Presence of PTSD-like Symptoms in the Hungarian Kingdom during the First World War
Copyright (c) 2023 Mokánszki Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
PTSD, as a psychological illness, has not been treated by medicine as a disease for a very long time. It has been thought as hysteria, but its treatment proved to be an
insoluble problem throughout history. It was mainly in the 19th century and the first half of the 20th centur that hopes of treating it as a real disease were flickered, but it took a long time for rudimentary procedures and experiments to be put in place. One of the cornerstones of this was the First World War, when there was plenty of experience waiting to be processed, to which we still return to today, to justify the importance of these researches and mental preparation during military training.
Keywords:
References
Barna Boglárka (2019): A harci stressz kezelésének alternatívái a modern fegyveres küzdelmek fényében. Hadtudományi Szemle, 12(3), 145–162. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2019.3.9
Bertalanffy, Ludwig von (1991): …ám az emberről semmit sem tudunk. (Robots, Men and Minds). Ford. Füzeséri András. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Csiky József (1916): A traumás neurosisról. Orvosi Hetilap, 60(10), 243. Online: https://doi.org/10.1556/650.1916.05.07
Donáth Gyula (1915): Adatok az idegrendszer hadsérüléses megbetegedéseihez. Orvosi Hetilap, 59(23), 311–312. Online: https://doi.org/10.1556/650.1915.06.06
Epstein László (2016): Háború és elmebaj. In Az I. világháború magyar orvosi emlékeiből. Összeállította: Kapronczay Károly és Kapronczay Katalin. Budapest: Magyar Orvostörténelmi Társaság, 446–452.
Henszelmann Aladár (1918): A háborús neurosisok elektropsychés kezeléséről. Orvosi Hetilap, 62(1), 6–9.
Herman, Judith Lewis (2019): Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli erőszaktól a politikai terrorig. Budapest: Háttér Kiadó – NANE Egyesület.
Jendrassik Ernő (1916): Néhány megjegyzés a háborus neurosis tanához. Orvosi Hetilap, 60(33), 439.
Jendrassik Ernő (1918): A háborús neurosis tanához. A hysteria és neurasthenia theoriája. Orvosi Hetilap, 62(30), 399–401.
Mokánszki Zoltán (2019): Ember a háborúban. Diplomamunka. Budapest.
Pollmann Ferenc (2015): Haditechnika, stratégia, propaganda. A haditechnika átalakulása az első világháborúban. Rubicon, 17(1), 16–21.
Ranschburg Pál (1915): A hadsereg szellemi egészségügye. Magyar Figyelő, 4(1), 434–436.
Révész Béla (1918): Hysteria és traumás neurosis. Orvosi Hetilap, 62(27), 365–366. Online: https://doi.org/10.1556/650.1918.07.07
Sarbó Artúr (1915): A gránát- és shrapnell-robbanás okozta ú.n. „idegschok”-ról. Orvosi Hetilap, 59(4), 45–48.
Sarbó Artúr (1917): A háborús idegbajokról. Budapesti Orvosi Ujság, 15(24), 189–191.
Sándor András (2015): Háborús traumák az I. világháborúban. Első század, 14(3), 72. Online: http://epa.oszk.hu/01600/01639/00015/pdf/EPA01639_elso_szazad_2015_nyar_059-085.pdf
Székely Simon (1918): A traumás neurosisrol. Budapesti Orvosi Ujság, 16(10), 78–80.
Völgyi Zoltán (2018): A harctevékenységhez kapcsolódó stressz pszichológiai aspektusai. Hadtudományi Szemle, 11(1), 270–286.
Weisz Ármin (1918): A traumás neurosisról. Orvosi Hetilap, 62( 10), 123–125.