Törekvések a jogi nyelv közérthetőségére
Copyright (c) 2025 Balázs Géza
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Ez az írás a jog fogalmának és magának a jog szónak a magyar nyelvben való megjelenését, jelentésfejlődését; a magyar jogi nyelv születését és magyarítását (a folyamatos nyelvújító törekvéseket); a jogi nyelvhez való nyelvi-nyelvművelői kritikai hozzáállást; a jogi nyelv és kommunikáció újabb nyelvészeti megközelítéseit, illetve különösen napjaink közérthetőségi (pl. normavilágosság) programjait mutatja be, és javaslatot tesz az e téren folytatandó nyelvstratégiai feladatokra.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ANTAL Zsolt szerk. (2018): A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében. Budapest, Országos Bírósági Hivatal.
ANTAL Zsolt, BÓDI Zoltán, TOÓT-HOLLÓ Tamás (2018): A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében. Budapest: Országos Bírósági Hivatal.
ARATÓ Balázs (2020): Quo vadis, igazságügyi nyelvészet? Magyar Jogi Nyelv, 2, 8–15. Online: https://joginyelv.hu/quo-vadis-igaszsagugyi-nyelveszet/
ARATÓ Balázs (2022): Norm Clarity in the Light of Hungarian Case Law. Magyar Nyelvőr, 146(különszám), 81–90. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.5.81
ARATÓ, Balázs – BALÁZS, Géza (2022): The Linguistic Norm and Norm of Legal Language. Magyar Nyelvőr, 146(különszám), 91–103. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.5.91
BALÁZS Géza (1997): A sajtónyelv szociokultúrája. Valóság, 40(7), 51–57.
BALÁZS Géza (2000): Médianorma. A nyilvános megszólalás esztétikája. Budapest: Magyar Rádió.
BALÁZS Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
BALÁZS Géza (2004): Euroterminológia és magyar nyelv. (Szaknyelvi kommunikáció és nyelvstratégiai munka). In BALÁZS Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 279–287.
BALÁZS Géza (2007): A jogszabályok közérthetősége. Nyelvi követelmények a jogi szaknyelvben. In GYERGYÁK Ferenc – KISS László (szerk.): Általános jogalkotási ismeretek. Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez. Budapest: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, 100–114.
BALÁZS Géza (2014): Folyamatos nyelvújítás. A magyar nyelvújítások és értékelésük. Glossa Iuridica, 1(1), 21–28.
BENKŐ Loránd szerk. (1970): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
B. KOVÁCS MÁRIA (1995): A magvar jogi szaknyelv a XVIII—XIX. század fordulóján. Miskolc: Miskolci Bölcsész Egyesület.
CZINE Ágnes (2023): Az áldozat fogalmának változása és jelentéstartalmának sokszínűsége. Magyar Nyelvőr, 147(2), 154–163. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.2.154
CS. KISS Lajos (2015): Megjegyzések a jog és a nyelv viszonyához. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 53–92.
DOBOS Csilla (2010): Jogi szaknyelv és szakmai kommunikáció. In DOBOS Csilla (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 257–284.
FÁBIÁN Pál (1968): A szókészlet. In RÁCZ Endre (szerk.): A mai magyar nyelv. Budapest: Tankönyvkiadó, 459–500.
FAZAKAS Zoltán József (2024): A jogászképzés mint a kisebbségi nyelvi jogok egyik aspektusa. Magyar Nyelvőr, 148(2), 236–251. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2024.2.236
GOMBOS Péter – NAGYHÁZI Bernadette (2023): Bírósági ítéletek szövegeinek nyelvi sajátosságai. Magyar Nyelvőr, 147(4), 493–513. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.4.493
GROLL, Klaus-Michael (1985): In der Flut der Gesetze. Düsseldorf, Droste Verlag GmbH.
GYEBROVSZKI Zsolt Dániel (2024): Nyelvi bizonytalanságok hatása a versenyjogi kártérítési perek szabályainak következetes alkalmazására. Acta Universitatis Christianae Partiensis – Studia culturale, (2), 39–59.
KARCSAY Sándor (1981). Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny, 36(4), 325–338.
KISS László (1998): Jogállam – jogalkotás – önkormányzatok. (Örökségünkről – mai szemmel). Pécs: Közigazgatás-módszertani Bt.
KISS László (2007): Jogelkövetés. Népszabadság, 2007. március 22.
KURTÁN Zsuzsa (2015): A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 189–202.
MINYA Károly (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
MINYA Károly – VINNAI Edina (2018): Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából. Magyar Jogi Nyelv, 2(1), 13–18.
NAGY Balázs Ágoston (2014): Miért olyan nehéz a jogszabályok egyszerűsítése? Glossa Iuridica, 1(2), 101–113.
OROSZ Árpád (2014): A „határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica, 1(2), 165–180.
P. BALÁZS János (1973): Jogi szókincsünk történetéből. Magyar Nyelvőr, 97(4), 484–490.
PÖLCZ Ádám (2021): A nyelvművelés retorikai gyökerei. A nyelvhelyesség retorikai alapjainak hagyományáról. Budapest: MNYKNT–IKU.
SEREGY Lajos (1989): Nem szakszerű, ha érthetetlen. Nyelvi normák a szakszövegekben. In BÍRÓ Ágnes (szerk.): Szaknyelvi divatok. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 28–36.
SZABÓ Miklós (2015): A jog nyelvi erőtere. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 179–188.
SZILY Kálmán (1902): A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével. Budapest: Hornyánszky Viktor kiadása.
TAHIN Szabolcs (2017): A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson. In Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 8–43. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/D%C3%ADjazott%20dolgozatok%20Mail%C3%A1th%20Gy%C3%B6rgy%20Tudom%C3%A1nyos%20P%C3%A1ly%C3%A1zat%202017._0.pdf
TAHIN Szabolcs (2023): A jogalkotó nyelvi cselekvéséről: kimondott és ki nem mondott nyelvi tartalmak a jogszövegekben. Magyar Nyelvőr, 147(4), 479–492. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.4.479
TOLNAINÉ KABÓK Zsuzsanna (2015): Interdiszciplináris kapcsolatok a rendészettudományok és az alkalmazott nyelvészet között – különös tekintettel a törvényszéki nyelvészetre. Magyar Rendészet, 15(5), 131–145. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3632/2916
VÁRADY, Tibor (2006): Language and Translation in International Commercial Arbitration. From the Constitution of the Arbitral Tribunal through Recognition and Enforcement Proceedings. The Hague: T.M.C. Asser Press.
VARGA Csaba (2015): A jog nyelvi dimenziója: jog és nyelv? jog mint nyelv? Ontológia és episztemológia különneműségéről és végső egységéről. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 11–28.
VESSZŐS Balázs (2022): A félreértés pragmatikája. Magyar Nyelvőr, 146(4), 458–475. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.4.458
VINNAI Edina (2017a): Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása. Budapest: Gondolat Kiadó.
VINNAI Edina (2017b): Harc a szavakért – közérthetőség a jogban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12(1), 42–53.
ZAICZ Gábor (2021): Etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Jogi források
A „Határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. 2013.E1.II.JGY.11-2. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny.pdf
Közérthetőség a bíróságokon – a bíróságokba vetett bizalom erősítése. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/users/K%C3%B6z%C3%A9rthet%C5%91s%C3%A9g%20k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf
Stíluskönyv. Útmutató a kúriai határozatok szerkesztéséhez (2013). Budapest: Kúria.