Gondnoksági perekben tapasztalt visszásságok, a jogalkalmazás egységességének hiánya
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
Magyarország 2007-ben ratifikálta az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezményét (a továbbiakban: CRPD). 2014-től pedig az ebből következő nemzetközi elvárásoknak és szakmai elveknek megfelelően módosult a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) is, bevezetve többek között a támogatott döntéshozatal intézményét. A tanulmány célja áttekinteni a hazai gondnoksági perek jogalkalmazói gyakorlatának azóta eltelt, utóbbi öt évét. Tekintettel arra, hogy a majd hatvanezer gondnokság alatt élő ember számára sorsdöntő jelentőségű a cselekvőképességüket érintő bírósági döntés, így a szerzők az alapjogkorlátozás alkotmányos keretei között elemzik a gondnoksági perek gyakorlatát. Ebből az aspektusból vizsgáljuk a szükségesség és arányosság, a fokozatosság elveinek megvalósulását, a gondnokság alá helyezés törvényi feltételeinek különböző értelmezését, a „szakértői perekben” rejlő veszélyek, vagy éppen az ügycsoportok egyenkénti vizsgálatának kérdéseit.