Az uniós jog alkalmazásáért felelős nemzeti bíróságok függetlensége
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
Az uniós jog alkalmazásában elsődleges szerepet ellátó nemzeti bíróságok függetlenségének biztosítását maga az uniós jog követeli meg a tagállamoktól, amelyek ezért a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereik terén fennálló kizárólagos hatáskörüket e követelmény tiszteletben tartásával kötelesek gyakorolni. A Bíróságnak két, a közelmúltban lezárt ügyben alkalma nyílt az uniós jogot alkalmazó nemzeti bíróságok függetlensége terjedelme és korlátai egyes szempontjainak a megvizsgálására, aminek keretében új elemekkel bővítette a területen fennálló ítélkezési gyakorlatát. A C-619/18. sz. Bizottság kontra Lengyelország ügyben a Bíróság kimondta, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát a 65. életévre csökkentő lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal, mivel az sérti a bírák elmozdíthatatlanságának elvét és a bírói függetlenség elvét. A C-64/16. sz. Associação Sindical dos Juízes Portugueses ügyben a Bíróság megállapította, hogy a portugál számvevőszék bírái illetményének a Portugália számára az Unió által előírt takarékossági intézkedések keretében való csökkentése nem sérti a bírói függetlenség elvét. A Bíróság szerint ugyanis, jóllehet az érintett bírák azon meggyőződése, hogy a javadalmazásuk szintje összhangban áll az általuk ellátott feladatok fontosságával szerves alkotórészét képezi a bírák függetlenségének, azonban a jelen esetben olyan, a közszolgálat egészét érintő, időben korlátozott hatályú intézkedésekről volt szó, amelyek céljukat tekintve nem ellentétesek az uniós joggal, és nem tekinthetők a bírói hatalom elleni támadásként. A Bíróság előtt jelenleg is számos ügy van folyamatban a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartásával kapcsolatban, amelyekben az uniós bíráknak lehetőségük lesz ezen elv tartalmának további pontosítására. Ezen Magyarországot, Lengyelországot és Romániát érintő ügyekben olyan kérdésekről kell majd dönteni, mint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom ráhatása az igazságszolgáltatásra, a bírósági vezetők kinevezésének módja, a bírák javadalmazásának a megfelelősége, a bírák által elkövetett jogsértések kivizsgálásának a módja, valamint a bírák az igazságszolgáltatási tevékenységük során elkövetett hibákért való pénzügyi felelőssége.