object(Publication)#111 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(8242) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:17" ["primaryContactId"]=> int(10494) ["sectionId"]=> int(80) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(8118) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(0) "" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(3) "5-8" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(17) "

Laudáció

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(40) "Várady Tibor „jogásznovelláiról”" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(37) "A vajdasági dokumentumpróza mestere" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Németh Ferenc" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#753 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10494) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8242) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "RS" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ferenc" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(10) "laudáció" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#796 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39499) ["id"]=> int(6281) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8242) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#176 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(8243) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:17" ["primaryContactId"]=> int(10495) ["sectionId"]=> int(80) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(8119) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(0) "" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "9-11" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(17) "

Laudáció

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(39) "Szépirodalommá nemesült dokumentumok" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Bordás Győző" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#800 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10495) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8243) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "RS" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Bordás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Győző" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(10) "laudáció" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#772 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39501) ["id"]=> int(6282) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8243) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#731 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(8244) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:17" ["primaryContactId"]=> int(10496) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(8120) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10077) "BEREGSZÁSZI Anikó – CSERNICSKÓ István – OROSZ Ildikó (2001): Nyelv, oktatás, politika. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. CSERNICSKÓ István – MELNYIK Szvitlana (2007): Az ukrajnai kisebbségek és a nyelvi oktatás. In OROSZ Ildikó (szerk.): Magyarok a Tisza-forrás környékén. A felső-Tisza-vidéki magyarok anyanyelvi-oktatási helyzete egy kutatás tükrében. Ungvár: PoliPrint Kiadó, 120–148. DEÁK Ernő szerk. (2018): Das Nationalitätengesetz 1868. 150 Jahre Gesetz über die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Transleithanien. Wien: Integratio. EURÓPAI PARLAMENT (2020): Az európai uniós szabályozás célravezetősége, szubszidiaritása és arányossága – jelentés a jogalkotás minőségének javításáról a 2017., 2018.és 2019. év vonatkozásában (2020/2262(INI). Online: https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2020/2262(INI) GÁL, Kinga – DAVYTH, Hicks (2010): The European Parliament Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages, 2009–2014. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 3(3–4), 236–250. GIESSMANN, Robert (2003): Die Südtiroler Autonomie und die österreichische Schutzfunktion, Neue Entwicklungen aus österreichischer Recht. Europa Ethnica, 60, 10–17. Online: https://doi.org/10.1007/s12241-010-0087-3 HOFFMANN, Raiser (2004): Zur Überwachung der Umsetzung des Rahmenübereinkommens zum Schutz nationaler Minderheiten – Eine Bilanz nach fünf Jahren. Europa Ethnica, 61, 3–16. JUHÁSZ Hajnalka (2012): A nyelvi jogok helyzete az Európai Unióban: korlátok és lehetőségek. In EPLÉNYI Kata – KÁNTOR Zoltán (szerk.): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai. Budapest: Nemzetpolitikai Kutatóintézet – Lucidus Kiadó, 45–65. KÁDÁR András Kristóf – KARSAI Dániel (2013): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga a gyakorlat számára. Budapest: Novissima Kiadó. KARDOS Gábor (2009): A Kisebbségi Nyelvi Charta a gyakorlatban: a Szakértői Bizottság munkája. Pro Minoritate, (nyár), 55–63. Online: https://prominoritate.hu/wp-content/uploads/2019/05/ProMino09-2-11-Kardos.pdf KOVÁCS Péter (1996): Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris Kiadó. KOVÁCS Péter (2000a): L’État, la nation et la minorité en Europe centrale et orientale (Az állam, a nemzet és a kisebbség Közép- és Kelet-Európában). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 21–32. KOVÁCS Péter (2000b): L’émergence des différentes formes d’autonomie dans la protection des minorités dans certains pays de l’Europe centrale et orientale (A kisebbségvédelem céljából egyes közép- és kelet-európai országokban létrejött különböző autonómiaformákról). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 75–87. KOVÁCS Péter (2000c): La protection des langues des minorités au nouvelle approche de la protection des minorités (A kisebbségi nyelvek oltalma az új egyezményekben). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 89–94. KOVÁCS Péter (2000d): Le processus de la codification de la protection des minorités en Europe (Az európai kisebbségvédelmi egyezmények kodifkációs folyamatáról). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 95–103. KOVÁCS Péter (2000e): Le mécanisme de controle de la convention-cadre pour la protection des minorités nationales (A kisebbségvédelmi keretegyezmények ellenőrzési mechanizmusa). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 104–112. KOVÁCS Péter (2000f): Le role de la jurisprudence et de la soft law dans l’élaboration des instruments de protection des minorités au Conseil de l’Europe (A bírói gyakorlat és a soft law mint kisebbségvédelmi eszközök jelentősége az Európa Tanács keretében). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 113–130. KOVÁCS Péter (2000g): Les traités bilatéraux des país de L’Europe centrale et orientale conclus pour la protection des minorités (A kelet-közép-európai országok kétoldalú kisebbségvédelmi szerződései). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 157–168. KOVÁCS Péter (2000h): La Transylvanie dans les années 90 – les chances et les difficultés d’une reconciliation [Erdély a 90-es években – a megbékélés esélyei és nehézségei]. Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 185–199. LOMNICI Zoltán (2002): Intézmények Európában. Budapest: HVG-Orac. MEZEY Barna – GOSZTONYI Gergely (2020): Magyar alkotmánytörténet. Budapest: Osiris. MÓRÉ Sándor (2018): A nemzetiségi önkormányzatok – tények és lehetőségek. A nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata a közigazatással. Glossa Juridica, 4(3–4), 182–230. OSZTOVITS András szerk. (2011): Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Budapest: Patrocinium Kiadó. PAN, Christoph – PFEIL, Beate Sibylle (2000): Die Volksgruppen in Europa. Ein Handbuch. Wien: Braumüller. PFEIL, Beate Sibylle (2012): Vorwort der Redaktion: Die Minderheitenfrage als Machtfrage im Spiegel von Zeit und Politik. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 5(2), 69–77. Online: https://doi.org/10.1007/s12241-012-0040-8 PFEIL, Beate Sibylle (2013a): (Minderheiten-)Recht und Wirklichkeit. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 6(1), 1–4. PFEIL, Beate Sibylle (2013b): Selbstbestimmungsrecht und Minderheitenschutz. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 6(3), 73–77. PFEIL, Beate Sibylle (2014a): Nationen, nationale Minderheiten und Kohäsion. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 7(1), 1–6. PFEIL, Beate Sibylle (2014b): Krieg, „ethnische Säuberung” und rechtliche Verwässerung. Minderheitenpolitische Strategien zwischen Verhinderung, Instrumentalisierung und (kultureller) Vernichtung. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 7(3), 167–172. RAISZ Anikó (2021): Gondolatok a nemzetközi jog egyes aktuális kérdéseiről a közép-kelet-európai országok szemszögéből, avagy alkotmányos identitás a nemzetközi jog szemüvegén át. In KRUZSLICZ Péter – SULYOK Márton – SZALAI Anikó (szerk.): Liber Amicorum László Trócsányi. Tanulmánykötet Trócsányi László 65. születésnapja alkalmából. Szeged: SZTE ÁJK NRTI, 575–581. Online: https://real.mtak.hu/132595/1/RaiszAnemzetkozijogesalkotmanyosidentitas.pdf REIMANN, Reinhard (2004): Minderheiten – Brücke oder Bedrohung? Zeitschrift des Historischen Vereines Steiermark, 95, 69–83. SZABÓ Zsolt szerk. (2014): Alkotmányjogi törvénygyűjtemény. Budapest: KRE ÁJK – Patrocínium. SZAKÁCS Ildikó Réka szerk. (2017): Nemzetpolitikai ismeretek. Szeged: SZTE ÁJK NRTI. SZALAYNÉ SÁNDOR Erzsébet (2003): A kisebbségvédelem nemzetközi intézményrendszere a 20. században. Budapest: MTA Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadói Kör. SZALMA József (2004): Európa és a kettős állampolgárság. Létünk, 34(2), 5–16. SZEMESI Sándor (2009) A diszkrimináció tilalma az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. Budapest: CompLex Kiadó. TRÓCSÁNYI László (2017): Az uniós jog elsőbbségének korlátai és az alkotmányos identitás. Alkotmánybírósági Szemle, 8(1), 99–102. TRÓCSÁNYI László – SCHANDA Balázs – CSINK Lóránt (2019): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Jogi források, egyezmények Alaptörvény – Magyarország Alaptörvénye, Patrocínium, Budapest, 2023. https://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf Az emberi jogok európai egyezménye (római egyezmény), Róma, 1950. november 4. Online: https://www.echr.coe.int/documents/d/echr/convention_hun Az Európai Unióról szóló szerződés (maastrichti szerződés). 1992. február 7. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:11992M/TXT Az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés - egységes szerkezetbe foglalt változata. Online: https://gvh.hu/pfile/file?path=/jogi_hatter/eu_piacra_iranyado_szabalyozas/europai_unios_versenyjog/kozossegi_versenyjog/jogi_euszab_EU_szerzodes_m.pdf&inline=true Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, ENSZ, 1976. Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (KENK). ETS No. 157. Strasbourg, 1995. február 1. Online: https://adattar.adatbank.ro/nemzetkozi/950201h.htm Nizzai szerződés. 2001. február 1. Online: http://data.europa.eu/eli/treaty/nice/sign Lisszaboni szerződés. 2007. december 13. Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, ENSZ, 1966. Online: https://njt.hu/jogszabaly/1976-8-10-00 Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. ETS No. 148. Strasbourg, 1995. október 2. Online: https://nemzetisegijogok.hu/documents/2657648/2696102/Regionalis+vagy+kisebbs%C3%A9gi+nyelvek+Eur%C3%B3pai+Chart%C3%A1ja.pdf/12fc66e2-4451-a6c1-c221-fb76c896ecfd?version=1.0&t=1551170524266 - 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300055.tv - 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100062.tv - 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000044.TV - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "13-36" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1954) "

This study examines the normative content, legal nature and implementation of the European charters for the protection of minorities (the Charter for the Protection of National Minorities and Regional and Minority Languages), which have been in force for almost twenty years, in the light of the European Charter of Human Rights. It concerns the ratification and implementation of the Charters in the countries neighbouring Hungary and their impact on the legal status of Hungarian national minority communities and the enforcement of their collective and individual rights. The implementation of these Charters in the countries concerned shows, in a tendential manner, progress in terms of the enforcement of minority rights, although there are sometimes surprising setbacks. It has happened several times in the last century that Hungarian national minorities, instead of playing a bridge role, have become hostages of the so-called successor country in which they live historically. One example of this is the change of the minority population ratio. The Framework Convention for the Protection of National Minorities expressly prohibits the state authority from changing the previous population ratio in regions traditionally inhabited by national minorities, which, unfortunately, has happened before and after the entry into force of the Convention. Therefore, it is evident that the enforcement of the rights of national minorities in Europe, including Hungarian national minorities beyond the country's borders, is not only in the beneficially coordinated interests of those concerned, but also of Hungary, i.e. the kin-state, but also of the EU, and in some cases of the respective nation-states. This is confirmed by the Fundamental Law of Hungary (Fundamentals, Article D), according to which Hungary, keeping in mind the unity of the unified Hungarian nation, bears responsibility for the fate of Hungarians living outside its borders.

" ["hu_HU"]=> string(2086) "

E tanulmány az immár majd harminc éve hatályban levő európai kisebbségoltalmi charták (a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája) normatív jelentéstartalmát, jogi természetét, megvalósításának módját vizsgálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye fényében. Érinti a kisebbségvédelmi charták Magyarországgal szomszédos országokban megtörtént ratifikációs implementációját és a magyar nemzeti közösségek jogállására gyakorolt hatását, a közösségi és egyéni jogosultságok megvalósítását. E chartáknak az illető országokban való implementációja a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében, tendenciálisan személve előrehaladást mutat, igaz, az alkalmazás terén időnként meglepő megtorpanásokat is. Előfordult már többször is a múlt században, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a hídszerep helyett túszává váltak annak az ún. utódországnak, amelyben történelmileg meghatározottan élnek. Ennek egyik példája a kisebbségi lakossági arányszám kényszerű megváltoztatása. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény kifejezetten tiltja a nemzeti kisebbségek által hagyományosan lakott régiókban a korábbi lakossági összetétel arányának államhatalmi úton történő megváltoztatását, amire azonban az egyezmény hatálybalépése előtt, de utána is, sajnos, sor került. Ezért evidens, hogy az európai nemzeti kisebbségek, így az országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése, az érintettek mellett, nemcsak Magyarországnak, azaz az anyaországnak, hanem az EU-nak, nemkülönben az adott nemzetállamoknak jó esetben jótékonyan koordinálható, odafigyelést igénylő érdeke is. Ezt megerősíti Magyarország Alaptörvénye az Alapvetés D) cikkében, amelynek értelmében Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(89) "Collective and Individual Rights of National Minorities in the Light of European Charters" ["hu_HU"]=> string(89) "A nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogai az európai charták fényében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Szalma József" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#767 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10496) ["email"]=> string(21) "actahumana@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8244) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Szalma" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "József" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(62) "Framework Convention for the Protection of National Minorities" [1]=> string(51) "European Charter for Regional or Minority Languages" [2]=> string(81) "rights of national minorities to education and information in their mother tongue" [3]=> string(38) "cultural rights of national minorities" [4]=> string(44) "right to maintain contact with the kin state" [5]=> string(41) "right to establish their own associations" [6]=> string(30) "right to official of languages" [7]=> string(29) "right to local selfgovernment" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(52) "keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről" [1]=> string(55) "regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája" [2]=> string(72) "a nemzeti kisebbségek anyanyanyelvű oktatási, tájékoztatási jogai," [3]=> string(83) "a nemzeti kisebbségek kulturális jogai, a kapcsolattartás joga az anyaországgal" [4]=> string(79) "saját egyesületek létrehozásához való jog, hivatalos nyelvhasználati jog" [5]=> string(39) "országos és helyi önkormányzati jog" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#780 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39504) ["id"]=> int(6283) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8244) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#181 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(8245) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:17" ["primaryContactId"]=> int(10497) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(8121) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1599) "KORHECZ Tamás (2022): Interjú Várady Tiborral. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 10(3), 59–77. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/6661/5232 KORHECZ Tamás (2023): A magyar jogi szaknyelv helyzete Szerbiában: büszke múlt, küzdelmes jelen, bizonytalan jövő. Glossa Iuridica, 10(3), 133–150. Online: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.7 VARADY, Tibor (1993): Collective Minority Rights and Their Problems in Their Legal Protection. The Example of Yugoslavia. European Review, 1(4), 371–383. Online: https://doi.org/10.1017/S1062798700000788 VÁRADY Tibor (1996): A kollektív jogok kérdéséről. Magyar Kisebbség, 2(3), 39–51. Online: https://epa.oszk.hu/02100/02169/00004/m960304.html VARADY Tibor (1997): Minorities, Majorities, Law, and Ethnicity. Reflections of the Yugoslav Case. Human Rights Quarterly, 19(1), 9–54. Online: https://doi.org/10.1353/hrq.1997.0009 VÁRADY Tibor (2003): Komolyan venni az autonómiakoncepciókat. In Sebestyén Imre (szerk.): Sorskérdéseink. Újvidék: Magyar Szó, 107–113. VÁRADY Tibor (2020): Magyar nyelvű egyetemi oktatás az újvidéki jogi karon. Egy kísérlet 50 év távlatából. Korunk, 31(3), 41–48. Online: https://epa.oszk.hu/00400/00458/00664/pdf/EPA00458_korunk-2020-03_041-048.pdf VÁRADY Tibor (2024): Házasság utáni házaságy. Újvidék: Forum Könyvkiadó. VATAŠČIN Péter (2020): Nem elég csak önmagunk felé köszörülni az érveket. Új Szó, 2020. június 7. Online: https://ujszo.com/panorama/nem-eleg-csak-onmagunk-fele-koszorulni-az-erveket" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "37-49" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1295) "

The minority question, the protection of national minorities, was/is a challenging issue for many outstanding scholars and remarkable politicians. Academic Tibor Várady, within his rich and colorful intellectual career, often focused his interest on the minority question its just and sustainable management. In the course of this, he formulated some principles whose application may contribute to the development of a sustainable model of minority protection. During his search for a solution, Várady stresses the importance the principle of effective equality, but in the course of applying equality principle, he also insists on the application of the criteria of proportionality and balancing. He attribute special importance to minority autonomy arrangements, but not as a tool of political mobilization, but as chance, whose success partially depends to which extent is possible to involve into the development of the autonomy institution all Hungarians, irrespective from their political party orientation. The practice in Central and East Europe is still following the pattern of ethnic divisions and domination, while the principle of power-sharing and balancing is neglected. In meantime, the globalized economy generates substantial demographic losses to national minorities.

" ["hu_HU"]=> string(1277) "

A nemzetiségi kérdés, a kisebbségek védelme évszázadok óta foglalkoztatja a tudomány és a politikai élet nagyjait. Várady Tibor akadémikus a szerteágazó és gazdag szellemi alkotói pályája során sokszor és sokat foglalkozott a kisebbségi kérdés igazságos és fenntartható megoldásával. Ennek során olyan alapvetéseket és alkalmazandó elveket fogalmazott meg, amelyek figyelembevételével és alkalmazásával egy méltányos és fenntartható kisebbségvédelmi modell körvonalazódik. A megoldáskeresésnél Várady a valós egyenlőség elvét helyezi előtérbe, de annak alkalmazásakor fontosnak véli az arányosságot és az egyensúlyteremtést is. A kisebbségi autonómiát rendkívül lényeges intézménynek tartja, de nem elsősorban mint politikai mozgósítás eszközére, hanem mint esélyre tekint, amelynek sikere attól is függ, hogy mennyire tudjuk az autonómiaépítés folyamatába bevonni az összes magyart, pártállástól függetlenül. A közép-kelet-európai gyakorlat az egyensúly és a hatalommegosztás helyett továbbra is az etnikai szembenállás és a dominancia elvét követi, miközben a globalizált gazdaság hatására a nemzeti kisebbségek súlyos demográfiai veszteségeket élnek meg

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(89) "In the Spirit of Sustainability, What Was Confirmed, and What Was Denied by the Practice?" ["hu_HU"]=> string(70) "A fenntarthatóság jegyében mit igazolt és mit cáfolt a gyakorlat?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(79) "Reflections on the Thesis’s Related to the Minority Question of Tibor Várady" ["hu_HU"]=> string(54) "Reflexiók Várady Tibor kisebbségvédelmi téziseire" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Korhecz Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#778 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10497) ["email"]=> string(22) "tkorhecz1967@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8245) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Korhecz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(15) "minority rights" [1]=> string(8) "autonomy" [2]=> string(14) "national state" [3]=> string(8) "equality" [4]=> string(15) "proportionality" [5]=> string(9) "balancing" [6]=> string(14) "sustainability" [7]=> string(8) "practice" } ["hu_HU"]=> array(7) { [0]=> string(17) "kisebbségi jogok" [1]=> string(10) "autonómia" [2]=> string(12) "nemzetállam" [3]=> string(12) "egyenlőség" [4]=> string(12) "arányosság" [5]=> string(17) "fenntarthatóság" [6]=> string(9) "gyakorlat" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#781 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39506) ["id"]=> int(6284) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8245) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#108 (6) { ["_data"]=> array(28) { ["id"]=> int(8247) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:16" ["primaryContactId"]=> int(10498) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(8123) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(7645) "ANTAL Zsolt szerk. (2018): A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében. Budapest, Országos Bírósági Hivatal. ANTAL Zsolt, BÓDI Zoltán, TOÓT-HOLLÓ Tamás (2018): A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében. Budapest: Országos Bírósági Hivatal. ARATÓ Balázs (2020): Quo vadis, igazságügyi nyelvészet? Magyar Jogi Nyelv, 2, 8–15. Online: https://joginyelv.hu/quo-vadis-igaszsagugyi-nyelveszet/ ARATÓ Balázs (2022): Norm Clarity in the Light of Hungarian Case Law. Magyar Nyelvőr, 146(különszám), 81–90. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.5.81 ARATÓ, Balázs – BALÁZS, Géza (2022): The Linguistic Norm and Norm of Legal Language. Magyar Nyelvőr, 146(különszám), 91–103. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.5.91 BALÁZS Géza (1997): A sajtónyelv szociokultúrája. Valóság, 40(7), 51–57. BALÁZS Géza (2000): Médianorma. A nyilvános megszólalás esztétikája. Budapest: Magyar Rádió. BALÁZS Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. BALÁZS Géza (2004): Euroterminológia és magyar nyelv. (Szaknyelvi kommunikáció és nyelvstratégiai munka). In BALÁZS Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 279–287. BALÁZS Géza (2007): A jogszabályok közérthetősége. Nyelvi követelmények a jogi szaknyelvben. In GYERGYÁK Ferenc – KISS László (szerk.): Általános jogalkotási ismeretek. Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez. Budapest: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, 100–114. BALÁZS Géza (2014): Folyamatos nyelvújítás. A magyar nyelvújítások és értékelésük. Glossa Iuridica, 1(1), 21–28. BENKŐ Loránd szerk. (1970): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó. B. KOVÁCS MÁRIA (1995): A magvar jogi szaknyelv a XVIII—XIX. század fordulóján. Miskolc: Miskolci Bölcsész Egyesület. CZINE Ágnes (2023): Az áldozat fogalmának változása és jelentéstartalmának sokszínűsége. Magyar Nyelvőr, 147(2), 154–163. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.2.154 CS. KISS Lajos (2015): Megjegyzések a jog és a nyelv viszonyához. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 53–92. DOBOS Csilla (2010): Jogi szaknyelv és szakmai kommunikáció. In DOBOS Csilla (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 257–284. FÁBIÁN Pál (1968): A szókészlet. In RÁCZ Endre (szerk.): A mai magyar nyelv. Budapest: Tankönyvkiadó, 459–500. FAZAKAS Zoltán József (2024): A jogászképzés mint a kisebbségi nyelvi jogok egyik aspektusa. Magyar Nyelvőr, 148(2), 236–251. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2024.2.236 GOMBOS Péter – NAGYHÁZI Bernadette (2023): Bírósági ítéletek szövegeinek nyelvi sajátosságai. Magyar Nyelvőr, 147(4), 493–513. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.4.493 GROLL, Klaus-Michael (1985): In der Flut der Gesetze. Düsseldorf, Droste Verlag GmbH. GYEBROVSZKI Zsolt Dániel (2024): Nyelvi bizonytalanságok hatása a versenyjogi kártérítési perek szabályainak következetes alkalmazására. Acta Universitatis Christianae Partiensis – Studia culturale, (2), 39–59. KARCSAY Sándor (1981). Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny, 36(4), 325–338. KISS László (1998): Jogállam – jogalkotás – önkormányzatok. (Örökségünkről – mai szemmel). Pécs: Közigazgatás-módszertani Bt. KISS László (2007): Jogelkövetés. Népszabadság, 2007. március 22. KURTÁN Zsuzsa (2015): A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 189–202. MINYA Károly (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Könyvkiadó. MINYA Károly – VINNAI Edina (2018): Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából. Magyar Jogi Nyelv, 2(1), 13–18. NAGY Balázs Ágoston (2014): Miért olyan nehéz a jogszabályok egyszerűsítése? Glossa Iuridica, 1(2), 101–113. OROSZ Árpád (2014): A „határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica, 1(2), 165–180. P. BALÁZS János (1973): Jogi szókincsünk történetéből. Magyar Nyelvőr, 97(4), 484–490. PÖLCZ Ádám (2021): A nyelvművelés retorikai gyökerei. A nyelvhelyesség retorikai alapjainak hagyományáról. Budapest: MNYKNT–IKU. SEREGY Lajos (1989): Nem szakszerű, ha érthetetlen. Nyelvi normák a szakszövegekben. In BÍRÓ Ágnes (szerk.): Szaknyelvi divatok. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 28–36. SZABÓ Miklós (2015): A jog nyelvi erőtere. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 179–188. SZILY Kálmán (1902): A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével. Budapest: Hornyánszky Viktor kiadása. TAHIN Szabolcs (2017): A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson. In Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 8–43. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/D%C3%ADjazott%20dolgozatok%20Mail%C3%A1th%20Gy%C3%B6rgy%20Tudom%C3%A1nyos%20P%C3%A1ly%C3%A1zat%202017._0.pdf TAHIN Szabolcs (2023): A jogalkotó nyelvi cselekvéséről: kimondott és ki nem mondott nyelvi tartalmak a jogszövegekben. Magyar Nyelvőr, 147(4), 479–492. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.4.479 TOLNAINÉ KABÓK Zsuzsanna (2015): Interdiszciplináris kapcsolatok a rendészettudományok és az alkalmazott nyelvészet között – különös tekintettel a törvényszéki nyelvészetre. Magyar Rendészet, 15(5), 131–145. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3632/2916 VÁRADY, Tibor (2006): Language and Translation in International Commercial Arbitration. From the Constitution of the Arbitral Tribunal through Recognition and Enforcement Proceedings. The Hague: T.M.C. Asser Press. VARGA Csaba (2015): A jog nyelvi dimenziója: jog és nyelv? jog mint nyelv? Ontológia és episztemológia különneműségéről és végső egységéről. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 11–28. VESSZŐS Balázs (2022): A félreértés pragmatikája. Magyar Nyelvőr, 146(4), 458–475. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.4.458 VINNAI Edina (2017a): Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása. Budapest: Gondolat Kiadó. VINNAI Edina (2017b): Harc a szavakért – közérthetőség a jogban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12(1), 42–53. ZAICZ Gábor (2021): Etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Jogi források A „Határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. 2013.E1.II.JGY.11-2. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny.pdf Közérthetőség a bíróságokon – a bíróságokba vetett bizalom erősítése. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/users/K%C3%B6z%C3%A9rthet%C5%91s%C3%A9g%20k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf Stíluskönyv. Útmutató a kúriai határozatok szerkesztéséhez (2013). Budapest: Kúria." ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "51-64" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(540) "

This paper presents the appearance and meaning development of the concept of law and the word law itself in the Hungarian language; the birth and Hungarianization of the Hungarian legal language (the continuous innovation efforts of the language); the critical approach of linguists to legal language; new linguistic approaches to legal language and communication, and especially today's programs for understandable language (e.g. normative clarity), and makes suggestions for language strategy tasks to be carried out in this field.

" ["hu_HU"]=> string(540) "

Ez az írás a jog fogalmának és magának a jog szónak a magyar nyelvben való megjelenését, jelentésfejlődését; a magyar jogi nyelv születését és magyarítását (a folyamatos nyelvújító törekvéseket); a jogi nyelvhez való nyelvi-nyelvművelői kritikai hozzáállást; a jogi nyelv és kommunikáció újabb nyelvészeti megközelítéseit, illetve különösen napjaink közérthetőségi (pl. normavilágosság) programjait mutatja be, és javaslatot tesz az e téren folytatandó nyelvstratégiai feladatokra.

" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(45) "Efforts to Make Legal Language Understandable" ["hu_HU"]=> string(47) "Törekvések a jogi nyelv közérthetőségére" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Balázs Géza" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#801 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10498) ["email"]=> string(19) "balazs.geza@szfe.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8247) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Balázs" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Géza" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(3) "law" [1]=> string(14) "legal language" [2]=> string(19) "legal communication" [3]=> string(21) "ladder of abstraction" [4]=> string(17) "normative clarity" [5]=> string(17) "language strategy" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(3) "jog" [1]=> string(10) "jogi nyelv" [2]=> string(19) "jogi kommunikáció" [3]=> string(20) "absztrakciós létra" [4]=> string(17) "normavilágosság" [5]=> string(15) "nyelvstratégia" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#806 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39508) ["id"]=> int(6285) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8247) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#112 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(8248) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:16" ["primaryContactId"]=> int(10499) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(8124) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(6568) "BOURDIEU, Pierre (1991): Language and Symbolic Power. Cambridge MA: Harvard University Press. BÖSZÖRMÉNYI Jenő (2006): Nyelvhasználati jogok a bírósági eljárásokban. Budapest: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. CARDI, Valeria (2007): Regional or Minority Language Use Before Judicial Authorities: Provisions and Facts. Journal on Ethnopolitics and Minority Issues in Europe, 6(2), 1–24. Online: https://www.ecmi.de/fileadmin/redakteure/publications/JEMIE_Datens%C3%A4tze/Jemie_datens%C3%A4tze_2007/2-2007-Cardi.pdf DÍAZ LÓPEZ, César (1982): The Politicization of Galician Cleavages. In ROKKAN, Stein – URWIN, Derek W. (szerk.): The Politics of Territorial Identity. Studies in European Regionalism. London – Beverly Hills – New Delhi: Sage Publications. DIJK, Pieter van (1990): Universal Legal Principles of Fair Trial in Criminal Proceedings in ROSAS, Allan et al. (szerk.): Human Rights in a Changing East-West Perspective. London – New York: Pinter Publishers, 89–135. DUNBAR, Robert (2008): Definitively Interpreting the European Charter for Regional or Minority Languages. The Legal Challenges. In DUNBAR, Robert et al. (szerk.): The European Charter for Regional or Minority Languages: Legal Challenges and Opportunities. Strasbourg: Council of Europe Publishing, 37–63. GRIN, François (2003): Language Policy Evaluation and the European Charter for Regional or Minority Languages. London: Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1057/9780230502666 HUWS, Catrin Fflur (2008): Chartering New Territories in Welsh Language Judicial Proceedings. In DUNBAR, Robert et al. (szerk.): The European Charter for Regional or Minority Languages: Legal Challenges and Opportunities. Strasbourg: Council of Europe Publishing, 239–252. KONTRA, Miklós et al. szerk. (1999): Language: A Right and a Resource. Approaches to Linguistic Human Rights. Budapest: Central European University Press. Online: https://doi.org/10.1515/9789633865217 LINDELL, Marina et al. (2023): The Role of Ethnolinguistic Identity, Vitality and Trust in Perceived Language Climate Change: the Case of Swedish Speakers in Finland. Journal of Multilingual and Multicultural Development, (július), 1–19. Online: https://doi.org/10.1080/01434632.2023.2227141 MÄÄTTÄ, Simo K. (2005): The European Charter for Regional or Minority Languages, French Langauge Laws, and National Identity. Langauge Policy, 4(2), 167–186. Online: https://doi.org/10.1007/s10993-005-3518-4 MOWBRAY, Jacqueline (2012): Linguistic Justice. International Law and Language Policy. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199646616.001.0001 PARRY, Gwynedd R. (2010): History, Human Rights and Multilingual Citizenship: Conceptualising the European Charter for Regional or Minority Languages. Northern Ireland Legal Quarterly, 61(4), 329–348. Online: https://doi.org/10.53386/nilq.v61i4.458 PLA BOIX, Anna M. (2012): Article 9. Judicial Authorities. In NOGUEIRA LÓPEZ, Alba et al. szerk. (2012): Shaping Language Rights. Commentary on the European Charter for Regional or Minority Langauages in the Light of the Committee of Experts’ Evaluation. Strasbourg: Council of Europe Publishing, 301–372. Platón (1984): Szókratész védőbeszéde. In Platón összes művei I. Ford.: Devecseri Gábor. Budapest: Európa Könyvkiadó, 391–440. Online: https://mek.oszk.hu/00400/00460/00460.htm SZERB Antal (1973): A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó. VARENNES, Fernand de (1996): Language, Minorities and Human Rights. The Hague – Boston – London: Martinus Nijhoff Publishers. Online: https://doi.org/10.1163/9789004479258 VARENNES, Fernand de (1999): The Existing Rights of Minorities in International Law. In KONTRA, Miklós et al. (szerk.): Language: A Right and a Resource: Approaches to Linguistic Human Rights. Budapest: Central European University Press, 115–146. Online: https://doi.org/10.1515/9789633865217-011 WITTGENSTEIN, Ludwig (1922): Tractatus Logico-Philosophicus. London – New York: Kegan Paul, Trench, Trubner & Co., Ltd. – Harcourt, Brace & Company, Inc. Online: https://www.gutenberg.org/files/5740/5740-pdf.pdf Jogi források COE Treaty Office [é. n.]: Reservations and Declarations for Treaty No.148 – European Charter for Regional or Minority Languages (ETS No. 148). Online https://www.coe.int/en/web/conventions/concerning-a-given-treaty?module=declarations-by-treaty&territoires=&codeNature=0&codePays=&numSte=148&enVigueur=true&ddateDebut=05-05-1949 Council of Europe (2014): Practical Impact of the Council of Europe Monitoring Mechanisms in Improving Respect for Human Rights and Rule of Law in Member States. Online: https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/DisplayDCTMContent?documentId=09000016806d22c8 Council of Europe (2018): Summary of the 7th Evaluation Report of the COMEX of ECRML on Hungary. MIN-LANG (2018) 29. Online: https://rm.coe.int/hungaryecrml7-summary-hu/1680aa0b39 Council of Europe (2020): 5th Evaluation Report on Armenia. MIN-LANG(2020)3. Online: https://rm.coe.int/armeniaecrml5-en2c-docx/16809fc12e Council of Europe (2022a): Seventh Evaluation Report on Germany. MIN-LANG(2022)7. Online: https://rm.coe.int/min-lang-2022-7-germany-7th-er-en-final-public-en/1680a84130 Council of Europe (2022b): Eighth Evaluation Report on Sweden. MIN-LANG(2022)16. Online: https://rm.coe.int/swedenecrml8-en/1680aa8932 Council of Europe (2023): Fifth Evaluation Report on Austria. MIN-LANG(2023)2. Online: https://rm.coe.int/austriaecrml5-en/1680ac5045 Council of Europe (2024a): Sixth Evaluation Report on Finland. MIN-LANG(2024)3. Online: https://rm.coe.int/finlandecrml6-en/1680aff869 Council of Europe (2024b): Seventh Evaluation Report on Croatia. MIN-LANG(2024)5. Online: https://mpudt.gov.hr/UserDocsImages/dokumenti/Uprava%20za%20ljudska%20prava,%20nacionalne%20manjine%20i%20etiku/Nacionalne%20manjine/Seventh%20Evaluation%20Report%20on%20Croatia.pdf Európa Tanács (1992): A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. ETS No. 148. Strasbourg, 1992. október 2. Online: https://nemzetisegijogok.hu/documents/2657648/2696102/Regionalis+vagy+kisebbs%C3%A9gi+nyelvek+Eur%C3%B3pai+Chart%C3%A1ja.pdf/12fc66e2-4451-a6c1-c221-fb76c896ecfd?version=1.0&t=1551170524266 UK Supreme Court [é. n.]: Diversity, Inclusion and Belonging Strategy and Action Plan, 2021–2025. Online: https://www.supremecourt.uk/docs/uksc-diversity-inclusion-and-belonging-strategy-2021.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "65-78" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(621) "

The study deals with Article 9 of the European Charter on Regional or Minority Rights, which offers States Parties a choice of obligations of varying degrees of difficulty with regard to the provision of minority language use before the courts. In addition to examining the content of the article, the ratification of States Parties and the attitude of the Committee of Experts, which oversees the implementation of the Convention, it focuses on the factors that hinder the practical implementation of the chosen obligations and discourage minority language speakers from exercising their rights before the courts.

" ["hu_HU"]=> string(701) "

A tanulmány a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának 9. cikkével foglalkozik, amely a bíróságok előtti kisebbségi nyelvhasználat terén nyújt különböző fokozatú kötelezettségek közüli választást a részes államok számára. Amellett, hogy a cikk tartalmát, a részes államok ratifikációját, illetve az egyezmény végrehajtása felett őrködő Szakértői Bizottság hozzáállását vizsgálja, főként arra keres választ, hogy milyen tényezők akadályozzák a választott kötelezettségek gyakorlati végrehajtását, és melyek bátortalanítják el a kisebbségi nyelvek beszélőit attól, hogy a bíróságok előtt éljenek jogaikkal.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(68) "Article 9 of the European Charter for Regional or Minority Languages" ["hu_HU"]=> string(70) "A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának 9. cikke" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "Justice and the Use of Minority Languages:" ["hu_HU"]=> string(63) "Az igazságszolgáltatás és a kisebbségi nyelvek használata" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Kardos Gábor" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#808 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10499) ["email"]=> string(18) "kardos@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8248) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Kardos" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(39) "minority langauage rights before courts" [1]=> string(17) "Council of Europe" [2]=> string(51) "European Charter for Regional or Minority Languages" [3]=> string(9) "Article 9" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(46) "kisebbségi nyelvi jogok a bíróságok előtt" [1]=> string(15) "Európa Tanács" [2]=> string(55) "regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája" [3]=> string(7) "9. cikk" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#802 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39510) ["id"]=> int(6286) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8248) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#812 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(8249) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2025-04-13" ["lastModified"]=> string(19) "2025-04-13 19:14:16" ["primaryContactId"]=> int(10501) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(8125) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1178) "NÉMETH Zsolt – SZESZTAY Ádám: Kisebbségi jogok a geopolitika sodrásában. In MANZINGER Krisztián (szerk.): Nemzetpolitika a változó világban. Tízéves a Lőrincz Csaba Díj! Budapest: Méry Ratio Kiadó – Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány, 15–35. Jogi források Az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata az őslakos népek jogairól (2009). Ford. Tóth Norbert. Pro Minoritate, (ősz), 119–131. Online: https://prominoritate.hu/wp-content/uploads/2019/05/ProMino09-3-07-ENSZ.pdf Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. Online: https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:2bf140bf-a3f8-4ab2-b506-fd71826e6da6.0007.02/DOC_1&format=PDF European Parliament (2017): Towards a Comprehensive EU Protection System for Minorities. Study for the LIBE Committee. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/596802/IPOL_STU(2017)596802_EN.pdf Security Council (2007): Report of the Special Envoy of the Secretary-General on Kosovo’s future status. S/2007/168. Annex. Online: https://www.securitycouncilreport.org/atf/cf/%7B65BFCF9B-6D27-4E9C-8CD3-CF6E4FF96FF9%7D/Kosovo%20S2007%20168.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2025) ["issueId"]=> int(630) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "79-93" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2025.1.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2130) "

In this paper, authors attempt to extend their previous study, in which they monitored the impact of geopolitical processes on the development of international minority protection from the Second World War to the adoption of the EU Treaty of Lisbon, into the very recent past, the present, and “somewhat into the future.” This current paper raises the question of how the attitudes of Western political elites towards minority protection may have been influenced by factors such as the rise of Islamic terrorism, Russia's violent territorial acquisitions after the turn of the millennium, the uneven implementation of ethnopolitical solutions developed for Balkan states such as Kosovo after the Yugoslav war, and the strengthening of China's global power positions. The impact of the growing rejection of the nation-state and, thereby, the concept of the nation by mainstream liberal intellectuals is also raised. According to the authors’ observation, all these phenomena together led to a kind of “cooling off” in international minority protection after the rapid legal development of the 1990s. In the recent period – with the exception of the above-mentioned UN declaration on indigenous peoples – there has been no breakthrough: no new international minority protection conventions have been adopted and no practical structures of national autonomy have been set up as in the 1990s and before. It is rare that a violation of the conventions on the protection of minorities would have any substantive consequences.However, all of this continues to occur within the international legal framework of the post-1945 world order. The authors raise the question of whether such elemental challenges as Russia's current war aggression against Ukraine could overthrow the current world order and, with it, the existing international legal framework? They recommend that representatives of national and ethnic minorities, as well as people committed to minority rights, closely monitor the development of the world order and do everything they can to preserve and strengthen minority rights amidst global changes.

" ["hu_HU"]=> string(2304) "

A szerzők ebben az írásban arra tesznek kísérletet, hogy az egészen közeli múltba, a jelenbe és „némileg a jövőbe” hosszabbítsák meg azt a korábbi tanulmányukat, amelyben a második világháborútól az EU lisszaboni szerződésének elfogadásáig kísérték figyelemmel a geopolitikai folyamatok hatását a nemzetközi kisebbségvédelem fejlődésére. Jelen írásuk felveti, hogy a nyugati politikai elitek kisebbségvédelemmel kapcsolatos attitűdjére milyen hatással lehettek olyan tényezők, mint az iszlám terrorizmus erősödése, Oroszország erőszakos területszerzései az ezredforduló után, a jugoszláviai háborút követően a Balkán államai, például Koszovó számára kidolgozott etnopolitikai megoldások felemás megvalósítása, valamint Kína globális hatalmi pozícióinak a megerősödése. Felmerül a mainstream liberális szellemi műhelyeknek a nemzetállamisággal és ezáltal a nemzet fogalmával szembeni, egyre erősödő elutasításának hatása is. A szerzők megfigyelése szerint mindezek a jelenségek együttesen vezettek egyfajta „lehűléshez” a nemzetközi kisebbségvédelemben a kilencvenes évek gyors jogfejlődése után. Az utóbbi időszakban – az őshonos népek ügyében elfogadott ENSZ-deklaráció kivételével – nem születtek olyan áttörő, új, nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények és gyakorlati nemzetiségi autonómiastruktúrák, mint a kilencvenes években és azt megelőzően. Ritkaság, hogy a kisebbségvédelmi egyezmények megsértése érdemi következményekkel járna. Mindez azonban továbbra is az 1945 utáni világrend nemzetközi jogi keretei között történik. A szerzők felvetik, hogy olyan elemi erejű kihívások, mint például Oroszország napjainkban zajló háborús agressziója Ukrajna ellen, nem döntik-e össze a jelenlegi világrendet és vele együtt az eddig érvényes nemzetközi jogi kereteket is. Azt javasolják a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek, illetve a kisebbségi jogok iránt elkötelezett embereknek, hogy kísérjék szoros figyelemmel a világrend alakulását, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a kisebbségi jogok megőrzése és megerősítése érdekében a globális méretű változások közepette.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(51) "Minority Rights in the Face of Changing Geopolitics" ["hu_HU"]=> string(54) "Kisebbségi jogok a változó geopolitika sodrásában" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(30) "Németh Zsolt, Szesztay Ádám" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(2) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10500) ["email"]=> string(22) "zsolt.nemeth@fidesz.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8249) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Németh" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } [1]=> object(Author)#813 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(10501) ["email"]=> string(24) "szesztay.adam@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(8249) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(8) "Szesztay" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Ádám" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(17) "international law" [1]=> string(12) "minority law" [2]=> string(26) "minority protection system" [3]=> string(11) "geopolitics" [4]=> string(11) "world order" [5]=> string(17) "legal development" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(15) "nemzetközi jog" [1]=> string(15) "kisebbségi jog" [2]=> string(27) "kisebbségvédelmi rendszer" [3]=> string(11) "geopolitika" [4]=> string(10) "világrend" [5]=> string(13) "jogfejlődés" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#814 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(39512) ["id"]=> int(6287) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(8249) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }