The Spatial Memory of the Rákóczi War of Independence in the Hungarian Defence Forces (1906–2023)
Copyright (c) 2023 Kiss Márton
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
Francis II Rákóczi (1676–1735) was one of the most famous figures in Hungarian history. The 18th century War of Independence (1703–1711) and the commemoration of it have also taken deep roots in Hungarian identity. This is no different in the Hungarian Defence Forces, which have sought to commemorate the prince since the end of the 19th century. Despite the political changes of the 20th
century, the memory of Rákóczi has survived in the Armed Forces, even if its distribution has constantly changed. The
military regiments, barracks and cultural organisations also preferred to choose names that referred to Rákóczi or his fight for freedom. By analysing the spatiality of the data,
it is possible to see exactly what kind of memory of Rákóczi the Hungarian Defence Forces have built up in the country over the last hundred years.
Keywords:
References
Az 50 éves bajtársi klubnak van jövője. Szentesi Élet, 29. 2020. július 17.
Bársony Róbert (2019): A rendszerváltozást követően megszüntetett katonai objektumok, különös tekintettel Budapestre. Településföldrajzi Tanulmányok, 8(2), 49–63. Online: https://ojs.elte.hu/index.php/tft/article/view/3471
Bene János (2012): Nyíregyháza és katonasága 1961-től. PDF. Nyíregyháza: MH. 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára. Online: http://bocskaikonyvtar.hu/hadtortenet/tanulmanyok/50-nyiregyhaza-es-katonasaga-1961-tol
Boda József (2018): A „demokratikus hadsereg” különleges rendeltetésű erői 1945–1948. In Parádi József (szerk.): Ünnepi parergák Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, 19–36. Online: https://doi.org/10.31626/HU-EISSN2530094X.VTOM.19-36.p
Búz Csaba (2014): Légpuskával lőttek, akadályokat küzdöttek le. Honvédelem, 2014. május 27. Online: https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/legpuskaval-lottek-akadalyokat-kuzdottek-le.html
Csendes László (1996): Hadseregtörténet (1950–1956). Honvédségi Szemle, 50(11), 31–38.
Dombrády Lóránd – Tóth Sándor (1987): A Magyar Királyi Honvédség 1919–1945. Budapest: Zrínyi.
Feith László (2017): Vaslovasok. Kerékpárral a csatamezőn. Magyar Honvéd, 28(2), 52–55.
Füleki Réka (2023): A hagyomány szerepe a társadalomban és a Magyar Honvédség rendszerében. Hadtudományi Szemle, 16(1), 73–81. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2023.1.6
Fürst György (2003): A hatvani II. Rákóczi Ferenc Nyugállományú Honvédők Egyesülete. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabad¬ságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület. 108–112.
Galambos Sándor (2016): Együtt szolgáltak, együtt ünnepeltek. Honvédelem, 2016. augusztus 22. Online: https://honvedelem.hu/hirek/hazai-hirek/egyutt-szolgaltak-egyutt-unnepeltek-3.html
Gosztonyi Péter (1966): Szovjet katonák Magyarországon 1956-ban. Új Látóhatár, 9(5), 393–420.
Gyarmati György (2011): A Rákosi-korszak. Budapest: ÁBTL–Rubicon.
Hoeper, Kevin J. (2022): Nationalizing Habsburg Regimental Tradition in Interwar Czechoslovakia. Hungarian Historical Review, 11(1), 169–204. Online: https://doi.org/10.38145/2022.1.169
Ilyés Gábor (2020): „Hazánk szentje, szabadság vezére”. II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig. Nyíregyháza: Ilyés Gábor.
Ilyés Gábor (2022): Honvédségi építkezések, laktanyák Nyíregyházán a két világháború között. In Bene János (szerk.): A Nemzeti Hadseregtől a Magyar Királyi Honvédségig. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület, 107–120.
Ilyés Imre Csaba (2018): Hajdúhadház katonái az első világháborúban. Hajdúhadház: MH. 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára.
Jobbágy Zoltán (2010): A csapathagyományok és a katonai hagyományok közelítésében rejlő lehetőségek a Magyar Honvédség megtartó erejének növelése érdekében. Sereg Szemle, 8(1), 155–159.
Kanyó Mária (2021): A társadalom „szövetét” alkotó jelképi kultúra mint a közösséget integráló kötőanyag. Hadtudományi Szemle, 14(1), 113–124. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.1.8
Kanyó Mária – Lőwi Ildikó (2021): A szimbólumok egyetemes értékmegőrző sze¬repe. Hadtudományi Szemle, 14(2), 101–114. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.2.8
Katona András (2011): A Rákóczi-szabadságharc recepciója a magyarországi történe-lemtankönyvekben – a háromszázadik évforduló alkalmából. Történelemtanítás, 46(4). https://epa.oszk.hu/01900/01954/00008/pdf/EPA01954_tortenelemta-nitas_02_04_02_Katona.pdf
Katona András (2012): A Rákóczi-szabadságharc recepciója a magyarországi történelemtankönyvekben – a háromszázadik évforduló alkalmából II. rész (1945– 1990). Történelemtanítás, 47(1). https://epa.oszk.hu/01900/01954/00009/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_03_01_03_Katona.pdf
Keegan, John (2002): A hadviselés története. Budapest: Corvina.
Kincses Katalin Mária (2021): A Rákóczi-kultusz első szobrai. Budapest: Gondolat.
Kiss Dávid (2018): A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között. Budapest: Magyar Napló.
Kiss Márton (2020): A Rákóczi-szabadságharc ábrázolása az iskolai történelmi atlaszokban. In Tuboly-Vincze Gabriella (szerk.): XVII. Országos Grastyán Konferencia előadásai. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégium, 37–46.
Kovács István (2003): A szentesi II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabadságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, 102–107.
Lászay János (2003): Katonaiskolák, „Rákóczi növendékek” Sopronban. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabadságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, 83–96.
Lászay János – B. Nagy Péter (2003): A budapesti II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola. In Horinka Ferenc (szerk.): II. Rákóczi Ferencre emlékezünk szabadságharca megindításának 300. évfordulóján. Budapest: Puskás Tivadar Híradó Bajtársi Egyesület, 97–102.
Lisznyai Lajos (2021): A csapathagyományokban és a hadtörténelem alkalmazásában rejlő lehetőségek az MH. 5. Bocskai István lövészdandár esetében. Sereg Szemle, 8(2), 149–157.
Madura János: A Vay Ádám Kiképzőbázis névadójára emlékeztek. Honvedelem.hu, 2021. május 19. Online: https://honvedelem.hu/hirek/a-vay-adam-kikepzobazis-nevadojara-emlekeztek.html
Marin, Irina (2019): Imperial into National Officers: K. (u.) k. Officers of Romanian Nationality before and after the Great War. In Miller, Paul – Morelon, Claire (szerk.): Embers of Empire. Continuity and Rupture in the Habsburg Successor States after 1918. New York – Oxford: Berghahn, 136–156. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvw04fhx.11
Markó Árpád – Tóth Gyula (1954): A Rákóczi-szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Hadtörténelmi Közlemények, 1(3–4), 142–178.
Markó György (1996): A honvédségtől a néphadseregig (1944–1956). In Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. Szekszárd: Babits, 399–412.
Marótzy Katalin (2019): A laktanyaépítések néhány kérdése a dualizmus korában – építészeti pályázatok. Hadtörténelmi Közlemények, 132(3), 593–622.
Martinkó József (1996): Katonai középiskolák az ezeréves magyar iskola történetében. Budapest: Magyar Honvédség Humán Szolgáltató Központ.
Mayo, James M. (1988): War Memorials as Political Memory. Geographical Review, 78(1), 62–75. Online: https://doi.org/10.2307/214306
Misóczki Lajos (1997): Dr. Puky Árpád és a Mátra turizmusa. Új Hevesi Napló, 7(5), 28–30.
Móra László (1998): Száz éve nyílt meg a soproni Honvéd Főreáliskola. Honvédségi Szemle, 52(5), 46–55.
Műszaki katonák a Tisza partján: MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (2014). Budapest: Zrínyi.
Nagy Tamás (2004): A Magyar Néphadsereg története 1948–1956. In Csikány Tamás (szerk.): A Magyar Honvédség 1848–1989. II. kötet. Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 217–280.
Nora, Pierre (1999): Emlékezet és történelem között. Aetas, 14(3), 142–157.
Okváth Imre (1992): A hadseregfejlesztés kezdete Magyarországon 1947–1949. Hadtörténelmi Közlemények, 105(3), 39–74.
Pataki István (2000): A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszáma, állomáshelyei és teljes kivonása. Múltunk, 45(2), 222–252.
Rábay Andor (2004): A közösségi térképezésben rejlő előnyök és veszélyek. In Balázs Boglárka (szerk.): Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában V. Debrecen: Debrecen Egyetemi Kiadó, 289–297.
Ráskay Pál (1998): Katonai középiskolák a két világháború között. Iskolakultúra, 8(4), 61–67.
Róbert Péter (1992): Amikor az ezredeknek is tulajdonosuk volt. Honvédségi Szemle, 46(5), 106–108.
Siposné Kecskeméthy Klára (2010): Magyar huszárok francia szolgálatban (1635–1793). Honvédségi Szemle, 64(1), 32–34.
Sz. N. (1907): Arad város. Pesti Hírlap, 1907. február 14. 13.
Sz. N. (1908): Fejérváry helyett Rákóczi. Szeged és Vidéke, 1908. február 1. 3.
Sz. N. (1908): Rákóczi kaszárnyája. A szigorú ezredparancs. Szeged és Vidéke, 1908. február 2. 3.
Sz. N. (1926): Magyar hősökről nevezik el. Ceglédi Híradó, 1926. április 11. 2.
Sz. N. (1931): A debreceni hajdúezred ünnepe. Magyarság, 1931. október 17. 6.
Sz. N. (2016): Bottyán generálisra emlékeztek. Zalai Hírlap, 2016. november 17. 5.
Sz. N. (2018): A tábornok emlékére. Zalai Hírlap, 2018. november 17. 5.
Szabóné Szabó Andrea (2000): A magyar Honvédség arculati elemei. Hadtudomány, 10(3), 107–113. Online: https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2000/3_12.html
Szilveszter Sándor (2004): Emléktábla avatási ünnepség. Puskás Híradó, 2(2), 14–15.
Takács Ferenc (1990): Az alakulatok, intézetek névadása. Honvédségi Szemle, 44(1), 86–88.
Tangl Balázs (2016): Ezredideológiák és ezredkultúrák a cs. (és) kir. hadseregben. Hadtörténelmi Közlemények, 129(3), 670–694.
Tóth Ferenc (2003): A la hussarde. Adalékok a franciaországi huszármítosz történe¬téhez. Aetas, 18(3–4), 55–67. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/49544/
Tozzi, Christopher J. (2016): Nationalizing France’s Army: Foreign, Black, and Jewish Troops in the French Military, 1715–1831. Charlottesville: University of Virginia Press.
Történelmére büszkén tekint a jövőbe a Magyar Honvédség. Honvédelem, 2023. január 4. Online: https://honvedelem.hu/hirek/tortenelmere-buszken-tekint-a-jovobe-a-magyar-honvedseg.html
Varga Lajos (1926): A Rákóczi-apródok mintaképe. In Rákóczi Ferenc m. kir. reáliskolai nevelőintézet értesítője. Sopron: Rákóczi Ferenc Reáliskolai Nevelőintézet, 3–47.
Várhegyi István (2007): A magyar rádiófelderítés működése a hidegháború éveiben. Felderítő Szemle, 6(E), 53–82.
Végső István (2021): „A honvéd vállára vette kerékpárját”. A Balogh Ádám Kerékpáros Zászlóalj sorsa 1945-ig. In Bene Krisztián – Végh Ferenc (szerk.): Dél-Dunántúli Hadtörténetírás. Az MTA PAB Hadtörténeti Munkabizottságának Közleményei. Pécs: Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság Hadtörténeti Munkabizottsága, 103–121.
Jogi források
- 74475/7. sz. Körrendelet. Két győri laktanya elnevezésének megváltoztatása
- 13161-eln./31. sz. Körrendelet. Katonai szolgálatra bevonult főiskolai hallgatók szabadságolása
- 148433/7. sz. Körrendelet. Laktanyák régi elnevezésének visszaállítása
- 3000/elnökség – 930. sz. körrendelet. Csapattestek elnevezése történelmi személyekről
- Melléklet a 000/elnökség – 930. számú körrendelethez. Áttekintés a m. kir. honvédség csapattesteinek történelmi személyekről való elnevezéséről
- 3934/elnökség – 931. számú körrendelet. Az 930. évi 3000/elnökség sz. körrendelet «Csapattestek elnevezése történelmi személyekről» helyesbítése
- 8000/elnökség – 931. sz. körrendelet. Ezred-, osztálynapok megállapítása azok mikénti megünneplésének szabályozása
- Melléklet a 000/elnökség – 931. sz. körrendelethez. Áttekintés a m. kir. honvédség csapattesteinek ezred-, és osztálynapjairól
- 28.771/Elnökség – 1945. sz. körrendelet. Laktanyák elnevezése
- 33.528/Elnökség – 945. számú körrendelet. Laktanyák elnevezése
- 40.589/Elnökség – 1945. számú körrendelet. (Laktanyák elnevezése)
- 42.819/Elnökség – 1945. számú körrendelet. (Laktanyák elnevezése)
- 17.482/Elnökség 1947. sz. körrendelet. Laktanya elnevezés
- 19.534/Elnökség – 948. számú körrendelet. Budapesti „Kossuth” Laktanya nevének megváltozása