A „szabad egyház” gondolata a 19–20. századi protestáns egyházjogászok műveiben
This study presents the church movements and their legal consequences, which took place in the 19–20th century in Protestant churches, specifically the relationship of the Calvinist churches with the state and the questions surrounding their constitution. The goal of these movements was to reform the church itself; however, they were often more than just “home affairs”. The movements brought disruption and separation – with the words of Kováts J. István, Protestant jurist: “the formation of free churches” (1947) – in Scotland, Switzerland, the Netherlands and Wales, and later brought the French Separation Law in 1905, as well as the Protestant Association first in Germany (1865) and later in Hungary (1871). As another result of the movements, new national laws were enacted regarding the legal status of churches and religious freedom. A common characteristic of the previously mentioned “free churches” was, that they struggled for their independence from their main church as well as from the state – including financial and personal matters – and that they did not want to form a new confession. This topic became unavoidable in the canonical and theological literature, as well as in the legislation of the period.
" ["hu_HU"]=> string(1375) "Jelen tanulmány azokról az egyházi mozgalmakról és a közjogi következményeiről szól, amelyek a 19–20. században a protestáns népegyházakban, ezen belül is különösen a református egyháznak az államhoz való viszonya, valamint a református egyházalkotmány kérdései körül forogtak. Ezeknek a mozgalmaknak a célja összefoglalóan az egyház megreformálása volt, azonban a mozgalom rendszerint mégsem maradt csupán egyházi „belügy”. A mozgalmak az egyházszakadásokat – Kováts J. István egyházjogász szavaival (1947) a „szabad egyházak alakulását” – hozták magukkal: skót, svájci, holland, wales-iszakadásokat, de az 1905-ösfrancia szeparációs törvényt, valamint az 1865-benmegalakult német, majd az 1871-benlétrejött magyar protestánsegyletet is idesorolhatjuk. A mozgalmak eredményeként az egyházak státusát, a vallásszabadságot érintő új állami törvények is születtek. A bemutatott szabad egyházi mozgalmak közös jellemzője volt, hogy egyidejűleg az államtól és a saját egyházi szervezetüktől való – elsősorban anyagi és személyi kérdéseket illető – szabadságért is küzdöttek, és nem szándékoztak új hitvallású egyházat alapítani. A korabeli egyházjogi és teológiai szakirodalomban, valamint a jogalkotásban a téma szinte megkerülhetetlen lett.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(103) "The Thought of the “Free Church” in the Writings of Protestant Jurists during the 19–20th Century" ["hu_HU"]=> string(91) "A „szabad egyház” gondolata a 19–20. századi protestáns egyházjogászok műveiben" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#745 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(5823) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(735) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Köbel" ["hu_HU"]=> string(6) "Köbel" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Szilvia" ["hu_HU"]=> string(7) "Szilvia" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(1) { [0]=> string(18) "egyházi mozgalmak" } ["en_US"]=> array(1) { [0]=> string(16) "church movements" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#788 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4370) ["id"]=> int(268) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(735) ["seq"]=> int(1) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }The article gives an overview on the Protestant thoughts about governance in different time periods. First, the elements of the state concept of the Protestant, especially Reformed theology will be present, based on Luther’s and Kalvin’s ideas. Then, an early Hungarian author’s work is elaborated from the 16th century: János Pataki Füsüs described the ideal king’s image in his book dedicated to Gábor Bethlen, Prince of Transylvania, being the first Hungarian-language work on state theory. Finally, as from the period of modernity, the author reiterates the work of a practicing Reformed statesman, the modern-critic Dutch Prime Minister, Abraham Kuyper.
A common idea in the authors is that the main task of the state in all ages is to enforce or at least give effect to the teaching of the Bible, which is based on universal love. Thus, the public good sought by the state extends not only to Christians but to the whole mankind. For a believer, the state and government form is a secondary issue, it is more important to obey God’s law.
Tanulmányom három részből áll: először a protestáns, elsősorban református teológia államfelfogásának elemeit mutatom be általánosságban,1 majd egy 16. századi magyar református szerző, Pataki Füsüs János munkája alapján az ideális uralkodó képét Bethlen Gábor református fejedelem ábrázolásában az első magy ar nyelven íródott államelméleti mű kapcsán, végül a modernitás időszakából egy gyakorló református államférfi, a modernitás-kritikus Abraham Kuyper holland miniszterelnök munkásságát idézem fel röviden.
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(100) "Protestant Reformers’ Mirror of Princes – Constitution and Government in the Protestant Thinking" ["hu_HU"]=> string(91) "A reformátorok királytükre – alkotmány és kormányzás a protestáns gondolkodásban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#116 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(1043) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(740) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(5) "Zsolt" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(21) "református teológia" [1]=> string(14) "Bethlen Gábor" [2]=> string(14) "Abraham Kuyper" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(17) "Reformed theology" [1]=> string(13) "Gabor Bethlen" [2]=> string(14) "Abraham Kuyper" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#769 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(8) { ["submissionFileId"]=> int(4372) ["id"]=> int(270) ["isApproved"]=> bool(true) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(740) ["seq"]=> int(0) ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A kálvini reformáció és a jogegyenlőség – adalékok a jogállamiság eszmetörténetéhez
On the occasion of the 500th anniversary of the Reformation, the author presents
some thought-provoking ideas from the field of denominational and state canonical
law focusing on the development of human rights and their roots in the theological
disciplines. He argues that the freedom of religion established by Protestantism
serves as a foundation for the freedom of thought, conscience, expression of opinion,
and for closely related laws on tolerance as well as the restriction of state power,
i.e. it underlies all that is now known and generally recognised as human rights.
The theological, ideological, and organizational changes within the church launched
by the Reformation from the 15th century on, have led and substantially contributed to
the recognition of these fundamental rights, as well as to the formation of constitutions
in the modern sense, and the creation of constitutionality in general. The classical
theorems of popular sovereignty, of a theory of state based on social contract and of
natural law were formulated by Protestant thinkers such as Althusius and Grotius
on firm Calvinist foundations and based on Calvin’s views regarding individual
freedom, civil government, and the (modern) state. Protestantism has played
a central role in propagating the ideas of freedom, progress, freedom of religion and
politics, as well as in spreading modern democratic principles by reviving original
Christian values. The spread of Protestantism has brought about significant social
changes and resulted in the liberation of thought, which in turn has paved the road
for the appearance of views (often contradictory to the principles of Protestantism)
requiring an approach to law from a different perspective and consequently to the
emergence of the principles of modern natural law. Demanding freedom of religion
also meant a demand for equality: the state should not differentiate between its
citizens according to their faith and neither should it make a distinction between
churches based on their relationship to the state.
A szerző a felekezeti és az állami egyházjog területéről villant fel néhány gondolatot
a reformáció 500. évfordulója kapcsán, bemutatva az emberi jogok
fejlődésének a teológiai tudományokból sarjadó gyökereit. Bizonyítja, hogy
a protestantizmus eredményezte vallásszabadság az alapja az emberi jogként
elismert gondolat, lelkiismeret, szabad véleménynyilvánítás szabadsága
és ezekhez szorosan kapcsolódó, a toleranciára, az állam korlátozására
vezető szabályozásnak. Az egyházban a 15. századtól elinduló, a reformáción
át vezető teológiai, ideológiai és szervezeti változások vezettek, avagy
meghatározó módon hozzájárultak ezeknek az alapjogoknak az elismertetéséig,
a modern értelemben vett alkotmányok megalkotásához, a jogállamiság
megteremtéséhez. Kálvinnak az egyén szabadságáról és a polgári kormányzatról,
mai fogalmaink szerint az államról vallott nézetei, majd ennek nyomán
a kálvini alapokon építkező protestáns szerzők mint Althusius és Grotius
megalapozzák a népszuverenitás, a szerződéses államelmélet, továbbá
a természetjog klasszikus tételeit. A protestantizmus az eredeti keresztyén
eszmék felelevenítésével a szabadság, a haladás, a vallási és politikai szabadság
eszméinek és a modern demokratikus elveknek az elterjesztésében
szerzett érdemeket. A protestantizmus elterjedését követően indultak meg
azok a társadalmi változások, jelentek meg a gondolkodás felszabadítása
által azok a nézetek – sokszor a protestantizmus alapelveivel ellenétesen
–, amelyek a jog más szempontú megközelítését igénylik, és kristályosodtak
ki a modern természetjog alapelvei. A vallásszabadság követelésével
megjelent az egyenjogúság követelménye: az állam ne tegyen különbséget
polgárai között aszerint, hogy melyik vallást követik, ne tegyen különbséget
az egyházak között azoknak az államhoz való viszonyát illetően.
Between 15 June and 15 September 2018, the adjudicating and non-litigious panels of the Curia of Hungary examined the implementation of the following fundamental rights issues: the expropriation of privately owned land and property [Article XIII, paragraph (2) of the Fundamental Law of Hungary], and the right to have one’s case decided by the court within a reasonable period of time [Article XXVIII, paragraph (1) of the Fundamental Law of Hungary].
" } ["copyrightHolder"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(104) "Fundamental Rights Cases of the Curia of Hungary between the 15th of June and the 15th of September 2018" ["hu_HU"]=> string(24) "A Kúria gyakorlatából" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#791 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(1054) ["email"]=> string(19) "noreply@ludovika.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(1033) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(6) "Berkes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(7) "Bálint" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(3) { [0]=> string(6) "Kúria" [1]=> string(13) "alaptörvény" [2]=> string(15) "alapvető jogok" } ["en_US"]=> array(3) { [0]=> string(16) "Curia of Hungary" [1]=> string(26) "Fundamental Law of Hungary" [2]=> string(18) "Fundamental Rights" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#795 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(4395) ["id"]=> int(278) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(1033) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A kibocsátó tagállamban fennálló fogvatartási körülmények az európai elfogatóparancs végrehajtását megelőző vizsgálatának korlátai
By its Aranyosi and Căldăraru judgment of April 2016, the Court of Justice ruled that the execution of a European arrest warrant must be deferred if there is a real risk of inhuman or degrading treatment because of the conditions of detention of the person concerned in the Member State where the warrant was issued. The Court also pointed out that if the existence of that risk cannot be discounted within a reasonable period, the authority responsible for the execution of the warrant must decide whether the surrender procedure should be brought to an end.
In July 2018, the Court pronounced its ruling in the Generalstaatsanwaltschaft case, by which it marked limits for the executing judicial authorities as to the assessing, prior to the execution of a European arrest warrant, of conditions of detention in the issuing Member State.
First, the Court emphasised that the executing judicial authority must, in principle, accept an assurance given by the issuing judicial authority, by which this latter guarantees that the fundamental rights of the person in respect of whom the arrest warrant has been issued will not be impaired in the course of his detention in the Member State of the issuing authority.
Second, the Court did not uphold the arguments presented by the referring German court, according to which, as the person concerned may possibly be held at a later stage in prisons other than those for which the executing authority has ascertained that the conditions of detention are satisfactory, this authority should be required, prior to executing the arrest warrant, to assess the conditions of detention in all the prisons of the issuing Member State which can at least theoretically come into question for the detention of the person in question.
Third, the Court drew the referring court’s attention to the circumstance that an executing judicial authority which considers it necessary to request that the issuing judicial authority provide it, by filling a detailed questionnaire, with supplementary
information on the conditions of detention must ensure that its questions do not, because of their number, scope and content, result in the operation of the European arrest warrant being brought to a standstill.
Az Aranyosi- és a Căldăraru-ügyekben 2016 áprilisában meghozott ítéletében a bíróság úgy döntött, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását el kell halasztani, ha az érintett személy az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamban való fogva tartásának körülményei folytán embertelen vagy megalázó bánásmód valós veszélye áll fenn. A bíróság azt is kimondta, hogy ha e veszély fennállása észszerű időn belül nem zárható ki, akkor az európai elfogatóparancs végrehajtására hivatott hatóságnak kell eldöntenie, hogyaz átadás iránti eljárást meg kell-e szüntetni.
2018 júliusában a bíróság a Generalstaatsanwaltschaft-ügyben meghozott ítéletével pontosította a szóban forgó területen alkalmazandó ítélkezési gyakorlatát, és korlátokat szabott az európai elfogatóparancs végrehajtására felhatalmazott hatóságoknak a kibocsátó tagállamban fennálló fogvatartási körülmények az európai elfogatóparancs végrehajtását megelőző vizsgálatának tekintetében.
A bíróság először is hangsúlyozta, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságnak főszabály szerint meg kell bíznia a kibocsátó igazságügyi hatóság által a tekintetben nyújtott garanciában, hogy az európai elfogatóparanccsal érintett személynek az alapvető jogai nem fognak sérülni az ez utóbbi hatóság szerinti tagállamban történő fogvatartása folyamán.
Másodszor, a bíróság nem tartotta megalapozottnak az ügyet Luxembourgba utaló német bíróság azon érveit, amelyek szerint – tekintettel arra, hogy az érintett személyt a kibocsátó igazságügyi hatóság szerinti tagállamnak való átadása után a végrehajtási eljárás során a kibocsátó igazságügyi hatóság által megjelöltektől eltérő büntetésvégrehajtási intézetekben is elhelyezhetik – a végrehajtási hatóságnak az elfogatóparancs végrehajtása előtt a kibocsátó igazságügyi hatóság szerinti tagállam valamennyi olyan büntetésvégrehajtási intézete tekintetében el kell végeznie a fogvatartási körülmények vizsgálatát, amelyek vonatkozásában legalább elméleti lehetőség van arra, hogy az érintett személyt ott az elfogatóparancsban foglalt bűncselekmény miatt fogva tarthatják.
Harmadszor, a bíróság világossá tette, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság, ha szükségesnek látja, hogy a kibocsátó igazságügyi hatóságtól a fogvatartási körülményeket érintően kiegészítő információk soron kívüli rendelkezésre bocsátását kérje, köteles ügyelni arra, hogy a kérdései a számuk és a terjedelmük folytán ne eredményezzék az európai elfogatóparancs rendszerének megbénulását.
This article intends to present some of the most important developments in the period between 16 June and 15 September 2018 concerning the case law of the European Court of Human Rights, such as, in respect of Hungary, decisions concerning the requirement to exhaust a specific type of the constitutional complaint, the courts’ obligation to provide reasons for their refusal to refer a question for preliminary ruling, as well as a judgment concerning the unjustified protraction of pre-trial detentions and a potential pilot procedure pertaining to that issue. As regards cases from other countries, the present review gives a brief summary of a judgment concerning surveillance and interception of communications and acquisition of communications data,
and the relevant requirements under Articles 8 and 10 of the Convention.
Az alábbi írás az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlatát érintő, a 2018. június 16-a és szeptember 15-e közötti időszakban bekövetkezett néhány fontosabb fejleményét kívánja számba venni. Az áttekintésben szereplő magyar vonatkozású ügyek az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz kimerítendőségével, az előzetes
döntéshozatali indítvány elutasításával összefüggésben a bíróságokat terhelő indokolási kötelezettséggel, valamint a nem kellően indokolt előzetes letartóztatások tárgyában fontolóra vett úgynevezett piloteljárással voltak kapcsolatosak. A nem magyar vonatkozású határozatok közül a jelen szemle egy, a tömeges lehallgatásoknak az egyezmény 8. és 10. cikkével való összeegyeztethetőségét vizsgáló ítéletet ismertet.
Az Alkotmánybíróság fontosabb döntései 2018. június 15-e és szeptember 30-a között
During the examined period, the Constitutional Court (hereinafter: CCoH) delivered twenty-four decisions on the merits of the cases and it also made eighty-two rulings, mainly on the rejections of the admissibility of the petitions.
The decisions of the CCoH, respecting its competences and their contents, are the following. The CCoH, on the basis of Section 23 of Act n. CLI of 2011 on the Constitutional Court (hereinafter: ACC), in its Decision 12/2018 (IX. 4.) AB ruled on an a priori norm control and found the challenged regulation contrary to the Fundamental Law. Whilst, in its Decision 7/2018 (VII. 5.) AB, according to Section 24 of the ACC, the CCoH ruled on an a posteriori norm control and formulated a constitutional equirement. Regarding judicial initiatives based on Article 25 of the ACC, the CCoH declared omission on the part of the lawmaker in two of its decisions and declined the submissions in three other cases. The CCoH delivered the following decisions within its constitutional competences. In its Decision 10/2018 (VII. 18.) AB, on the basis of Section 26 (1) of the ACC, the CCoH found that the applied legal regulation in the judicial procedure was contrary to the Fundamental Law and annulled it. However, it declined another petition that had been submitted according to Section 26 (1) of the ACC. Moreover, the CCoH declined two petitions
that had requested the annulment of certain legal regulations in line with Section 26 (2) of the ACC. Regarding the so-called “full” or “genuine” constitutional complaint, based on Section 27 of the ACC, the CCoH annulled four judicial decisions, it once declared omission on the part of the lawmaker and in seven cases it declined the petitions on the merits of the cases. Finally, it shall be highlighted that in its Decision 9/2018 (VII. 9.) AB, the CCoH genuinely interpreted certain provisions of the Fundamental Law according to Section 36 of the ACC.
Az Alkotmánybíróság a vizsgált időszakban 106 döntést hozott, amelyek közül 24 érdemi határozat, míg 82 – többnyire a befogadási eljárás során hozott – visszautasító végzés. Az érdemi határozatok – az alkotmánybíróság hatásköreire és a döntés tartalmára figyelemmel – a következők szerint oszlanak meg. Az Alkotmánybíróság előzetesnormakontroll-indítvány – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 23. §-a – alapján a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatban alaptörvény-ellenességet állapított meg, míg a 7/2018. (VII. 5.) AB határozatban az Abtv. 24. §-a szerinti utólagos normakontroll alapján alkotmányos követelményt fogalmazott meg. Az Abtv. 25. §-a szerinti bírói kezdeményezéseket tekintve két esetben fogalmazott meg jogalkotói mulasztást az indítvány elutasítása mellett, míg három másik esetben az indítványokat elutasította. Az Alkotmánybíróság jellegadó, alkotmányjogi panasz hatásköreiben érdemben a következő döntések születtek. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint, a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességét állapította meg a 10/2018.
(VII. 18.) AB határozatban, míg egy másik esetben az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti, közvetlenül a jogszabály megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítványok alapján az Alkotmánybíróság két elutasító határozatot hozott. Az Abtv. 27. §-a szerinti – „valódi” vagy „teljes” – alkotmányjogi panaszok alapján indult eljárásokban négy megsemmisítő, egy alkotmányos mulasztás mellett elutasítást kimondó, valamint hét elutasító érdemi határozatot hozott. Mindezek mellett a vizsgált időszakban az Alkotmánybíróság a 9/2018. (VII. 9.) AB határozatban az Abtv. 36. §-a alapján alaptörvény értelmezésére vonatkozó kérelem tárgyában is döntött.