Oszt. Ókortörténeti Bizottság, 46–53.
Paul the Deacon (1907): History of the Langobards. The Department of History. Philadelphia: University of Pennsylvania. Online: https://archive.org/details/historyoflangoba00pauluoft/page/n3/mode/2up
Priscus (1989): Fragments and Commentary. ARCA Classical and Medieval Texts and Papers and Monographs. London: Blockley.
Priszkosz rhétor (2014): Követségben Attila, a hunok nagykirálya udvarában. Ford. Szilágyi Sándor – Patay-Horváth András. Máriabesenyő: Attraktor.
Priszkosz rhétor (2017): Hunok és Rómaiak, Priskos rhétor összes töredéke. Ford. Kató Péter - Lindner Gyula – Szilágyi Sándor. Máriabesenyő: Attraktor.
Prosper of Aquitaine (1990): Chronicle. In MUHLBERGER, Steven: The Fifth-Century Chroniclers: Prosper, Hydatius and the Gallic Chronicle. London: Francis Cairns, 65–74.
PULSIANO, Phillip (1993): Medieval Scandinavia: An Encyclopedia, New York: Garland.
ŠAŠEL KOS, Marjeta (2002): The Boundary Stone between Aquileia and Emona. Arheološki vestnik, (53), 373–382. Online: http://av.zrc-sazu.si/pdf/53/av_53_sasel_kos.pdf
Sidonius (1936): Poems and Letters. With an English Translation, Introduction and Notes by W. B. Anderson. London: William Heinemann.
St. Ambrose (2005.): Ambrose of Milan, Political Letters and Speeches, Liverpool, Liverpool University Press.
SUDÁR Balázs (2016): Az Árpádok, Attila és a dinasztikus hagyományok. Századok, 150(2), 431–441. Online: https://arpad.abtk.hu/images/sudar-az-arpadok-attila-es.pdf
SZABADOS György (2012): Attila-ős, a sólyomforma madár és a fehér elefánt. In CZÖVEK Judit – DYEKISS Virág – SZILÁGYI Zsolt (szerk.): Világügyelő. Tanulmányok Hoppál Mihály 70. születésnapjára. Budapest, 416–425. Online: https://arpad.abtk.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_Attila-s_a_slyomforma_madr_s_a_fehr_elefnt.pdf
SZABADOS György (2014): Identitásformák és hagyományok. In SUDÁR Balázs et al. (szerk.): Magyar Őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport, 289–305. Online: https://real.mtak.hu/23735/1/Ostortenet_MTA_2014_A.pdf
SZÉKELY Melinda (2017): Pacatus dicsőítő beszéde Theodosius császárhoz. Budapest: Martin Opitz Kiadó.
Szentpétery Emericus (1937): Scriptores Rerum Hungaricarum I. Budapestini. Budapest: Magyar Történeti Társaság.
SZŰCS Jenő (1973): Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában: 2. rész. Századok, 107(4), 823–878. Online: https://matarka.hu/klikk.php?cikkmutat=630228&mutat=http://real-j.mtak.hu/13723/1/Szazadok_1973.pdf
The Gallic Chronicle of 452 (1990). In MUHLBERGER, Steven: The Fifth-Century Chroniclers: Prosper, Hydatius and the Gallic Chronicle. London: Francis Cairns, 82–85.
The Saga of Thidrek of Bern (1988). Ford. Haymes, Edward R. New York: Garland. Online: https://archive.org/details/sagaofthidrekofb0000unse
The Saga of King Heidrek the Wise (1960). Ford. Tolkien, Christopher. London: Thomas Nelson and Sons. 2018.
Tours-i Szent Gergely (1937): Gregorii Turonensis Opera. 1. Libri historiarum X. In KRUSCH, Bruno (szerk.): Monumenta Germaniae Historica. Scriptores rerum Merovingicarum. Hannover, 27. Online: https://www.dmgh.de/mgh_ss_rer_merov_1_1/#page/26/mode/1up
VESZPRÉMY László (2018): Hunok és magyarok. „Csupán Hunniának ne volnának meg a maga költeményei és legendái Attiláról?” In PAPP Sándor – KORDÉ Zoltán – TÓTH Sándor (szerk.): Urbs, civitas, universitas. Ünnepi tanulmányok Petrovics István 65. születésnapja tiszteletére. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, 325–332.
VESZPRÉMY László (2019): Történetírás és történetírók az Árpád-kori Magyarországon (XI–XIII. század közepe). Budapest: Line Design.
VESZPRÉMY László (2023): A tárnokvölgyi csata és helye a hun–magyar hagyományban. Hadtörténeti Közlemények, 136(1), 3–20. Online: https://real-j.mtak.hu/26622/1/hadtortenelmi_2023_1.pdf
WHITBY, Michael – WHITBY, Mary (1992): The Histories of Theophylact Simocatta. Oxford: Clarendon Press.
Zószimosz (1814): New History. London: W. Green – T. Chaplin. Online: https://www.livius.org/sources/content/zosimus/zosimus-new-history-5/zosimus-new-history-5.26/