A 40/43M Zrínyi II rohamlöveg korszerűségének szempontjai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A rohamtüzérség megteremtésének elméleti alapja az európai hadtudományban az első világháborút követő időszakban született meg. A harctéri tapasztalatok alapján a tábori tüzérség már nem bizonyult elégségesnek a gyalogság rohamának támogatásához, ezért szükség volt egy olyan tüzérségi eszköz megalkotására, amely közvetlen irányzással tudja segíteni a roham sikerre jutását. A második világháború elején minden hadviselő ország megalkotta a maga rohamlövegét, melyek kezdetben a gyalogságot pusztító tűzfészkek, páncélozott célpontok, bunkerek felszámolására voltak hivatottak, majd egyre inkább átalakult a harctéri felhasználásuk, és főleg páncélelhárító szerepkörben alkalmazták őket.