A PTSD-szerű tünetek jelenléte az első világháborús Magyar Királyságban
Copyright (c) 2023 Mokánszki Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A PTSD-t mint pszichológiai problémát nem túl hosszú ideje tekinti az orvostudomány betegségnek. Nagyon sokáig inkább hisztériának gondolták, azonban kezelése a történelemben megoldhatatlannak bizonyult. Főként a 19. században és a 20. század első
felében fel-felcsillant a remény, hogy valódi betegségként fogják kezelni, a kezdetleges eljárások és a kísérletezések hosszú időt vettek igénybe, hogy ez megvalósulhasson. Ennek egyik sarokköve az első világháború, amikor bőséggel akadt feldolgozásra váró tapasztalat, amelyekre a mai napig is visszatérünk, hogy igazoljuk eme kutatások és a mentális felkészítés fontosságát a katonai képzés során.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Barna Boglárka (2019): A harci stressz kezelésének alternatívái a modern fegyveres küzdelmek fényében. Hadtudományi Szemle, 12(3), 145–162. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2019.3.9
Bertalanffy, Ludwig von (1991): …ám az emberről semmit sem tudunk. (Robots, Men and Minds). Ford. Füzeséri András. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Csiky József (1916): A traumás neurosisról. Orvosi Hetilap, 60(10), 243. Online: https://doi.org/10.1556/650.1916.05.07
Donáth Gyula (1915): Adatok az idegrendszer hadsérüléses megbetegedéseihez. Orvosi Hetilap, 59(23), 311–312. Online: https://doi.org/10.1556/650.1915.06.06
Epstein László (2016): Háború és elmebaj. In Az I. világháború magyar orvosi emlékeiből. Összeállította: Kapronczay Károly és Kapronczay Katalin. Budapest: Magyar Orvostörténelmi Társaság, 446–452.
Henszelmann Aladár (1918): A háborús neurosisok elektropsychés kezeléséről. Orvosi Hetilap, 62(1), 6–9.
Herman, Judith Lewis (2019): Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli erőszaktól a politikai terrorig. Budapest: Háttér Kiadó – NANE Egyesület.
Jendrassik Ernő (1916): Néhány megjegyzés a háborus neurosis tanához. Orvosi Hetilap, 60(33), 439.
Jendrassik Ernő (1918): A háborús neurosis tanához. A hysteria és neurasthenia theoriája. Orvosi Hetilap, 62(30), 399–401.
Mokánszki Zoltán (2019): Ember a háborúban. Diplomamunka. Budapest.
Pollmann Ferenc (2015): Haditechnika, stratégia, propaganda. A haditechnika átalakulása az első világháborúban. Rubicon, 17(1), 16–21.
Ranschburg Pál (1915): A hadsereg szellemi egészségügye. Magyar Figyelő, 4(1), 434–436.
Révész Béla (1918): Hysteria és traumás neurosis. Orvosi Hetilap, 62(27), 365–366. Online: https://doi.org/10.1556/650.1918.07.07
Sarbó Artúr (1915): A gránát- és shrapnell-robbanás okozta ú.n. „idegschok”-ról. Orvosi Hetilap, 59(4), 45–48.
Sarbó Artúr (1917): A háborús idegbajokról. Budapesti Orvosi Ujság, 15(24), 189–191.
Sándor András (2015): Háborús traumák az I. világháborúban. Első század, 14(3), 72. Online: http://epa.oszk.hu/01600/01639/00015/pdf/EPA01639_elso_szazad_2015_nyar_059-085.pdf
Székely Simon (1918): A traumás neurosisrol. Budapesti Orvosi Ujság, 16(10), 78–80.
Völgyi Zoltán (2018): A harctevékenységhez kapcsolódó stressz pszichológiai aspektusai. Hadtudományi Szemle, 11(1), 270–286.
Weisz Ármin (1918): A traumás neurosisról. Orvosi Hetilap, 62( 10), 123–125.