Az I. világháború új kihívásai a magyar katona-egészségügy szemszögéből
Copyright (c) 2022 Kiss Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az első modern háborúként is emlegetett világháború rengeteg újítást hozott a hadviselés területén. Új tömegpusztító automatizált fegyverek jelentek meg. A nagy hatótávolságú és robbanófegyverek a sérülések típusait is befolyásolták. Leginkább a nagymértékű traumás sérülések ellátását kellett hatékonyan megoldani. A háború kirobbanását megelőző időszakban egészségügyi reformok kezdődtek hazánkban is, felkészülve az esetleges fegyveres konfliktusokra. Állandó ellátó intézményeket létesítettek, és megalakult a honvédorvosi tisztikar. Magyarország csatlakozott a genfi egyezményhez, és megalapította az önkéntes alapon szerveződő, ma is működő Vöröskereszt elődjeként funkcionáló „egyletet”. Az egészségügyben hangsúlyt kapott a csapatmunka, az orvosok mellett megjelentek az egészségügyi altisztek és legénységi beteghordók. A beavatkozások fejlesztéséhez szükséges „kísérleti” sérültek nagy számban álltak rendelkezésre, és ezt a szakma hatékonyan használta ki tapasztalatgyűjtésre. Írásomban ezeket a fejlődési folyamatokat mutatom be.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Balla Tibor: A magyar királyi honvéd lovasság 1868–1914. Budapest, ZMNE, 2000.
Balogh János – Sükösd László: Manninger Vilmos pályadíjának 80 éves évfordulójára. Orvosi Hetilap, 124. (1983), 44. 2693–2695.
Csaszkóczy Emil: A hadegészségügy szervezetének múltjából. Magyar Katonai Szemle, 10. (1940), 12. 821–826.
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója. Nagy Háború Blog, 2019. augusztus 31. Online: https://nagyhaboru.blog.hu/2019/08/31/dr_kemeny_gyula_ezredorvos_
szerbiai_naploja
Hatvani Andrea: A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében. In Kusper Judit – Loboczky János (szerk.): Trauma és válság a századfordulón. Irodalom, művészet, filozófia. Eger, Líceum Kiadó, 2015. 77–86.
Kapronczay Károly (szerk.): Háború és orvoslás. Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Budapest, Magyar Orvostörténelmi Társaság, 2015. 97.
Kedves Gyula – Kreutzer Andrea – Lugosi József: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12. Budapest, Hadtörténeti Múzeum, 2011.
Kiss Gábor: A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867–1918. Doktori (PhD-) értekezés. Budapest, ZMNE, 2003.
Kiss Gábor: Orvosok, katonák, katonaorvosok… Mozaikok az osztrák–magyar katona-egészségügy történetéből 1868–1918. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018. Online: https://m.militaria.hu/uploads/files/40826700_1586942723.pdf
Levine, Jeffrey M.: Dakin’s Solution: Past, Present, and Future. Advances in Skin & Wound Care, 26. (2013), 9. 410–414. Online: https://doi.org/10.1097/01.ASW.0000432051.59348.cd
Manninger Vilmos: A sepsis és fertőzés a mostani háborúban. Budapest, 1916.
Manninger Vilmos: A sebészet diadalútja. Budapest, Franklin-Társulat, 1938.
Manninger Vilmos: Kampf und Sieg der Chirurgie. Zürich, Rascher, 1942.
Martin du Gard, Roger: A Thibault család. Budapest, Magyar Helikon, 1973.
Mikár Zsigmond: A magyar királyi honvédség schematismusa. Pécs, 1870. 6.
Morzsányi Éva: 125 éves a Magyar Vöröskereszt. Budapest, 2006.
Pisztora Ferenc: Az első világháború neurózisai. Orvosi Hetilap, 126. (1985), 14. 855–860.
Schott, Heinz – Johanna Bleker – Urs Boschung et al.: A medicina krónikája. Budapest, Officina Nova Kiadó, 1994.
Szilágyi-Kiss Hajnalka: Az I. világháború hadműveleti változásai. Hadtudományi Szemle, 14. (2021), 1. 139–154. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.1.10
Tan, Siang Yong – Connor Graham: Karl Landsteiner (1868–1943): Originator of ABO Blood Classification. Singapore Medical Journal, 54. (2013), 5. 243–244. Online: https://doi.org/10.11622/smedj.2013099
Völgyesi Ferenc: Üzenet az ideges embereknek. Budapest, Novák Rudolf és Társa, 1936.