Képzelet és valóság határán

(Névtani adalékok Szabó Magda Tündér Lala című meseregényéhez)

  • Buda Villő
doi: 10.59648/filologia.2023.1-4.6

Absztrakt

A 20. századi irodalom egyik legolvasottabb magyar írójának, Szabó Magdának a tündérvilága nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is tartogat mondanivalót: az univerzális népmesei igazságokon túl a Tündér Lala a felnőttek világának intrikáira és harcaira is rámutat. Ám nemcsak a regény mondanivalója lépi át a bevett gyerekirodalmi korlátokat, hanem szókészlete is, amelynek jelentős része az antik kultúrákból és nyelvekből táplálkozik. Mi jellemzi Szabó Magda írói névadását? Hogyan segítik az ókori mitológiai elemek a mű megértését? Miként járulnak hozzá a regényben felbukkanó nevek a mű valóságábrázolásához? A regény névtani elemzése segít a kérdések megválaszolásában.

Kulcsszavak:

Szabó Magda névtan Tündér Lala irodalmi névadás gyermekirodalom

Hogyan kell idézni

Buda, V. (2024). Képzelet és valóság határán: (Névtani adalékok Szabó Magda Tündér Lala című meseregényéhez). Filológia.Hu, 14(1–4), 102–113. https://doi.org/10.59648/filologia.2023.1-4.6

Hivatkozások

Aczél Judit (szerk): Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával. Debrecen: Csokonai.

Buda Villő 2023: Öröklődő tündérmesék – A családi mitológia jelenléte Szabó Magda és Jablonczay Lenke meséjében. Iskolakultúra 33/5: 74–83. Online: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/44410

ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László szerk. 1959–1962: A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. Budapest: Akadémiai.

Fabiny Tamás 2010: Protestor, protestari, protestatus sum. Evangélikus.hu, 2010. október 31. Online: https://archiv.evangelikus.hu/publicisztika/protestor-protestari-protestatus-sum

Györkösy Alajos 1986: Latin–magyar szótár. Budapest: Akadémiai.

Hatos Pál 2001: Reformáció és történeti hagyomány. A genfi reformációkép változásai a XVI–XX. században a historiográfiai elemzés tükrében. Budapest: Osiris.

Hertelendy Réka 2011: Fordítói kihívások és megoldások a magyar nyelvű Harry Potter-kötetekben. Névtani Értesítő, 33/1: 133–145. Online: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2011.12

Kovalovszky Miklós 1935: Az irodalmi névadás V–VI. Magyar Nyelv 31/1: 20–34.

Maár Judit 2001: A fantasztikus irodalom. Budapest: Osiris.

Papp Ágnes Klára 1995: Köznév és személynév határán (98 Benedek Elek-mese névanyagának vizsgálata). Névtani Értesítő 17/1: 45–53.

Pecz Vilmos 2002: Ókori lexikon. Magyar Elektronikus Könyvtár, 2002. Online: https://mek.oszk.hu/03400/03410/

Petres-Csizmadia Gabriella – Bárczi Zsófia 2021: A meseregény írói névadásának jellegzetességei. Névtani Értesítő 43/1: 167–182. Online: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2021.10

Rowling, J. K. 1999: Harry Potter és a bölcsek köve. Budapest: Anonymus.

Seres József 1966: Szabó Magda: Tündér Lala. Jelenkor 9/1: 378–380.

T. Somogyi Magda 2015: Az írói névadás vizsgálata. In: Farkas Tamás – Slíz Mariann: Magyar névkutatás a 21 század elején. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság – ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 207–226.

Szabó Magda 2021: Tündér Lala. Budapest: Móra.

Szentesi Orsolya 2013: Generikus gyógyszerek elnevezése – Trendek és stratégiák. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 118/2: 5–16.

TESz. = Benkő Loránd szerk. 1967–1976: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–4. Budapest: Akadémiai.

Trencsényi-Waldapfel Imre 1983: Mitológia. Budapest: Gondolat.

Tolnai új világlexikona I–XVII. 1926–1933: Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Részvénytársaság.

Wellner István 1997: Itália. Budapest: Medicina.

Zaicz Gábor szerk. 2006: Etimológiai szótár. Budapest: Tinta.