A bürokrácia, a közszolgáltatás, a vezetéselmélet és a szociológia összefüggéseiről
Copyright (c) 2023 Szabó László István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A szociológia kialakulása a 19. századi kapitalista gazdaság társadalmi vonatkozásainak markáns megjelenéséhez kapcsolódik. A gazdaságban az üzem, az igazgatás szférájában a bürokrácia is a kapitalista logika, a racionalitás kibontakozásának következménye. A tanulmányban kísérletet teszek a modern bürokrácia és a szociológia kapcsolódási pontjainak vázolására. Ezt két kérdés keretében igyekszem bemutatni. Az egyikben azt vizsgálom, hogyan közelíti meg a szociológia a bürokrácia szervezetét, tevékenységét és feladatait. A másikban pedig azt mutatom be, hogyan jelenik meg, kerül a sokoldalú közigazgatási tevékenység társadalmi percepciójának fókuszába az intézményi, szervezeti bizalom.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Belényesi Emese − Koronváry Péter − Szabó Szilvia (2019): Közszolgálati szervezés és vezetéselmélet. Budapest: Dialóg Campus.
Boda Zsolt (2019): A méltányosság és az intézményi bizalom szerepe a gazdaságban. Magyar Tudomány, 180(4), 510−520. Online: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.4.5
Crozier, Michel (1981): A bürokrácia jelensége. Budapest: Közgazdasági és Jogi.
Czuprák Ottó (2012): Vezetéselmélet. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Davis, Kingsley – Moore, Wilbert E. (1999): A rétegződés néhány elve. In Angelusz
Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum, 10−23.
Durkheim, Emile ( 2001): A társadalmi munkamegosztásról. Budapest: Osiris.
Fukuyama, Francis (1997): Bizalom. Budapest: Európa.
Győrffy Dóra (2012): Intézményi bizalom és a döntések horizontja. Közgazdasági Szemle, 59(4), 412−425. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00195/pdf/EPA00017_Kozgazdasagi_szemle_2012_04_02%20Gyorffy.pdf
Hardin, Russel (2002): Bizalom. Szociológiai Figyelő, 2/6(1–2), 5−25.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1971): A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és az államtudomány vázlata. Budapest: Akadémiai.
Kováts Gergely (2018): A sokszínű bizalom. Educatio, 27(4), 531−547. Online: https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.001
Luhmann, Niklas (1988): Familiarity, Confidence, Trust: Problems and Alternatives. In Gambetta, Diego (szerk.): Trust. Making and Breaking Cooperative Relations. Oxford: Basil Blackwell, 94−107.
Oparin-Salamon Melinda (2013): A közmenedzsment evolúciója: az új közmenedzsmenttől a hálózati kormányzásig. Marketing és Menedzsment, 47(1), 77−88. Online: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1054
Perrow, Charles (1994): Szervezetszociológia. Budapest: Osiris – Panem – McGraw Hill.
Stumpf István (2009): Az állam újrafelfedezése és a Neoweberiánus állam. In Virág György (szerk.): OKRI Szemle: Megjelent az OKRI fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 110−123. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/56649
Szabó I. László (2014): Az intézményi, szervezeti bizalom helyzete Magyarországon 2014 elején. Nemzet és Biztonság, 7(3), 119−141. Online: https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nb_2014_3_12_szabo_i.laszlo.pdf
Weber, Max (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: Gondolat.
Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Budapest: Közgazdasági és Jogi.