A mesterséges intelligencia a hadisérültek rehabilitációjában
Copyright (c) 2024 Kiss Csaba, Dr Négyesi Imre ezredes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A háború tragikus következményeket hoz magával, sok katona életét és egészségét veszi el. Azonban az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a hadisérültek rehabilitációjára és a teljes élet újbóli visszaállítására. Az egyik legígéretesebb technológiai
fejlesztés ezen a téren a mesterséges intelligencia (MI) területén várható. Az MI alkalmazása a hadisérültek felépülésében számos előnyt és lehetőséget kínál, hiszen segíti a diagnózist, a terápiát és a működés helyreállítását. Ez a publikáció bemutatja, hogyan járul hozzá az MI a hadisérültek rehabilitációjához, és milyen pozitív hatása van a sérültek életminőségére.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
ARCHIE, Ayana (2022): World is Seeing the Greatest Number of Conflicts since the end of WWII, U.N. Says. npr.org, 2022. március 31. Online: https://www.npr.org/2022/03/31/1089884798/united-nations-conflict-covid-19-ukraine-myanmar-sudan-syria-yemen
BALOGH Judit et al. (2022): A mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és bevezetése az egészségügyben – kézműves manufaktúrától a gyártósorig? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 21(2), 56–63. Online: https://doi.org/10.53020/IME-2022-206
BOGUE, Robert (2009): Exoskeletons and Robotic Prosthetics: A Review of Recent Developments. Industrial Robot, 36(5), 421–427. Online: https://doi.org/10.1108/01439910910980141
CHEN, Ting et al. (2020): A Simple Framework for Contrastive Learning of Visual Representations. In Proceedings of the 37th International Conference on Machine Learning, 1597–1607. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.2002.05709
IMEL, Zac E. et al. (2017): Technology-Enhanced Human Interaction in Psychotherapy. Journal of Counseling Psychology, 64(4). 385–393. Online: https://doi.org/10.1037/cou0000213
KOLLÁR Csaba (2017): Az IoT katonai felhasználási lehetőségei és a fejlesztés irányai. Hadmérnök, 12(4), 146–158.
LEBEDEV, Mikhail A. – NICOLELIS, Miguel A. (2006): Brain–Machine Interfaces: Past, Present and Future. Trends in Neurosciences, 29(9), 536–546. Online: https://doi.org/10.1016/j.tins.2006.07.004
MESKÓ Bertalan – GÖRÖG Márton (2020): Rövid útmutató egészségügyi szakemberek számára a mesterséges intelligencia korában. Magyar Tudomány, 181(10), 1361–1377. Online: https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.10.8
National Intelligence Council (2012): Global Trends 2030: Alternative Worlds. Online: https://www.dni.gov/files/documents/GlobalTrends_2030.pdf
OLAR Alex – CSABAI István – POLLNER Péter (2021): A mesterséges intelligencia nyújtotta megoldások helye és szerepe a jelen és a jövő orvoslásában. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 20(3), 26–29. Online: https://doi.org/10.53020/IME-2021-304
RIDNIK, Tal et al. (2021): ImageNet-21K Pretraining for the Masses. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.2104.10972
RUSSEL, Stuart J. – NORVIG, Peter (2005): Mesterséges intelligencia modern megközelítésben I–II kötet. Budapest: Panem.
SZABÓ Zoltán A. et al. (2021): A digitális egészségügyi ökoszisztéma fogalmának és elemeinek nemzetközi és hazai áttekintése. Információs Társadalom, 21(3), 47–66. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.3.3
TOMOKO, Otake (2016): IBM Big Data Used for Rapid Diagnosis of Rare Leukemia Case in Japan. The Japan Times, 2016. augusztus 11. Online: https://www.japantimes.co.jp/news/2016/08/11/national/science-health/ibm-big-data-used-for-rapid-diagnosis-of-rare-leukemia-case-in-japan/#.V9bRgDVBopF
UJHELYI Adrienn – ZSOLDOS Balázs (2022): Mesterséges intelligencia a terápiában. Alkalmazott Pszichológia, 22(3), 81–91. Online: https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2022.3.81
WEINHOFFER Judit (2022): A katona-egészségügy szerepe a rehabilitáció 21. századi fejlődésében. Honvédségi Szemle, 150(1), 131–147. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ. 2022.1.10
YU, Ruby et al. (2015): Use of a Therapeutic, Socially Assistive Pet Robot (PARO) in Improving Mood and Stimulating Social Interaction and Communication for People with Dementia: Study Protocol for a Randomized Controlled Trial. JMIR Research Protocols, 4(2), e45. Online: https://doi.org/10.2196/resprot.4189
ZHANG, Xiao et al. (2014): eBear: An Expressive Bear-Like Robot. In The 23rd IEEE International Symposium on Robot and Human Interactive Communication.Institute of Electrical and Electronics Engineers, 969–974. Online: https://doi.org/10.1109/ROMAN.2014.6926378
Jogi források
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról