Efforts to Make Legal Language Understandable
Copyright (c) 2025 Balázs Géza
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
This paper presents the appearance and meaning development of the concept of law and the word law itself in the Hungarian language; the birth and Hungarianization of the Hungarian legal language (the continuous innovation efforts of the language); the critical approach of linguists to legal language; new linguistic approaches to legal language and communication, and especially today's programs for understandable language (e.g. normative clarity), and makes suggestions for language strategy tasks to be carried out in this field.
Keywords:
How to Cite
References
ANTAL Zsolt szerk. (2018): A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében. Budapest, Országos Bírósági Hivatal.
ANTAL Zsolt, BÓDI Zoltán, TOÓT-HOLLÓ Tamás (2018): A bírósági szervezet sajtóközleményei a médiaképesség tükrében. Budapest: Országos Bírósági Hivatal.
ARATÓ Balázs (2020): Quo vadis, igazságügyi nyelvészet? Magyar Jogi Nyelv, 2, 8–15. Online: https://joginyelv.hu/quo-vadis-igaszsagugyi-nyelveszet/
ARATÓ Balázs (2022): Norm Clarity in the Light of Hungarian Case Law. Magyar Nyelvőr, 146(különszám), 81–90. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.5.81
ARATÓ, Balázs – BALÁZS, Géza (2022): The Linguistic Norm and Norm of Legal Language. Magyar Nyelvőr, 146(különszám), 91–103. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.5.91
BALÁZS Géza (1997): A sajtónyelv szociokultúrája. Valóság, 40(7), 51–57.
BALÁZS Géza (2000): Médianorma. A nyilvános megszólalás esztétikája. Budapest: Magyar Rádió.
BALÁZS Géza (2001): Magyar nyelvstratégia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
BALÁZS Géza (2004): Euroterminológia és magyar nyelv. (Szaknyelvi kommunikáció és nyelvstratégiai munka). In BALÁZS Géza (szerk.): A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I–II. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 279–287.
BALÁZS Géza (2007): A jogszabályok közérthetősége. Nyelvi követelmények a jogi szaknyelvben. In GYERGYÁK Ferenc – KISS László (szerk.): Általános jogalkotási ismeretek. Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez. Budapest: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, 100–114.
BALÁZS Géza (2014): Folyamatos nyelvújítás. A magyar nyelvújítások és értékelésük. Glossa Iuridica, 1(1), 21–28.
BENKŐ Loránd szerk. (1970): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 2. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
B. KOVÁCS MÁRIA (1995): A magvar jogi szaknyelv a XVIII—XIX. század fordulóján. Miskolc: Miskolci Bölcsész Egyesület.
CZINE Ágnes (2023): Az áldozat fogalmának változása és jelentéstartalmának sokszínűsége. Magyar Nyelvőr, 147(2), 154–163. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.2.154
CS. KISS Lajos (2015): Megjegyzések a jog és a nyelv viszonyához. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 53–92.
DOBOS Csilla (2010): Jogi szaknyelv és szakmai kommunikáció. In DOBOS Csilla (szerk.): Szaknyelvi kommunikáció. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 257–284.
FÁBIÁN Pál (1968): A szókészlet. In RÁCZ Endre (szerk.): A mai magyar nyelv. Budapest: Tankönyvkiadó, 459–500.
FAZAKAS Zoltán József (2024): A jogászképzés mint a kisebbségi nyelvi jogok egyik aspektusa. Magyar Nyelvőr, 148(2), 236–251. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2024.2.236
GOMBOS Péter – NAGYHÁZI Bernadette (2023): Bírósági ítéletek szövegeinek nyelvi sajátosságai. Magyar Nyelvőr, 147(4), 493–513. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.4.493
GROLL, Klaus-Michael (1985): In der Flut der Gesetze. Düsseldorf, Droste Verlag GmbH.
GYEBROVSZKI Zsolt Dániel (2024): Nyelvi bizonytalanságok hatása a versenyjogi kártérítési perek szabályainak következetes alkalmazására. Acta Universitatis Christianae Partiensis – Studia culturale, (2), 39–59.
KARCSAY Sándor (1981). Jog és nyelv. Jogtudományi Közlöny, 36(4), 325–338.
KISS László (1998): Jogállam – jogalkotás – önkormányzatok. (Örökségünkről – mai szemmel). Pécs: Közigazgatás-módszertani Bt.
KISS László (2007): Jogelkövetés. Népszabadság, 2007. március 22.
KURTÁN Zsuzsa (2015): A magyar jogi szaknyelv leírásának kutatási programja. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 189–202.
MINYA Károly (2003): Mai magyar nyelvújítás. Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
MINYA Károly – VINNAI Edina (2018): Hogyan írjunk érthetően? Kilendülés a jogi szaknyelv komfortzónájából. Magyar Jogi Nyelv, 2(1), 13–18.
NAGY Balázs Ágoston (2014): Miért olyan nehéz a jogszabályok egyszerűsítése? Glossa Iuridica, 1(2), 101–113.
OROSZ Árpád (2014): A „határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. Glossa Iuridica, 1(2), 165–180.
P. BALÁZS János (1973): Jogi szókincsünk történetéből. Magyar Nyelvőr, 97(4), 484–490.
PÖLCZ Ádám (2021): A nyelvművelés retorikai gyökerei. A nyelvhelyesség retorikai alapjainak hagyományáról. Budapest: MNYKNT–IKU.
SEREGY Lajos (1989): Nem szakszerű, ha érthetetlen. Nyelvi normák a szakszövegekben. In BÍRÓ Ágnes (szerk.): Szaknyelvi divatok. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 28–36.
SZABÓ Miklós (2015): A jog nyelvi erőtere. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 179–188.
SZILY Kálmán (1902): A magyar nyelvújítás szótára. A kedveltebb képzők és képzésmódok jegyzékével. Budapest: Hornyánszky Viktor kiadása.
TAHIN Szabolcs (2017): A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson. In Mailáth György tudományos pályázat 2017. Díjazott dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 8–43. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/D%C3%ADjazott%20dolgozatok%20Mail%C3%A1th%20Gy%C3%B6rgy%20Tudom%C3%A1nyos%20P%C3%A1ly%C3%A1zat%202017._0.pdf
TAHIN Szabolcs (2023): A jogalkotó nyelvi cselekvéséről: kimondott és ki nem mondott nyelvi tartalmak a jogszövegekben. Magyar Nyelvőr, 147(4), 479–492. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2023.4.479
TOLNAINÉ KABÓK Zsuzsanna (2015): Interdiszciplináris kapcsolatok a rendészettudományok és az alkalmazott nyelvészet között – különös tekintettel a törvényszéki nyelvészetre. Magyar Rendészet, 15(5), 131–145. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3632/2916
VÁRADY, Tibor (2006): Language and Translation in International Commercial Arbitration. From the Constitution of the Arbitral Tribunal through Recognition and Enforcement Proceedings. The Hague: T.M.C. Asser Press.
VARGA Csaba (2015): A jog nyelvi dimenziója: jog és nyelv? jog mint nyelv? Ontológia és episztemológia különneműségéről és végső egységéről. In SZABÓ Miklós (szerk.): A jog nyelvi dimenziója. Miskolc: Bíbor Kiadó, 11–28.
VESSZŐS Balázs (2022): A félreértés pragmatikája. Magyar Nyelvőr, 146(4), 458–475. Online: https://doi.org/10.38143/Nyr.2022.4.458
VINNAI Edina (2017a): Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása. Budapest: Gondolat Kiadó.
VINNAI Edina (2017b): Harc a szavakért – közérthetőség a jogban. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, 12(1), 42–53.
ZAICZ Gábor (2021): Etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Jogi források
A „Határozatszerkesztés” vizsgálatának tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye. 2013.E1.II.JGY.11-2. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny.pdf
Közérthetőség a bíróságokon – a bíróságokba vetett bizalom erősítése. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/users/K%C3%B6z%C3%A9rthet%C5%91s%C3%A9g%20k%C3%B6zlem%C3%A9ny.pdf
Stíluskönyv. Útmutató a kúriai határozatok szerkesztéséhez (2013). Budapest: Kúria.