Artificial Intelligence in the Rehabilitation of War-Injured
Copyright (c) 2024 Kiss Csaba, Dr Négyesi Imre ezredes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
War brings tragic consequences and takes the lives and health of many soldiers. However, in recent decades, more and more emphasis has been placed on the rehabilitation
of the war-injured and the restoration of full life. One of the most promising technological developments in this field is the artificial intelligence. The use of AI in the recovery of war-injured people offers many advantages and opportunities, as it helps with diagnosis, therapy and restoration of function. This publication shows how AI contributes to the rehabilitation of the war-injured, and what positive effect it has on the quality of life of the wounded.
Keywords:
References
ARCHIE, Ayana (2022): World is Seeing the Greatest Number of Conflicts since the end of WWII, U.N. Says. npr.org, 2022. március 31. Online: https://www.npr.org/2022/03/31/1089884798/united-nations-conflict-covid-19-ukraine-myanmar-sudan-syria-yemen
BALOGH Judit et al. (2022): A mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztése és bevezetése az egészségügyben – kézműves manufaktúrától a gyártósorig? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 21(2), 56–63. Online: https://doi.org/10.53020/IME-2022-206
BOGUE, Robert (2009): Exoskeletons and Robotic Prosthetics: A Review of Recent Developments. Industrial Robot, 36(5), 421–427. Online: https://doi.org/10.1108/01439910910980141
CHEN, Ting et al. (2020): A Simple Framework for Contrastive Learning of Visual Representations. In Proceedings of the 37th International Conference on Machine Learning, 1597–1607. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.2002.05709
IMEL, Zac E. et al. (2017): Technology-Enhanced Human Interaction in Psychotherapy. Journal of Counseling Psychology, 64(4). 385–393. Online: https://doi.org/10.1037/cou0000213
KOLLÁR Csaba (2017): Az IoT katonai felhasználási lehetőségei és a fejlesztés irányai. Hadmérnök, 12(4), 146–158.
LEBEDEV, Mikhail A. – NICOLELIS, Miguel A. (2006): Brain–Machine Interfaces: Past, Present and Future. Trends in Neurosciences, 29(9), 536–546. Online: https://doi.org/10.1016/j.tins.2006.07.004
MESKÓ Bertalan – GÖRÖG Márton (2020): Rövid útmutató egészségügyi szakemberek számára a mesterséges intelligencia korában. Magyar Tudomány, 181(10), 1361–1377. Online: https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.10.8
National Intelligence Council (2012): Global Trends 2030: Alternative Worlds. Online: https://www.dni.gov/files/documents/GlobalTrends_2030.pdf
OLAR Alex – CSABAI István – POLLNER Péter (2021): A mesterséges intelligencia nyújtotta megoldások helye és szerepe a jelen és a jövő orvoslásában. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 20(3), 26–29. Online: https://doi.org/10.53020/IME-2021-304
RIDNIK, Tal et al. (2021): ImageNet-21K Pretraining for the Masses. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.2104.10972
RUSSEL, Stuart J. – NORVIG, Peter (2005): Mesterséges intelligencia modern megközelítésben I–II kötet. Budapest: Panem.
SZABÓ Zoltán A. et al. (2021): A digitális egészségügyi ökoszisztéma fogalmának és elemeinek nemzetközi és hazai áttekintése. Információs Társadalom, 21(3), 47–66. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.3.3
TOMOKO, Otake (2016): IBM Big Data Used for Rapid Diagnosis of Rare Leukemia Case in Japan. The Japan Times, 2016. augusztus 11. Online: https://www.japantimes.co.jp/news/2016/08/11/national/science-health/ibm-big-data-used-for-rapid-diagnosis-of-rare-leukemia-case-in-japan/#.V9bRgDVBopF
UJHELYI Adrienn – ZSOLDOS Balázs (2022): Mesterséges intelligencia a terápiában. Alkalmazott Pszichológia, 22(3), 81–91. Online: https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2022.3.81
WEINHOFFER Judit (2022): A katona-egészségügy szerepe a rehabilitáció 21. századi fejlődésében. Honvédségi Szemle, 150(1), 131–147. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ. 2022.1.10
YU, Ruby et al. (2015): Use of a Therapeutic, Socially Assistive Pet Robot (PARO) in Improving Mood and Stimulating Social Interaction and Communication for People with Dementia: Study Protocol for a Randomized Controlled Trial. JMIR Research Protocols, 4(2), e45. Online: https://doi.org/10.2196/resprot.4189
ZHANG, Xiao et al. (2014): eBear: An Expressive Bear-Like Robot. In The 23rd IEEE International Symposium on Robot and Human Interactive Communication.Institute of Electrical and Electronics Engineers, 969–974. Online: https://doi.org/10.1109/ROMAN.2014.6926378
Jogi források
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról