A hagyományos fegyverzet-ellenőrzés lehetséges jövője, az első világháború előtti időszak mint modell

Absztrakt

A 2022. február 24-én kezdődött orosz–ukrán háború következtében az európai biztonsági architektúra jelentős mértékben sérült. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization, NATO) 2023-ban egy újabb bővítésen ment keresztül, és a fegyverkezési verseny ennek következében újabb lendületet vett. A NATO és az Oroszországi Föderáció szembenállása, az elrettentés hangsúlyozása során kialakult helyzet nem kedvez a nemzetközi stabilitásnak. A feltörekvő Kína és a „remete” Észak-Korea, valamint az „ügyeletes rosszfiú” Irán tevékenysége következtében a nemzetközi helyzet nem egyszerű. A nem állami szereplők, különös tekintettel a katonai magánvállalatok, terrorista szervezetek jelentős destabilizáló tényezőként jelennek meg. Ennek egyik oka, hogy a technikai fejlődés következtében olyan nem tömegpusztító fegyverek jelentek meg, amelyek stratégiai hatást képesek kiváltani. Ezeket a kihívásokat és fenyegetéseket nem lehet kizárólag fegyveres erő alkalmazásával kezelni, hanem az elrettentés támogatására bizalom- és biztonságerősítő intézkedések foganatosításával, fegyverzet-ellenőrzési rezsimmel is lehet kezelni. A mostani helyzet viszont nem új. Az első világháborút megelőzően az 1900–1914 közötti időszakban a világ, hasonlóan a mostani helyzethez, jelentős politikai, társadalmi, gazdasági és ezáltal katonai változáson esett át. Az akkori helyzet azért is hasonló, mert a korabeli nagyhatalmak szövetségi rendszereket hoztak létre és erősítettek meg, és fokozódott a szembenállás a tömbök között.