A Rákóczi-szabadságharc emlékezetének térbelisége a Magyar Honvédségben (1906–2023)
Copyright (c) 2023 Kiss Márton
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) az egyik legismertebb személy a magyar történelemben. A 18. században vezetett szabadságharc (1703–1711) és az arról való megemlékezés a magyar identitásban is mély gyökeret vert. Nincs ez másként a Magyar Honvédségben sem, amely már a 19. század végétől igyekezett megemlékezni a fejedelemről. A 20. század markáns politikai változásai ellenére Rákóczi emlékezete fennmaradt a Honvédségben, még ha annak megoszlása folyamatosan változott is. A katonai ezredek, laktanyák és kulturális szervezetek is előszeretettel választottak olyan neveket, amelyek Rákóczira vagy szabadságharcára utaltak. Az adatok térbeliségének elemzésével kiderül, hogy a Magyar Honvédség pontosan milyen Rákóczi-emlékezetet épített ki az országban az elmúlt száz év során.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Az 50 éves bajtársi klubnak van jövője. Szentesi Élet, 29. 2020. július 17.
Bársony Róbert (2019): A rendszerváltozást követően megszüntetett katonai objektumok, különös tekintettel Budapestre. Településföldrajzi Tanulmányok, 8(2), 49–63. Online: https://ojs.elte.hu/index.php/tft/article/view/3471
Bene János (2012): Nyíregyháza és katonasága 1961-től. PDF. Nyíregyháza: MH. 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára. Online: http://bocskaikonyvtar.hu/hadtortenet/tanulmanyok/50-nyiregyhaza-es-katonasaga-1961-tol
Boda József (2018): A „demokratikus hadsereg” különleges rendeltetésű erői 1945–1948. In Parádi József (szerk.): Ünnepi parergák Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 19–36. Online: https://doi.org/10.31626/HU-EISSN2530094X.VTOM.19-36.p
Búz Csaba (2014): Légpuskával lőttek, akadályokat küzdöttek le. Honvédelem, 2014. május 27. Online: https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/legpuskaval-lottek-akadalyokat-kuzdottek-le.html
Csendes László (1996): Hadseregtörténet (1950–1956). Honvédségi Szemle, 50(11), 31–38.
Dombrády Lóránd – Tóth Sándor (1987): A Magyar Királyi Honvédség 1919–1945. Budapest: Zrínyi.
Feith László (2017): Vaslovasok. Kerékpárral a csatamezőn. Magyar Honvéd, 28(2), 52–55.
Füleki Réka (2023): A hagyomány szerepe a társadalomban és a Magyar Honvédség rendszerében. Hadtudományi Szemle, 16(1), 73–81. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2023.1.6
Fürst György (2003): A hatvani II. Rákóczi Ferenc Nyugállományú Honvédők Egyesülete. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabad¬ságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület. 108–112.
Galambos Sándor (2016): Együtt szolgáltak, együtt ünnepeltek. Honvédelem, 2016. augusztus 22. Online: https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/egyutt-szolgaltak-egyutt-unnepeltek-3.html
Gosztonyi Péter (1966): Szovjet katonák Magyarországon 1956-ban. Új Látóhatár, 9(5), 393–420.
Gyarmati György (2011): A Rákosi-korszak. Budapest: ÁBTL–Rubicon.
Hoeper, Kevin J. (2022): Nationalizing Habsburg Regimental Tradition in Interwar Czechoslovakia. Hungarian Historical Review, 11(1), 169–204. Online: https://doi.org/10.38145/2022.1.169
Ilyés Gábor (2020): „Hazánk szentje, szabadság vezére”. II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig. Nyíregyháza: Ilyés Gábor.
Ilyés Gábor (2022): Honvédségi építkezések, laktanyák Nyíregyházán a két világháború között. In Bene János (szerk.): A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület, 107–120.
Ilyés Imre Csaba (2018): Hajdúhadház katonái az első világháborúban. Hajdúhadház: MH. 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára.
Jobbágy Zoltán (2010): A csapathagyományok és a katonai hagyományok közelítésében rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség megtartó erejének növelése érdekében. Sereg Szemle, 8(1), 155–159.
Kanyó Mária (2021): A társadalom „szövetét” alkotó jelképi kultúra mint a közösséget integráló kötőanyag. Hadtudományi Szemle, 14(1), 113–124. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.1.8
Kanyó Mária – Lőwi Ildikó (2021): A szimbólumok egyetemes értékmegőrző sze¬repe. Hadtudományi Szemle, 14(2), 101–114. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.2.8
Katona András (2011): A Rákóczi-szabadságharc recepciója a magyarországi történe-lemtankönyvekben – a háromszázadik évforduló alkalmából. Történelemtanítás, 46(4). https://epa.oszk.hu/01900/01954/00008/pdf/EPA01954_tortenelemta-nitas_02_04_02_Katona.pdf
Katona András (2012): A Rákóczi-szabadságharc recepciója a magyarországi történelemtankönyvekben – a háromszázadik évforduló alkalmából II. rész (1945– 1990). Történelemtanítás, 47(1). https://epa.oszk.hu/01900/01954/00009/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_03_01_03_Katona.pdf
Keegan, John (2002): A hadviselés története. Budapest: Corvina.
Kincses Katalin Mária (2021): A Rákóczi-kultusz első szobrai. Budapest: Gondolat.
Kiss Dávid (2018): A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között. Budapest: Magyar Napló.
Kiss Márton (2020): A Rákóczi-szabadságharc ábrázolása az iskolai történelmi atlaszokban. In Tuboly-Vincze Gabriella (szerk.): XVII. Országos Grastyán Konferencia előadásai. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégium, 37–46.
Kovács István (2003): A szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabadságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, 102–107.
Lászay János (2003): Katonaiskolák, „Rákóczi növendékek” Sopronban. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabadságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, 83–96.
Lászay János – B. Nagy Péter (2003): A budapesti II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabadságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, 97–102.
Lisznyai Lajos (2021): A csapathagyományokban és a hadtörténelem alkalmazásában rejlő lehetőségek az MH. 5. Bocskai István lövészdandár esetében. Sereg Szemle, 8(2), 149–157.
Madura János: A Vay Ádám Kiképzőbázis névadójára emlékeztek. Honvedelem.hu, 2021. május 19. Online: https://honvedelem.hu/hirek/a-vay-adam-kikepzobazis-nevadojara-emlekeztek.html
Marin, Irina (2019): Imperial into National Officers: K. (u.) k. Officers of Romanian Nationality before and after the Great War. In Miller, Paul – Morelon, Claire (szerk.): Embers of Empire. Continuity and Rupture in the Habsburg Successor States after 1918. New York – Oxford: Berghahn, 136–156. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvw04fhx.11
Markó Árpád – Tóth Gyula (1954): A Rákóczi-szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Hadtörténelmi Közlemények, 1(3–4), 142–178.
Markó György (1996): A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956). In Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits, 399–412.
Marótzy Katalin (2019): A laktanyaépítések néhány kérdése a dualizmus korában – építészeti pályázatok. Hadtörténelmi Közlemények, 132(3), 593–622.
Martinkó József (1996): Katonai középiskolák az ezeréves magyar iskola történetében. Budapest: Magyar Honvédség Humán Szolgáltató Központ.
Mayo, James M. (1988): War Memorials as Political Memory. Geographical Review, 78(1), 62–75. Online: https://doi.org/10.2307/214306
Misóczki Lajos (1997): Dr. Puky Árpád és a Mátra turizmusa. Új Hevesi Napló, 7(5), 28–30.
Móra László (1998): Száz éve nyílt meg a soproni Honvéd Főreáliskola. Honvédségi Szemle, 52(5), 46–55.
Műszaki katonák a Tisza partján: MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (2014). Budapest: Zrínyi.
Nagy Tamás (2004): A Magyar Néphadsereg története 1948–1956. In Csikány Tamás (szerk.): A Magyar Honvédség 1848–1989. II. kötet. Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 217–280.
Nora, Pierre (1999): Emlékezet és történelem között. Aetas, 14(3), 142–157.
Okváth Imre (1992): A hadseregfejlesztés kezdete Magyarországon 1947–1949. Hadtörténelmi Közlemények, 105(3), 39–74.
Pataki István (2000): A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszáma, állomáshelyei és teljes kivonása. Múltunk, 45(2), 222–252.
Rábay Andor (2004): A közösségi térképezésben rejlő előnyök és veszélyek. In Balázs Boglárka (szerk.): Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V. Debrecen: Debrecen Egyetemi Kiadó, 289–297.
Ráskay Pál (1998): Katonai középiskolák a két világháború között. Iskolakultúra, 8(4), 61–67.
Róbert Péter (1992): Amikor az ezredeknek is tulajdonosuk volt. Honvédségi Szemle, 46(5), 106–108.
Siposné Kecskeméthy Klára (2010): Magyar huszárok francia szolgálatban (1635–1793). Honvédségi Szemle, 64(1), 32–34.
Sz. N. (1907): Arad város. Pesti Hírlap, 1907. február 14. 13.
Sz. N. (1908): Fejérváry helyett Rákóczi. Szeged és Vidéke, 1908. február 1. 3.
Sz. N. (1908): Rákóczi kaszárnyája. A szigorú ezredparancs. Szeged és Vidéke, 1908. február 2. 3.
Sz. N. (1926): Magyar hősökről nevezik el. Ceglédi Híradó, 1926. április 11. 2.
Sz. N. (1931): A debreceni hajdúezred ünnepe. Magyarság, 1931. október 17. 6.
Sz. N. (2016): Bottyán generálisra emlékeztek. Zalai Hírlap, 2016. november 17. 5.
Sz. N. (2018): A tábornok emlékére. Zalai Hírlap, 2018. november 17. 5.
Szabóné Szabó Andrea (2000): A magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány, 10(3), 107–113. Online: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2000/3_12.html
Szilveszter Sándor (2004): Emléktábla avatási ünnepség. Puskás Híradó, 2(2), 14–15.
Takács Ferenc (1990): Az alakulatok, intézetek névadása. Honvédségi Szemle, 44(1), 86–88.
Tangl Balázs (2016): Ezredideológiák és ezredkultúrák a cs. (és) kir. hadseregben. Hadtörténelmi Közlemények, 129(3), 670–694.
Tóth Ferenc (2003): A la hussarde. Adalékok a franciaországi huszármítosz történe¬téhez. Aetas, 18(3–4), 55–67. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/49544/
Tozzi, Christopher J. (2016): Nationalizing France’s Army: Foreign, Black, and Jewish Troops in the French Military, 1715–1831. Charlottesville: University of Virginia Press.
Történelmére büszkén tekint a jövőbe a Magyar Honvédség. Honvédelem, 2023. január 4. Online: https://honvedelem.hu/hirek/tortenelmere-buszken-tekint-a-jovobe-a-magyar-honvedseg.html
Varga Lajos (1926): A Rákóczi-apródok mintaképe. In Rákóczi Ferenc m. kir. reáliskolai nevelőintézet értesítője. Sopron: Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet, 3–47.
Várhegyi István (2007): A magyar rádiófelderítés működése a hidegháború éveiben. Felderítő Szemle, 6(E), 53–82.
Végső István (2021): „A honvéd vállára vette kerékpárját”. A Balogh Ádám Kerékpáros Zászlóalj sorsa 1945-ig. In Bene Krisztián – Végh Ferenc (szerk.): Dél-Dunántúli Hadtörténetírás. Az MTA PAB Hadtörténeti Munkabizottságának Közleményei. Pécs: Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság Hadtörténeti Munkabizottsága, 103–121.
Jogi források
- 74475/7. sz. Körrendelet. Két győri laktanya elnevezésének megváltoztatása
- 13161-eln./31. sz. Körrendelet. Katonai szolgálatra bevonult főiskolai hallgatók szabadságolása
- 148433/7. sz. Körrendelet. Laktanyák régi elnevezésének visszaállítása
- 3000/elnökség – 930. sz. körrendelet. Csapattestek elnevezése történelmi személyekről
- Melléklet a 000/elnökség – 930. számú körrendelethez. Áttekintés a m. kir. honvédség csapattesteinek történelmi személyekről való elnevezéséről
- 3934/elnökség – 931. számú körrendelet. Az 930. évi 3000/elnökség sz. körrendelet «Csapattestek elnevezése történelmi személyekről» helyesbítése
- 8000/elnökség – 931. sz. körrendelet. Ezred-, osztálynapok megállapítása azok mikénti megünneplésének szabályozása
- Melléklet a 000/elnökség – 931. sz. körrendelethez. Áttekintés a m. kir. honvédség csapattesteinek ezred-, és osztálynapjairól
- 28.771/Elnökség – 1945. sz. körrendelet. Laktanyák elnevezése
- 33.528/Elnökség – 945. számú körrendelet. Laktanyák elnevezése
- 40.589/Elnökség – 1945. számú körrendelet. (Laktanyák elnevezése)
- 42.819/Elnökség – 1945. számú körrendelet. (Laktanyák elnevezése)
- 17.482/Elnökség 1947. sz. körrendelet. Laktanya elnevezés
- 19.534/Elnökség – 948. számú körrendelet. Budapesti „Kossuth” Laktanya nevének megváltozása