A „szabad egyház” gondolata a 19–20. századi protestáns egyházjogászok műveiben

  • Köbel Szilvia

Absztrakt

Jelen tanulmány azokról az egyházi mozgalmakról és a közjogi következményeiről szól, amelyek a 19–20. században a protestáns népegyházakban, ezen belül is különösen a református egyháznak az államhoz való viszonya, valamint a református egyházalkotmány kérdései körül forogtak. Ezeknek a mozgalmaknak a célja összefoglalóan az egyház megreformálása volt, azonban a mozgalom rendszerint mégsem maradt csupán egyházi „belügy”. A mozgalmak az egyházszakadásokat – Kováts J. István egyházjogász szavaival (1947) a „szabad egyházak alakulását” – hozták magukkal: skót, svájci, holland, wales-iszakadásokat, de az 1905-ösfrancia szeparációs törvényt, valamint az 1865-benmegalakult német, majd az 1871-benlétrejött magyar protestánsegyletet is idesorolhatjuk. A mozgalmak eredményeként az egyházak státusát, a vallásszabadságot érintő új állami törvények is születtek. A bemutatott szabad egyházi mozgalmak közös jellemzője volt, hogy egyidejűleg az államtól és a saját egyházi szervezetüktől való – elsősorban anyagi és személyi kérdéseket illető – szabadságért is küzdöttek, és nem szándékoztak új hitvallású egyházat alapítani. A korabeli egyházjogi és teológiai szakirodalomban, valamint a jogalkotásban a téma szinte megkerülhetetlen lett.

Kulcsszavak:

egyházi mozgalmak

Hogyan kell idézni

Köbel, S. (2018). A „szabad egyház” gondolata a 19–20. századi protestáns egyházjogászok műveiben. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 6(3), 19–31. Elérés forrás https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/actahumana/article/view/894

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.