On the Connections between Bureaucracy, Public Service, Management Theory and Sociology

  • Szabó László István
doi: 10.32563/hsz.2023.4.9

Abstract

The formation of sociology is related to the marked appearance of the social aspects of the capitalist economy in the 19th century. Factory in the economy and bureaucracy in the sphere of administration is a consequence of the unfolding of capitalist logic, of rationality. In my study I’m planning to make an experiment to draft the connecting points of modern bureaucracy and sociology. I’m planning to do so in the framework of two questions. One of these will investigate how sociology approaches the organization, the activities and the tasks of bureaucracy. The other will demonstrate how the institutional and organizational trust appears in the focus of the diverse public administration’s social perception.

Keywords:

bureaucracy confidence trust institution organization public administration

References

Belényesi Emese − Koronváry Péter − Szabó Szilvia (2019): Közszolgálati szervezés és vezetéselmélet. Budapest: Dialóg Campus.

Boda Zsolt (2019): A méltányosság és az intézményi bizalom szerepe a gazdaságban. Magyar Tudomány, 180(4), 510−520. Online: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.4.5

Crozier, Michel (1981): A bürokrácia jelensége. Budapest: Közgazdasági és Jogi.

Czuprák Ottó (2012): Vezetéselmélet. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Davis, Kingsley – Moore, Wilbert E. (1999): A rétegződés néhány elve. In Angelusz

Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest: Új Mandátum, 10−23.

Durkheim, Emile ( 2001): A társadalmi munkamegosztásról. Budapest: Osiris.

Fukuyama, Francis (1997): Bizalom. Budapest: Európa.

Győrffy Dóra (2012): Intézményi bizalom és a döntések horizontja. Közgazdasági Szemle, 59(4), 412−425. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00195/pdf/EPA00017_Kozgazdasagi_szemle_2012_04_02%20Gyorffy.pdf

Hardin, Russel (2002): Bizalom. Szociológiai Figyelő, 2/6(1–2), 5−25.

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1971): A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és az államtudomány vázlata. Budapest: Akadémiai.

Kováts Gergely (2018): A sokszínű bizalom. Educatio, 27(4), 531−547. Online: https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.001

Luhmann, Niklas (1988): Familiarity, Confidence, Trust: Problems and Alternatives. In Gambetta, Diego (szerk.): Trust. Making and Breaking Cooperative Relations. Oxford: Basil Blackwell, 94−107.

Oparin-Salamon Melinda (2013): A közmenedzsment evolúciója: az új közmenedzsmenttől a hálózati kormányzásig. Marketing és Menedzsment, 47(1), 77−88. Online: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1054

Perrow, Charles (1994): Szervezetszociológia. Budapest: Osiris – Panem – McGraw Hill.

Stumpf István (2009): Az állam újrafelfedezése és a Neoweberiánus állam. In Virág György (szerk.): OKRI Szemle: Megjelent az OKRI fennállásának 50. évfordulója alkalmából. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 110−123. Online: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/56649

Szabó I. László (2014): Az intézményi, szervezeti bizalom helyzete Magyarországon 2014 elején. Nemzet és Biztonság, 7(3), 119−141. Online: https://www.nemzetesbiztonsag.hu/cikkek/nb_2014_3_12_szabo_i.laszlo.pdf

Weber, Max (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest: Gondolat.

Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai 1. Budapest: Közgazdasági és Jogi.

Downloads

Download data is not yet available.