Teljes szám
Cikk szövege
Stories of Afghanistan Beyond the War: Visual Mobile Communication Via @everydayafg on Instagram
Afghanistan has been depicted in traditional Western media as a violent place due to wars and conflicts, but visual mobile social media, such as Instagram, may contribute to changing its depiction by diversifying the content and narratives. Hence, this paper analyses how Afghanistan is presented by collective photographers on @everydayafg, based on three aspects: what/who is visually depicted, what actions/issues are discussed, and what associations are made in the posts. Applying netnography and content analysis, we systematically sampled and coded the first monthly photo since the account creation (2014/2021, N = 76). Results demonstrate that @everydayafg deviates from representations of violence in at least three ways: 1) depicting Afghanistan with human agents; 2) covering more favourable and uplifting topics, as for tourist destinations; and 3) associating the country with a “place of living” and with its “cultural richness”. However, some narratives still raise significant issues, such as human rights and labour conditions in the region. Hence, Instagram is used to challenge prevalent perspectives in the media while generating awareness of relevant local problems.
" } ["subtitle"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(57) "Visual Mobile Communication Via @everydayafg on Instagram" } ["title"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(38) "Stories of Afghanistan Beyond the War:" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8447) ["email"]=> string(27) "milsonvelososilva@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6840) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0000-0001-9167-3902" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Corvinus University of Budapest" ["hu_HU"]=> string(26) "Budapesti Corvinus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(577) "Admilson Veloso da Silva is a Brazilian Journalist with a MA in Social Communication, an MBA in Digital Communication and Social Media Management, and is currently pursuing his Ph.D. in Communication Science at the Corvinus University of Budapest, Hungary. His main research areas are social media studies, Instagram, self-presentation, and visual mobile communication. ORCID: https://orcid.org/0000-0001-9167-3902. Contact: milsonvelososilva@gmail.com
" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Veloso da Silva" ["hu_HU"]=> string(15) "Veloso da Silva" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Admilson" ["hu_HU"]=> string(8) "Admilson" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Mr." ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#740 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8448) ["email"]=> string(23) "muratalieva.a@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6840) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(37) "https://orcid.org/0009-0005-1667-3159" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(31) "Corvinus University of Budapest" ["hu_HU"]=> string(26) "Budapesti Corvinus Egyetem" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(496) "Aizhamal Muratalieva is a Communication Practitioner with a background in Journalism, currently pursuing her Ph.D. in Communication Science at the Corvinus University of Budapest, Hungary. She holds her master’s degree in Integrated Communication from the National Research University Higher School of Economics. Her research interests include ethnic studies, migration, and media discourses. Contact: muratalieva.a@gmail.com
" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Muratalieva " ["hu_HU"]=> string(12) "Muratalieva " } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Aizhamal " ["hu_HU"]=> string(9) "Aizhamal " } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(3) "Ms." ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(9) "Instagram" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(11) "Afghanistan" [1]=> string(13) "visual frames" [2]=> string(27) "visual mobile communication" [3]=> string(23) "documentary photography" [4]=> string(9) "Instagram" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#776 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33036) ["id"]=> int(5804) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6840) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Szövegalkotó mesterséges intelligenciák a jövő újságírásában
The article seeks the answer to the question of whether the work of journalists, more specifically news writing, can be automated. Can commercial artificial intelligence, GPT-3 available on the OpenAI interface, be able to generate informative, readable, humanlike articles without the reader noticing or being distracted? In addition to GPT specialised for text generation, I also use Dall-E imaging intelligence for the tests with which I create realistic illustrations to GPT’s writings. At the same time, various journalists also prepare short news stories for the experiment based on the same keywords that I provide for the GPT. I upload the fictional short news generated in this way to a HTML code-based website in equal proportion to the short news of the journalists. After the reader clicks on the news he likes, he receives a questionnaire which provides additional analytical aspects for the experiment. The experiment reveals whether people can subconsciously separate journalistic and machine-written articles. The study discovers whether artificial intelligence can compete with human journalists in terms of writing style, transforming the work of those involved in news writing in the long term.
" ["hu_HU"]=> string(1393) "A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy automatizálható-e az újságírók munkája, pontosabban a hírírás. Képes lehet-e a kereskedelmi forgalomban már megjelent mesterséges intelligencia, az OpenAI mesterséges-intelligencia-kutatólaboratórium felületéről elérhető GPT-3 informatív, olvasmányos, emberszerű cikkek generálására anélkül, hogy ez az olvasónak feltűnne, vagy zavarná őt. A szövegekre specializált GPT mellett a Dall-E képalkotó intelligenciát is használom a tesztekhez, amivel realisztikus
illusztrációkat készítek a GPT írásaihoz. Ezzel párhuzamosan különböző újságírók is készítenek rövidhíreket a kísérlethez ugyanazon kulcsszavak alapján, mint amelyeket a GPT számára is megadok. Az így generált fiktív rövidhíreket az újságírók rövidhíreivel egyenlő arányban töltöm fel egy HTML-kódon alapuló weboldalra. Miután az olvasó a neki tetsző hírre kattint, egy kérdőív fogadja, amely további elemzési szempontokat biztosít a kísérlet számára. Az adatokból kiderül, hogy mennyire tudják elkülöníteni az emberek
tudat alatt az újságírói, illetve a gépi cikkeket, vagyis képes lehet-e a mesterséges intelligencia írásstílusában felvenni a versenyt az emberi újságírókkal, hosszabb távon átalakítva a hírírással foglalkozók munkáját.
Magyar kulcsszavak vizsgálata és kinyerésük eredményeinek összevetése – pilotkutatás
Keyword and term extraction is a well-established area of research that has attracted scholarly attention for the past five decades. However, it continues to pose persistent challenges. Language models introduce a novel dimension to various facets of natural language processing, including the realm of keyword and term extraction. They offer the
capability to generate novel keywords that may be absent or only partially represented within the source text. When the authors enter keywords manually, they draw on their
own background knowledge, so these keywords are not necessarily included in the text. Manually entered keywords are therefore worth dealing with and can be considered the gold standard, a benchmark, against which to test keyword extraction applications. In our study, we conducted a comparative analysis of manually assigned keywords for 30 scientifical textual documents (from different domains) against keyword solutions provided by ChatGPT in response to various prompts. Our findings indicate that while there may not be a statistically significant difference in quantitative metrics, a qualitative examination of ChatGPT-generated solutions reveal their relevance and utility in augmenting keyword assignments. The aim of the thesis is to evaluate the outputs given by ChatGPT from the point of view of how close they are to the keywords given by the authors.
A kulcsszó- és terminuskinyerés nem új keletű kutatási téma, már ötven éve foglalkoznak vele a kutatók, azonban még mindig rejt magában kihívásokat. A nyelvi modellek új perspektívát adnak számos nyelvtechnológiai területen, így a kulcsszó- és terminuskinyerés
területén is, mivel a nyelvi modellek olyan új kulcsszavak generálására is képesek, amelyek nem, vagy csak részlegesen szerepelnek a szövegben. Amikor a szerzők kézzel adnak meg kulcsszavakat, akkor a saját háttértudásukból is merítenek, így ezek a kulcsszavak nem
feltétlenül szerepelnek a szövegben. A kézzel megadott kulcsszavakkal tehát érdemes foglalkozni, és tekinthetők a gold sztenderdnek, célnak a kulcsszókinyerő alkalmazások teszteléséhez. Kutatásunkban 30 változó doménból származó tudományos szöveget és a hozzájuk tartozó szerzői kulcsszavakat vetettünk össze a ChatGPT által, többféle promptra adott megoldásokkal. Az eredmények szerint nincs szignifikáns különbség a kvantitatív eredményekben, de amennyiben kvalitatívan elemezzük a ChatGPT megoldásait, azokat relevánsnak találjuk. A dolgozat célja, hogy a ChatGPT által adott kimeneteket kiértékeljük abból a szempontból, hogy mennyire közelítik meg a szerzők által megadott kulcsszavakat.
Tanárok mint influenszerek? A közösségi média oktatási használata
With the continuous development of information and communication technologies, digitisation and digital pedagogy increasingly pervade everyday pedagogical work. The literature and our preliminary research also shed light on the educational opportunities inherent in the use of social media. The educational content found on the interfaces, their use, and integration into classroom activities presupposes, on the one hand, adequate digital competence of teachers, and, on the other hand, the existence of critical thinking. In addition to all this, it can provide an excellent opportunity to broaden the teachers’ methodology. In this research, our goals are as follows: we present the activities of Hungarian educational influencers through specific examples; we map the type of digital content produced by professional opinion leaders who generate the most popularity and interaction from their followers. In light of all this, we are trying to give an adequate answer to our research question: how educational influencer content can be used as a teacher in our classes, as formal, informal, and non-formal forms of learning beyond the curriculum, inside and outside the school, that help in pedagogical illustration and attitude change.
" ["hu_HU"]=> string(1363) "Az infokommunikációs technológia folyamatos fejlődésével egyre inkább átjárja a mindennapi pedagógiai munkát a digitalizáció és a digitális pedagógia. A szakirodalom és saját előzetes kutatásaink is rávilágítanak a közösségi média használatában rejlő oktatási lehetőségekre. A felületeken megtalálható oktatási tartalmak, azok felhasználása, integrálása a tanórai tevékenységekbe egyrészt megfelelő tanári digitális kompetenciát feltételez, másrészt elengedhetetlenül szükséges hozzá a kritikai gondolkodás megléte. Mindezeken túl kiváló lehetőséget nyújthat a tanárok módszertanának kiszélesítéséhez. Jelen kutatásban céljaink a következők: bemutatni a magyar oktatási influenszerek tevékenységét, konkrét példákon keresztül; feltérképezni, hogy milyen típusú digitális
tartalmat gyártanak azok az oktatási véleményvezérek, akik a legnagyobb népszerűséget és interakciót váltják ki a követőikből. Mindezek fényében adekvát választ próbálunk adni a kutatási kérdésünkre: hogyan lehet az oktatási influenszertartalmakat pedagógusként tanóráinkon felhasználni mint a pedagógiai szemléltetés- és attitűdváltást segítő, tanterven túli, iskolán belüli és kívüli formális, informális és nonformális tanulási formákat.
Some Thoughts Regarding Generation Z’s Social Characteristics and Their Likely Effects
Parents of the current generation are likely to have difficult times shortly, as it becomes more and more demanding and tiresome to safeguard their children’s complete well-being against the outside world. They also face the new challenge of actually cooperating and cohabiting with the ones they swore to protect from any harm. As a result of their children spending an ever-growing number of time stuck to the screens of their smart devices and wasting long hours on the omnipresent internet, there is a high risk to be accounted for here, particularly in the life of teenagers. The present paper aims to shed light on the many negative aspects of using smart devices in our everyday life, particularly in the life of younger children and teenagers. Beyond revealing these effects, it also seeks to offer
feasible and working solutions to the above-mentioned issues to compensate for the possible negative influences that are to be discussed.
Képzelet és valóság határán (Névtani adalékok Szabó Magda Tündér Lala című meseregényéhez)
Tündér Lala (Fairyland) created by Magda Szabó, one of the most famous Hungarian authors of 20th century literature, contains a message not just for children, but also for adults: going past the universal motives of folk tales, Tündér Lala points to the intricacies and struggles of the adult world as well. Beyond the novel’s message, its vocabulary also crosses the common boundaries of children’s literature, being inspired by ancient cultures and languages. How
can we characterize Szabó’s process of literary naming? How does ancient mythology help us understand the novel? How do the names in the novel contribute to the depiction of the tale? The onomastic analysis of the novel helps answering these questions.
A 20. századi irodalom egyik legolvasottabb magyar írójának, Szabó Magdának a tündérvilága nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is tartogat mondanivalót: az univerzális népmesei igazságokon túl a Tündér Lala a felnőttek világának intrikáira és harcaira is rámutat. Ám nemcsak a regény mondanivalója lépi át a bevett gyerekirodalmi korlátokat, hanem szókészlete is, amelynek jelentős része az antik kultúrákból és nyelvekből táplálkozik. Mi jellemzi Szabó Magda írói névadását? Hogyan segítik az ókori mitológiai elemek a mű megértését? Miként járulnak hozzá a regényben felbukkanó nevek a mű valóságábrázolásához? A regény névtani elemzése segít a kérdések megválaszolásában.
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(58) "(Nomenclature Additions to Magda Szabó’s Tündér Lala)" ["hu_HU"]=> string(71) "(Névtani adalékok Szabó Magda Tündér Lala című meseregényéhez)" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(41) "On the Border between Fantasy and Reality" ["hu_HU"]=> string(33) "Képzelet és valóság határán" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#801 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8638) ["email"]=> string(20) "buda.villo@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6983) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(60) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:34:"Pázmány Péter Katolikus Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(4) "Buda" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Villő" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Szabó Magda" [1]=> string(7) "névtan" [2]=> string(13) "Tündér Lala" [3]=> string(18) "irodalmi névadás" [4]=> string(15) "gyermekirodalom" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(12) "Magda Szabó" [1]=> string(10) "onomastics" [2]=> string(13) "Tündér Lala" [3]=> string(15) "literary naming" [4]=> string(23) "children’s literature" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#802 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33044) ["id"]=> int(5809) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6983) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Pötyögő tipegők – Hol és hogyan használják a kisgyermekek a mobileszközöket? – Recenzió
Recenzió Bjørn Nansen Young children and mobile media: Producing digital dexterity c. könyvéről.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "– Recenzió" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(87) "Pötyögő tipegők – Hol és hogyan használják a kisgyermekek a mobileszközöket?" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#812 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8772) ["email"]=> string(27) "judit.sebes@uni-corvinus.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7072) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(52) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:26:"Budapesti Corvinus Egyetem";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(10) "Sebestény" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Judit" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(9) "recenzió" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#806 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33045) ["id"]=> int(5810) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7072) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Digitális játékok a tanulási folyamatban – Recenzió
-
" ["hu_HU"]=> string(102) "Nicola Whitton: Digital Games and Learning. Research and Theory. című könyvének bemutatása
" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "Rewiew of Nicola Whitton’s book: Digital Games and Learning. Research and Theory" ["hu_HU"]=> string(13) "– Recenzió" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "Digital games in the learning process" ["hu_HU"]=> string(44) "Digitális játékok a tanulási folyamatban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#817 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8375) ["email"]=> string(19) "fzkata025@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6776) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(90) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:64:"PTE "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Sipos" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(9) "recenzió" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#814 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33046) ["id"]=> int(5811) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6776) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A Grimm testvérek munkamódszere – a modern filológia születése – Recenzió
Recenzió Philip Kraut: Die Arbeitsweise der Brüder Grimm című művéről.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Filológia.hu" } ["subtitle"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "– Recenzió" } ["title"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(69) "A Grimm testvérek munkamódszere – a modern filológia születése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#810 (6) { ["_data"]=> array(11) { ["id"]=> int(8783) ["email"]=> string(23) "antal.szantay@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(7080) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(322) ["country"]=> string(2) "HU" ["affiliation"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(28) "a:1:{s:5:"hu_HU";s:3:"BCE";}" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(8) "Szántay" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Antal" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(9) "recenzió" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#820 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(33047) ["id"]=> int(5812) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(7080) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }