Teljes szám
Gondnoksági perekben tapasztalt visszásságok, a jogalkalmazás egységességének hiánya
Hungary ratified the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities (hereinafter: CRPD) in 2007. The Hungarian Civil Code was accordingly amended in 2014. Although the new Civil Code introduced supported decision making, it did not fully abolish guardianship. The aim of this study is to evaluate the implementation of the new rules through recent jurisprudence of Hungarian courts. Due to the fact that guardianship judgements have a major impact on the basic human rights of nearly 60,000 persons with disabilities who are placed under some form of guardianship, the authors chose to analyse civil law cases in the constitutional framework. A detailed analysis is provided on the application of legal principles set forth in the new Civil Code, such as necessity, proportionality, graduality in the chosen guardianship cases. This study aims at pointing out how far the implementation of international standards has gone in relation to the constitutional restriction of fundamental rights, examining the dangersprevalent in cases influenced by expert opinions and contributing to the effective support of persons with disabilities to respect, protect and fulfil their fundamental rights on an equal basis with others.
" ["hu_HU"]=> string(1102) "Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét (a továbbiakban: CRPD). 2014-től pedig az ebből következő nemzetközi elvárásoknak és szakmai elveknek megfelelően módosult a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) is, bevezetve többek között a támogatott döntéshozatal intézményét. A tanulmány célja áttekinteni a hazai gondnoksági perek jogalkalmazói gyakorlatának azóta eltelt, utóbbi öt évét. Tekintettel arra, hogy a majd hatvanezer gondnokság alatt élő ember számára sorsdöntő jelentőségű a cselekvőképességüket érintő bírósági döntés, így a szerzők az alapjogkorlátozás alkotmányos keretei között elemzik a gondnoksági perek gyakorlatát. Ebből az aspektusból vizsgáljuk a szükségesség és arányosság, a fokozatosság elveinek megvalósulását, a gondnokság alá helyezés törvényi feltételeinek különböző értelmezését, a „szakértői perekben” rejlő veszélyek, vagy éppen az ügycsoportok egyenkénti vizsgálatának kérdéseit.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(37) "Inconsistencies in Guardianship Cases" ["hu_HU"]=> string(92) "Gondnoksági perekben tapasztalt visszásságok, a jogalkalmazás egységességének hiánya" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#761 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5831) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1043) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Boros" ["hu_HU"]=> string(5) "Boros" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Ilona" ["hu_HU"]=> string(5) "Ilona" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#737 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5832) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1043) ["seq"]=> int(0) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Szegi" ["hu_HU"]=> string(5) "Szegi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(14) "Péter György" ["hu_HU"]=> string(14) "Péter György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(4) "CRPD" [1]=> string(35) "fogyatékossággal élő személyek" [2]=> string(11) "gondnokság" [3]=> string(19) "cselekvőképesség" [4]=> string(27) "támogatott döntéshozatal" [5]=> string(13) "fokozatosság" [6]=> string(14) "alapjogi teszt" [7]=> string(13) "választójog" [8]=> string(24) "igazságügyi szakértő" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(14) "legal capacity" [1]=> string(17) "guardianship CRPD" [2]=> string(34) "necessity and proportionality test" [3]=> string(25) "supported decision making" [4]=> string(34) "will or interest of the individual" [5]=> string(17) "case-law analysis" [6]=> string(23) "role of expert opinions" [7]=> string(13) "right to vote" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#773 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4411) ["id"]=> int(282) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1043) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Kormányzati pénzügyi felelősség, kiadási hatékonyság és állami versenyképesség
Any national government is responsible for creating the largest possible added value for the society, as this is the way to increase the wealth of the nation, and secure improving living standards for the population. Efficient and effective government budgeting and expenditure management is the way to value creation. Efficiency means offering the highest quality service at the lowest possible cost to society. Effectiveness is explained by how the national objectives and priorities are established, and policy programs are elaborated. This article explores relationships between Hungarian public spending as inputs and thei effects on the economy and society as outcome in international comparison. The structure of public spending is analysed in the context of how the different elements affect economic and social indicators keeping in mind the importance of accountability, transparency and human rights. The article concludes that although it is not easy methodologically to find a correlation between public expenditure management and its effects on the economy and society, still statistical data analysis can highlight weaknesses in how efficiently resource allocation is managed in the budgetary process. It can also direct attention to necessary further explorations into the fields of governance structure and institutional capacities which also affect efficiency of expenditure management.
" ["hu_HU"]=> string(1610) "Minden nemzeti kormány felelős azért, hogy működésével a lehető legnagyobb értéket teremtse a társadalom számára, ezzel növelje a nemzeti vagyont és biztosítsa a lakosság életszínvonalának folyamatos javulását. Az értékteremtés módszere a hatásos, hatékony állami költségvetés és kiadásmenedzsment. A hatékonyság azt jelenti, hogy a mindenkori kormány a lehető legjobb minőségű szolgáltatást nyújtja a társadalomnak a lehető legalacsonyabb költséggel. A hatásosság pedig a nemzeti célok és prioritások kijelölésének és a programok kidolgozásának minőségét méri. A cikk a magyar közkiadások mint „input” tényezők, és ezek gazdasági és társadalmi hatásai közötti kapcsolatokat elemzi nemzetközi összehasonlításban. A közkiadások szerkezetét abban az összefüggésben vizsgálja, hogy annak egyes elemei milyen hatást gyakorolnak egyes gazdasági és társadalmi mutatókra, és hogy közben biztosított-e az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az emberi jogok tiszteletben tartása. A cikk következtetése, hogy bár módszertanilag nem könnyű kimutatni a közkiadás-menedzsment és annak gazdasági-társadalmi következményei közötti kapcsolatokat, de az adatok statisztikai elemzése rávilágíthat a költségvetési folyamatok bizonyos gyenge pontjaira. Továbbá ráirányíthatja a figyelmet a kormányzati struktúra és az intézményrendszeri képességek olyan területein szükséges további vizsgálatokra, amelyek szintén befolyásolják a kiadásmenedzsment hatékonyságát.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(92) "The Financial Responsibility of Government, Expenditure Efficiency and State Competitiveness" ["hu_HU"]=> string(90) "Kormányzati pénzügyi felelősség, kiadási hatékonyság és állami versenyképesség" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1069) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1044) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Csath" ["hu_HU"]=> string(5) "Csath" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Magdolna" ["hu_HU"]=> string(8) "Magdolna" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(24) "állami értékteremtés" [1]=> string(33) "kiadásmenedzsment hatékonysága" [2]=> string(23) "ráfordítás-eredmény" [3]=> string(12) "humán tőke" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(20) "state value creation" [1]=> string(33) "expenditure management efficiency" [2]=> string(12) "inputoutcome" [3]=> string(13) "human capital" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#789 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4413) ["id"]=> int(283) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1044) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A Duna „életrajza” történeti és nemzetközi jogi megközelítésből
The second longest river of Europe, the Danube touches 10 countries and collects the waters of 14 countries in its 817,000 km2 large catchment basin. It is an important international waterway, provides entrance to the sea for several countries of the continent, and it is an important international waterway, a natural link between the West and the East for more than two thousand years. It connects different geographical, economic, political regions and territories with different ethnics, cultures, religions and historical past. Its historical and geographical role has always been significant, and we also have to consider it as an important component in the development of cultural history. The aim of this study is to give a summary of the Danube’s “biography” from the viewpoint of international law.
" ["hu_HU"]=> string(1020) "A Duna, amely Európa második leghosszabb folyója, eltérő földrajzi, gazdasági, politikai régiókat, különböző etnikai, vallási, történelmi múlttal rendelkező területeket kapcsol össze, ma 10 országot érintve, 14 ország vizeit gyűjti 817 ezer km2 nagyságú vízgyűjtő területe, amely a kontinens országai számára a tengerekhez történő kijutást teszi lehetővé. A folyó jelentősége abban áll, hogy fontos nemzetközi útvonal, amely Európában északnyugatról délkelet felé a Nyugat és Kelet közötti összeköttetés természetes vonalát képezi legalább kétezer év óta ennek minden előnyével és gyakran hátrányával együtt. Természetföldrajzi szerepe a történelem során mindig óriási volt, azonban nem kevésbé fontos művelődéstörténeti szempontból sem. A jelen tanulmányban a szerző a Duna kétezer éves „életrajzának” legfontosabb eseményeit foglalja össze történeti és nemzetközi jogi szempontból vizsgálva a témát.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "The “Biography” of the River Danube from a Historic and International Legal Approach" ["hu_HU"]=> string(76) "A Duna „életrajza” történeti és nemzetközi jogi megközelítésből" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#116 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1102) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1071) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Huszár" ["hu_HU"]=> string(7) "Huszár" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(4) "Duna" [1]=> string(18) "nemzetközi folyó" [2]=> string(9) "hajózás" [3]=> string(18) "Habsburg Birodalom" [4]=> string(27) "Nemzetközi Duna Bizottság" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(6) "Danube" [1]=> string(20) "international rivers" [2]=> string(10) "navigation" [3]=> string(19) "the Habsburg Empire" [4]=> string(31) "International Danube Commission" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#770 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4484) ["id"]=> int(305) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1071) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A közügyek vitáinak szabadsága és a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény
The interpretation of personality rights and the relevant provisions of the Civil Code have gained momentum as a result of the decisions adopted by the Constitutional Court and regular courts in recent years related to the freedom of speech, specifically in discussions of public affairs. It would not be an exaggeration to claim that the number of important decisions taken during this period exceeded those made between 1994 and 2014, a span of twenty years. The significant number of constitutional complaints raised indicates a similar intensity in the near future, which one hopes will lead to the cementing of constitutional principles and the resolution of contradictions in their application. Discussions of public affairs continue to enjoy a broad degree of freedom, and the case law under the aegis of the Civil Code has been extremely helpful in defining the scope of this freedom. With regard to questions of detail, no long-term conclusions may be drawn, due to the rapid changes in this area and legislative efforts as recently as the summer of 2018, but the main criteria needed to strike a balance between the protection of personality rights, and the freedom of the debate of public affairs have already been identified, and the principles applicable to decisions made in individual cases are available in a solid and mature form with a sufficient degree of detail. The category of public affairs is to be interpreted broadly, whereby the public figure is an important category, but it is of secondary importance compared to the category of public affairs, and where the differentiation between statements of fact and statements of opinion is to be treated in a flexible way, and the threshold of tolerance of those concerned is clear from the case law of the Constitutional Court.
" ["hu_HU"]=> string(1448) "A hírnév- és becsületvédelem értelmezése a közéleti szereplést a hírnévvédelem hatókörét automatikusan csökkentő körülményként veszi figyelembe. Ezt követeli meg a demokratikus berendezkedés egyik alapvető játékszabálya; a közügyek nyílt vitatása egy bizonyos határig fontosabb érdek, mint a kritizált egyén személyiségi jogainak védelme. Az 1994 óta gyarapodó alkotmánybírósági gyakorlat, a rendes bíróságok döntései, a Ptk. 2013-aselfogadása által létrejött új szabályozás, valamint az alkotmányjogi panasz lehetőségének megnyílása nyomán sokasodó AB döntések kirajzolják a terület legfontosabb kérdéseire adható azon válaszokat, amelyeket egy modern, a szólásszabadság és a személyiségi jogok egyensúlyának meghatározását célzó jogrendszerben a felmerülő kérdésekre adni lehet. Hosszú távra érvényes konklúzió a terület eleve mindenkor gyors változásai, valamint a 2018‑asnyári jogalkotási eredmények miatt a részkérdések tekintetében nem rögzíthető, de a személyiségi jogok védelme és a közügyek vitáinak szabadsága közötti egyensúly felállításához szükséges fő szempontok már azonosítottak, az egyes ügyek eldöntésekor alkalmazandó elvek pedig szilárd és kiforrott formában, kellő részletezettséggel állnak rendelkezésre. A tanulmány ezek áttekintését és rendszerbe gyűjtését célozza.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(98) "The Freedom to Discuss Public Affairs and Act LIII of 2018 on the Protection of the Private Sphere" ["hu_HU"]=> string(101) "A közügyek vitáinak szabadsága és a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#797 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1110) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1083) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Koltay" ["hu_HU"]=> string(6) "Koltay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(36) "véleménynyilvánítási szabadság" [1]=> string(18) "szólásszabadság" [2]=> string(16) "sajtószabadság" [3]=> string(14) "közszereplés" [4]=> string(21) "közéleti szereplők" [5]=> string(35) "jó hírnév és becsület védelme" [6]=> string(20) "magánélet végelme" } ["en_US"]=> array(7) { [0]=> string(21) "freedom of expression" [1]=> string(17) "freedom of speech" [2]=> string(20) "freedom of the press" [3]=> string(17) "public appearance" [4]=> string(14) "public figures" [5]=> string(35) "protection of reputation and honour" [6]=> string(32) "protection of the private sphere" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#791 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4499) ["id"]=> int(313) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1083) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése a román alkotmánybírósági esetgyakorlatban
The constitutional provisions concerning national minorities are listed in triple perspective in the Constitution of Romania, namely as fundamental principles, fundamental rights and part of the organisation of the state. In addition to the constitutional provisions, there have been enacted provisions having the force of law that regards the rights of the persons belonging to national minorities. These laws or parts of them – in most of the cases – have been under constitutional review and in this context the Constitutional Court decisions defined and pointed out the significance and the sphere of applicability of the rights of national minorities. This study presents the constitutional provisions regarding the rights of national minorities, the Constitutional Court of Romania, its constitutional powers and its relevant case law developed in the aforementioned field.
" ["hu_HU"]=> string(948) "A nemzeti kisebbségek jogainak alkotmányos szabályozása három megközelítésben történik: részben az alapelvek, részben mint alapvető emberi jogok, részben pedig mint az államszervezetet érintő szabályozások jelennek meg Románia alkotmányában. Az alkotmányi rendelkezéseken túlmenően, létrejöttek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó törvényi szintű szabályozások, amelyek a legtöbb esetben alkotmányossági ellenőrzés tárgyát is képezték, az alkotmánybíróság határozatai pedig meghatározták, pontosították a nemzeti kisebbségek jogainak tartalmát, értelmét, alkalmazási kereteit. Jelen tanulmány összefoglalóan mutatja be a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó alkotmányi rendelkezéseket, a román alkotmánybíróságot, hatásköreit, valamint a Taláros Testületnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó legfontosabb határozatait, esetgyakorlatát.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(105) "The Emergence of the Rights of National Minorities in the Case Law of the Constitutional Court of Romania" ["hu_HU"]=> string(97) "A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése a román alkotmánybírósági esetgyakorlatban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1111) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1085) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Varga" ["hu_HU"]=> string(5) "Varga" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(9) { [0]=> string(26) "nemzeti kisebbségek jogai" [1]=> string(25) "alkotmányszabályozások" [2]=> string(20) "alkotmánybíróság" [3]=> string(35) "alkotmánybírósági esetgyakorlat" [4]=> string(18) "bírói aktivizmus" [5]=> string(12) "textualizmus" [6]=> string(18) "kisebbségvédelem" [7]=> string(10) "identitás" [8]=> string(19) "anyanyelvhasználat" } ["en_US"]=> array(9) { [0]=> string(33) "rights of the national minorities" [1]=> string(25) "constitutional provisions" [2]=> string(20) "Constitutional Court" [3]=> string(36) "case law of the Constitutional Court" [4]=> string(17) "judicial activism" [5]=> string(10) "textualism" [6]=> string(33) "protection of national minorities" [7]=> string(8) "identity" [8]=> string(20) "use of mother tongue" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#796 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4501) ["id"]=> int(314) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1085) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A tudományművelés és a tudományokban való jártasság mint emberi jog. Egy arkhimédészi pont azonosítása
The content of the Right to Science is changing. After the Second World War it was defined as a right “to share in scientific advancement and its benefits”. Since 2012, it has started to widen to a more open interpretation: “opportunities for all to contribute to the scientific enterprise and freedom indispensable for scientific research”. The paper provides considerations about the importance of scienceability and participative architectures, the new epoch of science literacy and the paradigm of lifelong research. Let alone it is not about acquiring new rights – but winning back a long-time existing role as people’s science.
" ["hu_HU"]=> string(593) "Hosszú út vezetett odáig, hogy a tudományok eredményeiből való részesedés mellett 2012-benmegjelent a tudománytermeléshez való hozzájárulás, a tudományos kutatásokban való részvétel jogának a követelése is. A tanulmány számos oldalról közelíti meg, miért van rendkívüli jelentősége a tudományképességnek és a részvételiségnek, hogyan függ mindez össze a tudományos műveltség új korszakával, miként nőhet ki ebből az „élethosszig tartó kutatás” gyakorlata, és hogy valójában nem jogok meg-, hanem visszaszerzéséről van szó.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(88) "Science Making and Scientific Literacy as Human Rights. Identifying an Archimedean Point" ["hu_HU"]=> string(114) "A tudományművelés és a tudományokban való jártasság mint emberi jog. Egy arkhimédészi pont azonosítása" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#799 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1112) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1086) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Z. Karvalics" ["hu_HU"]=> string(12) "Z. Karvalics" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "László" ["hu_HU"]=> string(8) "László" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(24) "a tudományhoz való jog" [1]=> string(23) "tudományos műveltség" [2]=> string(24) "állampolgári tudomány" [3]=> string(30) "hálózati erőforrásszerzés" [4]=> string(28) "élethosszig tartó kutatás" } ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(26) "the Right to Science (RtS)" [1]=> string(19) "scientific literacy" [2]=> string(15) "citizen science" [3]=> string(11) "crowdsource" [4]=> string(17) "lifelong research" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#800 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4503) ["id"]=> int(315) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1086) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Between 1 April and 31 August 2019, the adjudicating and non-litigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: freedom of expression [Article IX, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to have one’s affairs handled impartially, fairly and within a reasonable time by the authorities [Article XXIV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], and the right to a fair trial [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary].
" ["hu_HU"]=> string(537) "Between 1 April and 31 August 2019, the adjudicating and non-litigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: freedom of expression [Article IX, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], the right to have one’s affairs handled impartially, fairly and within a reasonable time by the authorities [Article XXIV, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary], and the right to a fair trial [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary].
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(83) "Fundamental Rights Cases of the Curia of Hungary between 1 April and 31 August 2019" ["hu_HU"]=> string(24) "A Kúria gyakorlatából" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5833) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1087) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Berkes" ["hu_HU"]=> string(6) "Berkes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Bálint" ["hu_HU"]=> string(7) "Bálint" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(6) "Kúria" [1]=> string(13) "Alaptörvény" [2]=> string(15) "alapvető jogok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(16) "Curia of Hungary" [1]=> string(26) "Fundamental Law of Hungary" [2]=> string(18) "fundamental rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#804 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4505) ["id"]=> int(316) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1087) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az uniós jog alkalmazásáért felelős nemzeti bíróságok függetlensége
National courts play a fundamental role in the application of EU law, which therefore requires the Member States to exercise their competence to organise the judiciary by complying with the principle of the independence of judges. The Court of Justice recently delivered judgments in two cases in which it had the occasion to examine certain aspects of the extent and the limits of the independence of national courts applying EU law. In Case C-619/18 Commission v Poland, the Court ruled that the Polish legislation concerning the lowering of the retirement age for Polish Supreme Court judges is contrary to EU law, since it breaches the principles of the irremovability of judges and judicial independence. In Case C-64/16 Associação Sindical dos Juízes Portugueses, the Court set out that the salary reductions applied to the judges of the Tribunal de Contas in Portugal as part of austerity measures aiming at reducing the Portuguese State’s excessive budget deficit, do not infringe the principle of judicial independence. Although the Court recognised that the receipt by the members of a national court of a level of remuneration commensurate with the importance of the functions they carry out constitutes a factor which is essential to judicial independence, it pointed out that the austerity measures in question indiscriminately applied to the whole public sector, were temporary in nature, pursued a legitimate objective, and, as such, could not be regarded as an attack against the judiciary. There are still a lot of cases in progress before the Court as to compliance with the principle of independence of judges, which concern Hungary, Poland and Romania. In these cases, the Court has been asked to rule in subjects such as the influence of the executive and the legislative powers on the judiciary, the nomination of presidents of courts, the adequacy of remuneration of judges, investigations into irregularities committed by judges, as well as the financial liability of judges for errors they made in the course of their judicial activity.
" ["hu_HU"]=> string(2518) "Az uniós jog alkalmazásában elsődleges szerepet ellátó nemzeti bíróságok függetlenségének biztosítását maga az uniós jog követeli meg a tagállamoktól, amelyek ezért a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereik terén fennálló kizárólagos hatáskörüket e követelmény tiszteletben tartásával kötelesek gyakorolni. A Bíróságnak két, a közelmúltban lezárt ügyben alkalma nyílt az uniós jogot alkalmazó nemzeti bíróságok függetlensége terjedelme és korlátai egyes szempontjainak a megvizsgálására, aminek keretében új elemekkel bővítette a területen fennálló ítélkezési gyakorlatát. A C-619/18. sz. Bizottság kontra Lengyelország ügyben a Bíróság kimondta, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát a 65. életévre csökkentő lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal, mivel az sérti a bírák elmozdíthatatlanságának elvét és a bírói függetlenség elvét. A C-64/16. sz. Associação Sindical dos Juízes Portugueses ügyben a Bíróság megállapította, hogy a portugál számvevőszék bírái illetményének a Portugália számára az Unió által előírt takarékossági intézkedések keretében való csökkentése nem sérti a bírói függetlenség elvét. A Bíróság szerint ugyanis, jóllehet az érintett bírák azon meggyőződése, hogy a javadalmazásuk szintje összhangban áll az általuk ellátott feladatok fontosságával szerves alkotórészét képezi a bírák függetlenségének, azonban a jelen esetben olyan, a közszolgálat egészét érintő, időben korlátozott hatályú intézkedésekről volt szó, amelyek céljukat tekintve nem ellentétesek az uniós joggal, és nem tekinthetők a bírói hatalom elleni támadásként. A Bíróság előtt jelenleg is számos ügy van folyamatban a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartásával kapcsolatban, amelyekben az uniós bíráknak lehetőségük lesz ezen elv tartalmának további pontosítására. Ezen Magyarországot, Lengyelországot és Romániát érintő ügyekben olyan kérdésekről kell majd dönteni, mint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ráhatása az igazságszolgáltatásra, a bírósági vezetők kinevezésének módja, a bírák javadalmazásának a megfelelősége, a bírák által elkövetett jogsértések kivizsgálásának a módja, valamint a bírák az igazságszolgáltatási tevékenységük során elkövetett hibákért való pénzügyi felelőssége.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(51) "The Independence of National Courts Applying EU Law" ["hu_HU"]=> string(77) "Az uniós jog alkalmazásáért felelős nemzeti bíróságok függetlensége" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#807 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5834) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1088) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Lehóczki" ["hu_HU"]=> string(9) "Lehóczki" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Balázs" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(10) "uniós jog" [1]=> string(20) "nemzeti bíróságok" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(6) "EU Law" [1]=> string(15) "National Courts" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#808 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4507) ["id"]=> int(317) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1088) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2019. április 1-je és május 31-e között
The Constitutional Court (hereinafter: CC) made 93 decisions in the first quarter of 2019. From these, 20 decisions were on the merits, meanwhile the others were mainly rejections on formal grounds. In the competences of norm control, the CC has annulled one legal regulation, it declared one constitutional requirement and one legislative omission.
The mostly practiced competence of the CC is still the constitutional complaint procedure, mainly the one against judicial decisions. In its competence, the Court annulled six judicial decisions in the second quarter of 2019.
The Article summarises five significant decisions of the CC from the second quarter of the year. The CC ruled that when the institutional frame of the environmental protection authorities is changed, it is contrary to the Fundamental Law if the first grade and the second grade authority is the same [CC decision 12/2019 (IV. 8.) AB]. The Court ruled that the removable paintings made on the asphalt in order to raise the attention of the authorities for the omitted reparation falls within the protection of the free speech clause and therefore it cannot be sanctioned [CC decision 14/2019 (IV. 17.) AB]. The Court has made several important statements about the obstruction when examining the invalidity under public law of certain amendments of the Labour Code [CC decision 15/2019 (IV. 17.) AB]. The Court ruled that communicative actions that have a threatening character and that may cause public danger do not fall within the protection scope of the free speech clause [CC decision 3089/2019 (IV. 26.) AB]. Lately the Court, when examining the regulation on the prohibition of living on the streets has declared that it is the obligation of the State to help those in need, and from this obligation the State should proceed as a social caretaker, therefore the constitutional prohibition of dwelling on the streets should be counterbalanced by the obligatory institutional care for those without home.
" ["hu_HU"]=> string(2442) "Az Alkotmánybíróság 2019 második negyedévében 93 döntést hozott, amelyek közül 20 érdemi határozat volt. Az Alkotmánybíróság normakontrollos hatásköreiben egy esetben mondta ki jogszabály alaptörvény-ellenességét és semmisítette meg a jogszabályt. A vizsgált időszakban egy esetben mondott ki jogalkotói mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény- ellenességet és egy esetben alkotmányos követelményt.
Az Alkotmánybíróság legtöbbet gyakorolt hatásköre továbbra is az alkotmányjogi panasz eljárás, amelyek közül kiemelkedik a bírói ítéletekkel szemben előterjesztett panasz. Ebben a hatáskörében eljárva a második negyedévben hat bírói döntést semmisített meg.
A cikk öt fontosabb döntést foglal össze a vizsgált időszakból. A környezetvédelmi hatósági rendszer átalakításával kapcsolatban a 12/2019. (IV. 8.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy Alaptörvénybe ütközik, ha egy közigazgatási eljárásban első- és másodfokon is ugyanaz a szerv jár el. A véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét vizsgálva a 14/2019. (IV. 17.) AB határozatban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a járásbíróság ítéletét, amelyben köztisztasági szabálysértés miatt szankcionált egy olyan cselekményt, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. A 15/2019. (IV. 17.) AB határozatában az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyve egyes módosításainak közjogi érvénytelenségét vizsgálva fontos megállapításokat tett az obstrukció intézményével kapcsolatban. A 3089/2019. (IV. 26.) AB határozatában arról döntött az Alkotmánybíróság, hogy a közveszéllyel fenyegetés látszatát keltő cselekmények nem tartoznak a véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alá. A 19/2019. (VI. 18.) AB határozatban a közterületen élést szabálysértéssé nyilvánító norma vizsgálatakor az Alkotmánybíróság kimondta: az elesettek védelmére vonatkozó állami kötelezettségből a hatóságok és a bíróság számára az a kötelezettség adódik, hogy az érintett személyekkel szemben az állami gondoskodás érvényesítőjeként járjanak el, annak nyilvánvalóvá tétele mellett, hogy a közterületen élés alkotmányos tilalmának érvényesülése mind az érintett egyén, mind pedig a társadalom közös érdeke.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(81) "Significant Decisions of the Constitutional Court between 1 April and 31 May 2019" ["hu_HU"]=> string(89) "Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2019. április 1-je és május 31-e között" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#814 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1115) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1090) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(2) { [0]=> string(20) "Alkotmánybíróság" [1]=> string(10) "döntések" } ["en_US"]=> array(2) { [0]=> string(20) "Constitutional Court" [1]=> string(21) "significant decisions" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#815 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4509) ["id"]=> int(318) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1090) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }