A nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogai az európai charták fényében
Copyright (c) 2025 Szalma József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
E tanulmány az immár majd harminc éve hatályban levő európai kisebbségoltalmi charták (a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája) normatív jelentéstartalmát, jogi természetét, megvalósításának módját vizsgálja az Emberi Jogok Európai Egyezménye fényében. Érinti a kisebbségvédelmi charták Magyarországgal szomszédos országokban megtörtént ratifikációs implementációját és a magyar nemzeti közösségek jogállására gyakorolt hatását, a közösségi és egyéni jogosultságok megvalósítását. E chartáknak az illető országokban való implementációja a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében, tendenciálisan személve előrehaladást mutat, igaz, az alkalmazás terén időnként meglepő megtorpanásokat is. Előfordult már többször is a múlt században, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a hídszerep helyett túszává váltak annak az ún. utódországnak, amelyben történelmileg meghatározottan élnek. Ennek egyik példája a kisebbségi lakossági arányszám kényszerű megváltoztatása. A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény kifejezetten tiltja a nemzeti kisebbségek által hagyományosan lakott régiókban a korábbi lakossági összetétel arányának államhatalmi úton történő megváltoztatását, amire azonban az egyezmény hatálybalépése előtt, de utána is, sajnos, sor került. Ezért evidens, hogy az európai nemzeti kisebbségek, így az országhatáron túli magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése, az érintettek mellett, nemcsak Magyarországnak, azaz az anyaországnak, hanem az EU-nak, nemkülönben az adott nemzetállamoknak jó esetben jótékonyan koordinálható, odafigyelést igénylő érdeke is. Ezt megerősíti Magyarország Alaptörvénye az Alapvetés D) cikkében, amelynek értelmében Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget vállal a határain kívül élő magyarok sorsáért.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BEREGSZÁSZI Anikó – CSERNICSKÓ István – OROSZ Ildikó (2001): Nyelv, oktatás, politika. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola.
CSERNICSKÓ István – MELNYIK Szvitlana (2007): Az ukrajnai kisebbségek és a nyelvi oktatás. In OROSZ Ildikó (szerk.): Magyarok a Tisza-forrás környékén. A felső-Tisza-vidéki magyarok anyanyelvi-oktatási helyzete egy kutatás tükrében. Ungvár: PoliPrint Kiadó, 120–148.
DEÁK Ernő szerk. (2018): Das Nationalitätengesetz 1868. 150 Jahre Gesetz über die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Transleithanien. Wien: Integratio.
EURÓPAI PARLAMENT (2020): Az európai uniós szabályozás célravezetősége, szubszidiaritása és arányossága – jelentés a jogalkotás minőségének javításáról a 2017., 2018.és 2019. év vonatkozásában (2020/2262(INI). Online: https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/en/procedure-file?reference=2020/2262(INI)
GÁL, Kinga – DAVYTH, Hicks (2010): The European Parliament Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages, 2009–2014. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 3(3–4), 236–250.
GIESSMANN, Robert (2003): Die Südtiroler Autonomie und die österreichische Schutzfunktion, Neue Entwicklungen aus österreichischer Recht. Europa Ethnica, 60, 10–17. Online: https://doi.org/10.1007/s12241-010-0087-3
HOFFMANN, Raiser (2004): Zur Überwachung der Umsetzung des Rahmenübereinkommens zum Schutz nationaler Minderheiten – Eine Bilanz nach fünf Jahren. Europa Ethnica, 61, 3–16.
JUHÁSZ Hajnalka (2012): A nyelvi jogok helyzete az Európai Unióban: korlátok és lehetőségek. In EPLÉNYI Kata – KÁNTOR Zoltán (szerk.): Térvesztés és határtalanítás. A magyar nyelvpolitika 21. századi kihívásai. Budapest: Nemzetpolitikai Kutatóintézet – Lucidus Kiadó, 45–65.
KÁDÁR András Kristóf – KARSAI Dániel (2013): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga a gyakorlat számára. Budapest: Novissima Kiadó.
KARDOS Gábor (2009): A Kisebbségi Nyelvi Charta a gyakorlatban: a Szakértői Bizottság munkája. Pro Minoritate, (nyár), 55–63. Online: https://prominoritate.hu/wp-content/uploads/2019/05/ProMino09-2-11-Kardos.pdf
KOVÁCS Péter (1996): Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris Kiadó.
KOVÁCS Péter (2000a): L’État, la nation et la minorité en Europe centrale et orientale (Az állam, a nemzet és a kisebbség Közép- és Kelet-Európában). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 21–32.
KOVÁCS Péter (2000b): L’émergence des différentes formes d’autonomie dans la protection des minorités dans certains pays de l’Europe centrale et orientale (A kisebbségvédelem céljából egyes közép- és kelet-európai országokban létrejött különböző autonómiaformákról). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 75–87.
KOVÁCS Péter (2000c): La protection des langues des minorités au nouvelle approche de la protection des minorités (A kisebbségi nyelvek oltalma az új egyezményekben). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 89–94.
KOVÁCS Péter (2000d): Le processus de la codification de la protection des minorités en Europe (Az európai kisebbségvédelmi egyezmények kodifkációs folyamatáról). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 95–103.
KOVÁCS Péter (2000e): Le mécanisme de controle de la convention-cadre pour la protection des minorités nationales (A kisebbségvédelmi keretegyezmények ellenőrzési mechanizmusa). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 104–112.
KOVÁCS Péter (2000f): Le role de la jurisprudence et de la soft law dans l’élaboration des instruments de protection des minorités au Conseil de l’Europe (A bírói gyakorlat és a soft law mint kisebbségvédelmi eszközök jelentősége az Európa Tanács keretében). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 113–130.
KOVÁCS Péter (2000g): Les traités bilatéraux des país de L’Europe centrale et orientale conclus pour la protection des minorités (A kelet-közép-európai országok kétoldalú kisebbségvédelmi szerződései). Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 157–168.
KOVÁCS Péter (2000h): La Transylvanie dans les années 90 – les chances et les difficultés d’une reconciliation [Erdély a 90-es években – a megbékélés esélyei és nehézségei]. Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus 18, 185–199.
LOMNICI Zoltán (2002): Intézmények Európában. Budapest: HVG-Orac.
MEZEY Barna – GOSZTONYI Gergely (2020): Magyar alkotmánytörténet. Budapest: Osiris.
MÓRÉ Sándor (2018): A nemzetiségi önkormányzatok – tények és lehetőségek. A nemzetiségi önkormányzatok kapcsolata a közigazatással. Glossa Juridica, 4(3–4), 182–230.
OSZTOVITS András szerk. (2011): Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Budapest: Patrocinium Kiadó.
PAN, Christoph – PFEIL, Beate Sibylle (2000): Die Volksgruppen in Europa. Ein Handbuch. Wien: Braumüller.
PFEIL, Beate Sibylle (2012): Vorwort der Redaktion: Die Minderheitenfrage als Machtfrage im Spiegel von Zeit und Politik. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 5(2), 69–77. Online: https://doi.org/10.1007/s12241-012-0040-8
PFEIL, Beate Sibylle (2013a): (Minderheiten-)Recht und Wirklichkeit. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 6(1), 1–4.
PFEIL, Beate Sibylle (2013b): Selbstbestimmungsrecht und Minderheitenschutz. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 6(3), 73–77.
PFEIL, Beate Sibylle (2014a): Nationen, nationale Minderheiten und Kohäsion. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 7(1), 1–6.
PFEIL, Beate Sibylle (2014b): Krieg, „ethnische Säuberung” und rechtliche Verwässerung. Minderheitenpolitische Strategien zwischen Verhinderung, Instrumentalisierung und (kultureller) Vernichtung. Europäische Journal für Minderheitenfragen, 7(3), 167–172.
RAISZ Anikó (2021): Gondolatok a nemzetközi jog egyes aktuális kérdéseiről a közép-kelet-európai országok szemszögéből, avagy alkotmányos identitás a nemzetközi jog szemüvegén át. In KRUZSLICZ Péter – SULYOK Márton – SZALAI Anikó (szerk.): Liber Amicorum László Trócsányi. Tanulmánykötet Trócsányi László 65. születésnapja alkalmából. Szeged: SZTE ÁJK NRTI, 575–581. Online: https://real.mtak.hu/132595/1/RaiszAnemzetkozijogesalkotmanyosidentitas.pdf
REIMANN, Reinhard (2004): Minderheiten – Brücke oder Bedrohung? Zeitschrift des Historischen Vereines Steiermark, 95, 69–83.
SZABÓ Zsolt szerk. (2014): Alkotmányjogi törvénygyűjtemény. Budapest: KRE ÁJK – Patrocínium.
SZAKÁCS Ildikó Réka szerk. (2017): Nemzetpolitikai ismeretek. Szeged: SZTE ÁJK NRTI.
SZALAYNÉ SÁNDOR Erzsébet (2003): A kisebbségvédelem nemzetközi intézményrendszere a 20. században. Budapest: MTA Kisebbségkutató Intézet – Gondolat Kiadói Kör.
SZALMA József (2004): Európa és a kettős állampolgárság. Létünk, 34(2), 5–16.
SZEMESI Sándor (2009) A diszkrimináció tilalma az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. Budapest: CompLex Kiadó.
TRÓCSÁNYI László (2017): Az uniós jog elsőbbségének korlátai és az alkotmányos identitás. Alkotmánybírósági Szemle, 8(1), 99–102.
TRÓCSÁNYI László – SCHANDA Balázs – CSINK Lóránt (2019): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó.
Jogi források, egyezmények
Alaptörvény – Magyarország Alaptörvénye, Patrocínium, Budapest, 2023. https://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf
Az emberi jogok európai egyezménye (római egyezmény), Róma, 1950. november 4. Online: https://www.echr.coe.int/documents/d/echr/convention_hun
Az Európai Unióról szóló szerződés (maastrichti szerződés). 1992. február 7. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:11992M/TXT
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés - egységes szerkezetbe foglalt változata. Online: https://gvh.hu/pfile/file?path=/jogi_hatter/eu_piacra_iranyado_szabalyozas/europai_unios_versenyjog/kozossegi_versenyjog/jogi_euszab_EU_szerzodes_m.pdf&inline=true
Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya, ENSZ, 1976.
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (KENK). ETS No. 157. Strasbourg, 1995. február 1. Online: https://adattar.adatbank.ro/nemzetkozi/950201h.htm
Nizzai szerződés. 2001. február 1. Online: http://data.europa.eu/eli/treaty/nice/sign
Lisszaboni szerződés. 2007. december 13.
Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, ENSZ, 1966. Online: https://njt.hu/jogszabaly/1976-8-10-00
Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. ETS No. 148. Strasbourg, 1995. október 2. Online: https://nemzetisegijogok.hu/documents/2657648/2696102/Regionalis+vagy+kisebbs%C3%A9gi+nyelvek+Eur%C3%B3pai+Chart%C3%A1ja.pdf/12fc66e2-4451-a6c1-c221-fb76c896ecfd?version=1.0&t=1551170524266
- 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300055.tv
- 2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100062.tv
- 2010. évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000044.TV
- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv