The New Challenges of World War I from the Perspective of the Hungarian Soldiers’ Healthcare

doi: 10.32563/hsz.2022.3.10

Abstract

The First World War, which is also referred to as the first modern war, brought many innovations in the field of warfare. New automated weapons of mass destruction emerged. The long-range and explosive weapons also affected types of injuries. Mostly the care of large-scale traumatic injuries had to be addressed effectively. In the period before the outbreak of the war, healthcare reforms began in Hungary as well, to prepare for possible armed conflicts. Permanent care institutions have been established and the Army Medical Officer Staff was formed. Hungary acceded to the Geneva Convention and established the “association”, which is the predecessor of the Red Cross and is still operating on a voluntary basis. In healthcare teamwork was emphasised, with medical officers and crew porters joining doctors. The “experimental” injuries were available for development of interventions in large numbers, and this was used effectively by the profession to gain experience. In my paper, I present these developmental processes.

Keywords:

military doctor medical lieutenant Red Cross blood transfusion war neurosis

References

Balla Tibor: A magyar királyi honvéd lovasság 1868–1914. Budapest, ZMNE, 2000.

Balogh János – Sükösd László: Manninger Vilmos pályadíjának 80 éves évfordulójára. Orvosi Hetilap, 124. (1983), 44. 2693–2695.

Csaszkóczy Emil: A hadegészségügy szervezetének múltjából. Magyar Katonai Szemle, 10. (1940), 12. 821–826.

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója. Nagy Háború Blog, 2019. augusztus 31. Online: https://nagyhaboru.blog.hu/2019/08/31/dr_kemeny_gyula_ezredorvos_

szerbiai_naploja

Hatvani Andrea: A trauma lélektana a korai pszichoanalízis tükrében. In Kusper Judit – Loboczky János (szerk.): Trauma és válság a századfordulón. Irodalom, művészet, filozófia. Eger, Líceum Kiadó, 2015. 77–86.

Kapronczay Károly (szerk.): Háború és orvoslás. Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Budapest, Magyar Orvostörténelmi Társaság, 2015. 97.

Kedves Gyula – Kreutzer Andrea – Lugosi József: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12. Budapest, Hadtörténeti Múzeum, 2011.

Kiss Gábor: A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867–1918. Doktori (PhD-) értekezés. Budapest, ZMNE, 2003.

Kiss Gábor: Orvosok, katonák, katonaorvosok… Mozaikok az osztrák–magyar katona-egészségügy történetéből 1868–1918. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2018. Online: https://m.militaria.hu/uploads/files/40826700_1586942723.pdf

Levine, Jeffrey M.: Dakin’s Solution: Past, Present, and Future. Advances in Skin & Wound Care, 26. (2013), 9. 410–414. Online: https://doi.org/10.1097/01.ASW.0000432051.59348.cd

Manninger Vilmos: A sepsis és fertőzés a mostani háborúban. Budapest, 1916.

Manninger Vilmos: A sebészet diadalútja. Budapest, Franklin-Társulat, 1938.

Manninger Vilmos: Kampf und Sieg der Chirurgie. Zürich, Rascher, 1942.

Martin du Gard, Roger: A Thibault család. Budapest, Magyar Helikon, 1973.

Mikár Zsigmond: A magyar királyi honvédség schematismusa. Pécs, 1870. 6.

Morzsányi Éva: 125 éves a Magyar Vöröskereszt. Budapest, 2006.

Pisztora Ferenc: Az első világháború neurózisai. Orvosi Hetilap, 126. (1985), 14. 855–860.

Schott, Heinz – Johanna Bleker – Urs Boschung et al.: A medicina krónikája. Budapest, Officina Nova Kiadó, 1994.

Szilágyi-Kiss Hajnalka: Az I. világháború hadműveleti változásai. Hadtudományi Szemle, 14. (2021), 1. 139–154. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.1.10

Tan, Siang Yong – Connor Graham: Karl Landsteiner (1868–1943): Originator of ABO Blood Classification. Singapore Medical Journal, 54. (2013), 5. 243–244. Online: https://doi.org/10.11622/smedj.2013099

Völgyesi Ferenc: Üzenet az ideges embereknek. Budapest, Novák Rudolf és Társa, 1936.

Downloads

Download data is not yet available.