object(Publication)#728 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6783) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:30" ["primaryContactId"]=> int(8386) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(1) ["submissionId"]=> int(6659) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(4962) "Bagossy, Mária: Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt. Budapest, György Mailáth Scientific Competition, Award-Winning Papers, OBH, 2018. Online: https://birosag.hu/sites/default/files/2019-03/dijazott_dolgozatok__mailath_gyorgy_tudomanyos_palyazat_2018.pdf Balázsy, Péter: Kétarcú eljárások – polgári eljárásjogi kérdések a büntetőeljáráshoz kapcsolódó kártalanítási igények érvényesítésével összefüggésben. Jogelméleti Szemle, no. 1 (2022). 2–22. Boda, Zoltán: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indított kártalanítás aktuális jogértelmezési kérdései. Acta Humana, 8, no. 1 (2020). 7–23. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2020.1.1 Boda, Zoltán: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás és a személyiségi jogsértés miatt indult polgári per konkurálása. Acta Universitatis Szegediensis, 11 (2021). 5–22. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2021.4.2 Csöndes, Mónika: Polgári anyagi jogi szempontú észrevétel ‘A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről’ szóló 2020. évi LXX. törvény címéhez és szövegéhez. Corvinus Law Papers, no. 1 (2021). Online: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/6235/1/CLP_202101.pdf Curia: Reminder on the New Civil Code of the Curia. The meeting of the New Law Case Groups on 5 October 2018. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/emlekezteto_2018_10_05.pdf Czukorné Farsang, Judit: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt érvényesíthető igények. Bírósági Döntések Tára, no. 6 (2018). Feleky, István: A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételei a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban. Forum Sententiarum Curiae, no. 1 (2020). 4–9. Juhász, Andrea Erika: Varga és mások kontra Magyarország – az EJEB döntése. Jogászvilág, 17 April 2015. Online: https://jogaszvilag.hu/vilagjogasz/varga-es-masok-kontra-magyarorszag-az-ejebdontese/ Juhász, Andrea Erika: A kínzás, az embertelen, a megalázó bánásmód tilalma a fogvatartottakkal szemben. Doctoral thesis. Szeged, SZTE-ÁJTK Doctoral School, 2016. Kóródi, Balázs: A bűncselekménnyel okozott károk megtérítésének új hatékony módja – a gyorsított per. Budapest, György Mailáth Scientific Competition, Award-Winning Papers, OBH, 2021. Kóródi, Balázs: A börtönzsúfoltsági kártalanítás új szabályai a korábbi jogalkalmazási dilemmák tükrében. Magyar Jog, 69, no. 2 (2022). 100–109. Lábady, Tamás: Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért és a biztosítási szerződés az új Polgári Törvénykönyvben. Polgári Jogi Kodifikáció, nos. 4–5 (2001). 40–53. Nagy, Anita: A kártalanítási eljárás. Miskolci Jogi Szemle, 14, Special Edition no. 2 (2019). 221–232. Nagy, Botond: Az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogvatartottak alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatti sérelemdíj iránti igények joggyakorlata. Debreceni Jogi Műhely, 18, nos. 1–2 (2021). 49–62. Online: https://doi.org/10.24169/DJM/2021/1-2/5 Nagy, Zsuzsanna – Zoltán Boda: Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új szabályai, visszatekintés a panasz jogintézményére. Büntetőjogi Szemle, no. 2 (2020). 99–112. Pallo József: I. fejezet. In Juhász Zsuzsanna (szerk.): Kommentár a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2020, 10. §-hoz fűzött magyarázat. [Pallo, József: Chapter I. In Zsuzsanna Juhász (ed.): Commentary to Act CCXL of 2013 on the Enforcement of Penal Sanctions, Measures, Certain Coercive Measures and the Imprisonment for Offences. Budapest, Wolters Kluwer, 2020.] Pataky, Tibor: Néhány gondolat a gyorsított perről szóló törvényről. Kártérítési és Biztosítási Jog, 2, no. 3 (2020). Online: https://kbj.hu/nehany-gondolat-a-gyorsitott-perrol-szolo-torvenyrol/ Szemesi, Sándor: Az emberi jogok európai őrének új fegyvere: a pilot judgment eljárás a strasbourgi bíróság gyakorlatában. Jog–Állam Politika, 5, no. 4 (2013). 47–63. Legal sources Act V of 2013 on the Civil Code. Act CCXL of 2013 on the Enforcement of Penal Sanctions, Measures, Certain Coercive Measures and the Imprisonment for Offences (Prison Act/Penal Code/Penitentiary Act). Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure. Act XIX of the 2017 on the Code of Criminal Procedure. Act LXX of 2020 on summary proceedings for compensation for damage caused by a criminal offence and for damages (Gyptv.). Act CL of 2020 amending certain acts necessary to eliminate abuses in the context of the prison overcrowding compensation procedure." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(4) "5-33" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.1" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(2149) "

The criticism of the current regulation of the compensation procedure under the Prison Act can be given in the legal-dogmatic contradiction and the imprecision of the normative text. The latter inaccuracies have led to the different interpretation of the law by the judiciary in the penal and civil fields. In conclusion, therefore, if the claim to be enforced is related to the circumstances of the placement which violate fundamental rights, it is possible, as explained above, to bring an action only for the enforcement of objective sanctions for violation of personal rights, but not for damages in addition to sanctions independent of the responsibility. Civil proceedings under the general rules are only possible if the claim is not related to accommodation conditions which infringe fundamental rights. In such a case, however, it must be borne in mind that, under Article 143 subsection (1) to (2) of the Prison Act, a prisoner cannot bring a claim for damages against a prison directly before a court: he must bring it before the prison authorities where the damage occurred. The prisoner may appeal against this decision within a time limit of 30 days from the date of notification. Only in the case of a claim for damages arising from a violation of personal rights (i.e. not linked to an injury caused by conditions of detention which infringe the prohibition of torture, cruel, inhuman or degrading treatment), it is possible to go directly to court and the action does not have to be preceded by proceedings before the penitentiary institution. In our view, it would be worthwhile to reintroduce the possibility to claim for harm caused by placement conditions that violate fundamental rights into the framework of civil litigation. However, this would require the creation of a legal environment which does not give rise to the abovementioned dogmatic contradictions. It should be pointed out, by way of example, that the ECtHR does not wish to introduce a separate, formalised procedure for compensating detainees, but is “content” with the possibility of bringing a civil action based on a violation of personal rights.

" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(22) "Opinions and Proposals" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(118) "The Doctrinal Inconsistencies in Claims for Compensation for Accommodation Conditions that Infringe Fundamental Rights" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Boda Zoltán" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#764 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8386) ["email"]=> string(21) "BodaZoltan@birosag.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6783) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Boda" ["hu_HU"]=> string(4) "Boda" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Zoltán" ["hu_HU"]=> string(7) "Zoltán" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(47) "fundamental rights in penitentiary institutions" [1]=> string(27) "accommodation circumstances" [2]=> string(12) "overcrowding" [3]=> string(10) "Prison Act" [4]=> string(12) "compensation" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#777 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26767) ["id"]=> int(5230) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6783) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#114 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6784) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:29" ["primaryContactId"]=> int(8387) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(2) ["submissionId"]=> int(6660) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(9202) "Bernstein, Daniel J. – Johannes Buchmann – Erik Dahmen szerk. (2009): Post-Quantum Cryptography. Berlin–Heidelberg, Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-540-88702-7 Boneh, Dan (1999): Twenty Years of Attacks on the RSA Cryptosystem. Notices of the American Mathematical Society (AMS), 46(2), 203–213. Online: https://www.ams.org/notices/199902/boneh.pdf Callas, Jon et al. (1998): Request for Comments: OpenPGP Message Format. RFC 2440. Online: https://www.rfc-editor.org/rfc/rfc2440.txt Cybersecurity & Infrastructure Security Agency: Alert (TA14-098A), OpenSSL ‘Heartbleed’ Vulnerability (CVE-2014-0160) Online: https://www.us-cert.gov/ncas/alerts/TA14-098A Diffie, Whitfield – Martin E. Hellman (1976): New Directions in Cryptography. IEEE Transactions On Information Theory, 22(6), 644–654. Online: https://doi.org/10.1109/TIT.1976.1055638 Eckhart Ferenc: Hiteleshelyek a középkori Magyarországon. Budapest, MOKK, [1914] 2012. Ellison, Carl – Bruce Schneier (2000): Ten Risks of PKI: What You’re Not Being Told About Public Key Infrastructure. Computer Security Journal, 16(1) 1–7. Online: https://www.schneier.com/academic/archives/2000/01/ten_risks_of_pki_wha.html ETSI (2000): ES 201733 V1.1.2 draft (2000-01). Electronic Signature Formats. Online: https://www.etsi.org/deliver/etsi_es/201700_201799/201733/01.01.02_50/es_201733v010102m.pdf ETSI (2009): TS 102778-1 V1.1.1 (2009-07), Technical Specification. Electronic Signatures and Infrastructures (ESI); PDF Advanced Electronic Signature Profiles; Part 1: PAdES Overview – A Framework Document for PAdES. Online: https://www.etsi.org/deliver/etsi_ts/102700_102799/10277801/01.01.01_60/ts_10277801v010101p.pdf ETSI (2010): TS 101903 V1.4.2 (2010-12). Technical Specification. Electronic Signatures and Infrastructures (ESI); XML Advanced Electronic Signatures (XAdES). Online: https://www.etsi.org/deliver/etsi_ts/101900_101999/101903/01.04.02_60/ts_101903v010402p.pdf ETSI (2013a): TS 101733 V2.2.1 (2013-04). Electronic Signatures and Infrastructures (ESI); CMS Advanced Electronic Signatures (CAdES). Online: https://www.etsi.org/deliver/etsi_ts/101700_101799/101733/02.02.01_60/ts_101733v020201p.pdf ETSI (2013b):TS 102918 V1.3.1 (2013-06) Electronic Signatures and Infrastructures (ESI); Associated Signature Containers (ASiC). Online: https://www.etsi.org/deliver/etsi_ts/102900_102999/102918/01.03.01_60/ts_102918v010301p.pdf ETSI (2015): White Paper No. 8: Quantum Safe Cryptography and Security – An Introduction, Benefits, Enablers and Challenges. Online: https://www.etsi.org/images/files/ETSIWhitePapers/QuantumSafeWhitepaper.pdf ETSI (2022): TS 119312 V1.4.2 (2022-02) Electronic Signatures and Infrastructures (ESI); Cryptographic Suites. Online: https://www.etsi.org/deliver/etsi_ts/119300_119399/119312/01.04.02_60/ts_119312v010402p.pdf Fazekas Marianna (2016): Láthatatlan közigazgatási reformok – avagy hogyan befolyásolják életünket a traktorülésszabványok? Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3. 70–79. Online: https://epa.oszk.hu/04200/04294/00015/pdf/EPA04294_pro_publico_bono2016_3_070-079.pdf Forum of European Supervisory Authorities for Electronic Signatures (FESA) (2003): Working Paper On „To the Public” (Art. 3.3) and On Closed Systems (REC. 16), April 7, 2003. Online: https://www.fesa.eu/public-documents/WorkingPaper-ToThePublic-20030407.pdf Fréchet, Maurice M. (1906): Sur quelques points du calcul fonctionnel. Rendiconti del Circolo Matematico di Palermo, 22(1) 1–72. Online: https://doi.org/10.1007/BF03018603 Gottesman, Daniel – Isaac Chuang (2001): Quantum Digital Signatures. arXiv Quantum Physics. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.quant ph/0105032 International Telecommunication Union, Telecommunication Standardization Sector of ITU (2016): ITU-T Recommendation X.509. 10/2016. Online: https://handle.itu.int/11.1002/1000/14033 Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület (MELASZ) (2016): Állásfoglalás a biometrikus aláírások alkalmazása tekintetében. Magyarország (Hungary) (2022): Trusted List. Online: https://www.nmhh.hu/tl/pub/HU_TL.pdf Magyarország Kormánya (2015): Az új polgári perrendtartás koncepciója. Online: https://2015-2019.kormany.hu/download/6/42/40000/20150224%20PP%20koncepci%C3%B3.pdf Mavroudis, Vasilios et al. (2017): A Touch of Evil: High-Assurance Cryptographic Hardware from Untrusted Components. Proceedings of the 2017 ACM SIGSAC Conference on Computer and Communications Security, (CCS 2017), Dallas, TX, USA, October 30 – November 03, 2017. 1583–1600. Online: https://doi.org/10.1145/3133956.3133961 Muha Lajos (2009): Infokommunikációs biztonsági stratégia. Hadmérnök, 4(1), 214–224. Online: https://www.hadmernok.hu/2009_1_muha.pdf National Institute of Standards and Technology (1994): Federal Information Processing Standards Publication 186. 1994 May 19. Announcing the Standard for Digital Signature Standard (DSS). Online: https://nvlpubs.nist.gov/nistpubs/Legacy/FIPS/fipspub186.pdf National Institute of Standards and Technology (2013): NIST Special Publication 800-53 Revision 4: Security and Privacy Controls for Federal Information Systems and Organizations. April 2013, Includes Updates as of 01-22-2015. Online: https://doi.org/10.6028/NIST.SP.800-53r4 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (é. n.): Közigazgatási Gyökérhitelesítés‐szolgáltató fogalma és szerepe a Magyar Közigazgatás Nyilvános Kulcsú Infrastruktúrában. Online: https://nmhh.hu/dokumentum/206170/kgyhsz_ismerteto.pdf Qian, Haifeng – Shouhuai Xu (2011): Non-Interactive Editable Signatures for Assured Data. In CODASPY ’11: Proceedings of the first ACM conference on Data and application security and privacy, February 21–23, 2011. New York, Association for Computing Machinery, 145–156. Online: https://doi.org/10.1145/1943513.1943533 Rivest, Ron – Adi Shamir – Leonard Adleman (1978): A Method for Obtaining Digital Signatures and Public-Key Cryptosystems. Communications of the ACM, 21(2), 120–126. Online: https://doi.org/10.21236/ADA606588 Schaller, Robert R. (1997): Moore’s Law: Past, Present and Future. IEEE Spectrum, 37(6), 53–59. Online: https://doi.org/10.1109/6.591665 Schneier, Bruce (1995): Applied Cryptography, Second Edition: Protocols, Algorthms, and Source Code in C. Hoboken, John Wiley & Sons, Inc. Online: https://doi.org/10.1002/9781119183471 Schneier, Bruce (2017): Security Flaw in Estonian National ID Card. Schneier on Security blog, 2017. szeptember 5. Online: https://www.schneier.com/blog/archives/2017/09/security_flaw_i.html Software Engineering Institute CERT Coordination Center (2014): OpenSSL TLS Heartbeat Extension Read Overflow Discloses Sensitive Information – Vulnerability Note VU#720951. Carneige Mellon University. Online: https://www.kb.cert.org/vuls/id/720951 Takahashi, Kenta – Takahiro Matsuda – Takao Murakami – Goichiro Hanaoka – Masakatsu Nishigaki (2015): A Signature Scheme with a Fuzzy Private Key. In Lecture Notes in Computer Science 9092. 105–126. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-28166-7_6 Tamás András (2001): A közigazgatási jog elmélete. Budapest, Szent István Társulat. Vasvári György (2003): Bankbiztonság. Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék. Wang, Jinging (2011): Thirty Years of Attacks on the RSA Cryptosystem. Online: https://cryptjwang.files.wordpress.com/2012/05/rsa_attacks.pdf Jogforrások 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról (Eat.) 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól (Eüsztv.). 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet a digitális archiválás szabályairól (Itmr.) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/ 93/EK irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/ 93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (eIDAS)" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "35-57" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.2" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(865) "

The concept of electronic signature is widely used in public administration and in public administration law. The interpretation has undergone many transformations over the past four decades. There is often a confusion between the usage of terms of identification, authentication, and authorisation for information security with the more colloquial terms trust, authenticity and credibility. The legal definition of the concept does not automatically imply its measurability, but the closer scrutiny of the legislation reveals many aspects, which result in an implicit classification of signatures. This study seeks to answer the question of whether there is a basic set of properties as a set of all electronic signatures that can be used in Hungarian public administration, and if so, such a model can provide the basis for measurability and comparability.

" ["hu_HU"]=> string(1029) "

Az elektronikus aláírás fogalmát széles körben használják a közigazgatásban és a közigazgatási jogban is. Az elektronikus aláírás értelmezése számos átalakuláson ment keresztül az elmúlt négy évtizedben, továbbá használata során sokszor keverednek az azonosítás, hitelesítés és feljogosítás információbiztonsági és a bizalom, hitelesség, szavahihetőség köznyelvi fogalmak. Az elektronikus aláírás jogi definíciójából nem következik automatikusan annak mérhetősége, de számos aspektusa jelent meg az európai és magyar jogszabályokban. Ez a tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy létezik- e az elektronikus aláírásoknak mint az összes elektronikus aláírást tartalmazó halmaznak a magyar közigazgatásban alkalmazható legszűkebb rendszere, és ha igen, akkor ennek a legszűkebb rendszernek milyen leíró tulajdonságai vannak? Érvelésünk szerint egy ilyen modell teremtheti meg a mérhetőség és az összehasonlíthatóság alapjait.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(84) "Dimensions of Electronic Signatures and Seals in the Hungarian Public Administration" ["hu_HU"]=> string(75) "Az elektronikus aláírások és bélyegzők dimenziói a közigazgatásban" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(21) "Erdősi Péter Máté" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#750 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8387) ["email"]=> string(25) "kutato@erdosipetermate.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6784) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Erdősi" ["hu_HU"]=> string(7) "Erdősi" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(13) "Péter Máté" ["hu_HU"]=> string(13) "Péter Máté" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(5) "eIDAS" [1]=> string(20) "electronic signature" [2]=> string(15) "electronic seal" [3]=> string(12) "metric model" [4]=> string(13) "measurability" [5]=> string(13) "comparability" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(5) "eIDAS" [1]=> string(23) "elektronikus aláírás" [2]=> string(23) "elektronikus bélyegző" [3]=> string(15) "metrikus modell" [4]=> string(13) "mérhetőség" [5]=> string(24) "összehasonlíthatóság" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#793 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26771) ["id"]=> int(5231) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6784) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#182 (6) { ["_data"]=> array(29) { ["id"]=> int(6785) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:29" ["primaryContactId"]=> int(8389) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(3) ["submissionId"]=> int(6661) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(0) "" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "59-77" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1402) "

The career of the legal scholar Tibor Várady has been built around four corner stones. University lawyer education, protection of minorities, international commercial arbitration, and literature. Várady had studied and taught law in several countries. His acquired experiences offer extraordinary opportunity to him to identify relevant differences between legal education systems. The protection of minorities on the one hand links the stages of Tibor Váradys’ career, on the other hand it links different generations of the Várady lawyer dynasty. The interview reveals the establishment and the termination of the Hungarian language department, and the parallel Hungarian lawyer’s course in the Novi Sad University Faculty of Law, furthermore, the interview discusses the fall of the pro-Western and pro minority Panić government, and the enactment of the progressive laws on minority protection after the fall of Milosević, which laws made possible to elect the Hungarian National Council in Serbia. The interview elaborates the issue of the international commercial arbitration and Váradys’ historical lawyer novels through the complex relationship of the law and power. Can the law stand on its own feet? Can law be the limit to the arbitrariness of power? What factors influence this question? All these questions are, in one way or another, arise in the mind of every lawyer.

" ["hu_HU"]=> string(1453) "

A jogtudós Várady Tibor gazdag karrierje négy sarokkő köré épült fel. Ezek az egyetemi jogászképzés, a kisebbségvédelem, a külkereskedelmi választott bíráskodás és az irodalom. Várady több országban is tanulta és oktatta a jogot. Az így szerzett páratlanul gazdag tapasztalatok lehetőséget nyújtottak számára, hogy felismerje a jogászképzésben tapasztalható releváns különbségeket is. A kisebbségvédelem nemcsak Várady Tibor hosszú életpályáját szövi át, de összeköti a délvidéki Várady-jogászdinasztia különböző nemzedékeit is. Az interjú betekintést enged abba, hogyan is jött létre, és hogyan szűnt meg a magyar szaknyelvi lektorátus és a párhuzamos magyar nyelvű jogászképzés az Újvidéki Egyetemen, abba is, hogy miként bukott el a kisebbségbarát Panić-kormány, valamint azt is megtudhatjuk, hogyan születtek meg Milosević bukása után a haladó kisebbségvédelmi törvények, amelyek lehetővé tették a Magyar Nemzeti Tanács megválasztását is. A külkereskedelmi választottbíróság kérdéskörét, de Várady jogászregényeit is a hatalom és a jog szövevényes viszonyrendszerén keresztül boncolgatja az interjú. Megáll-e saját lábán a jog? Képes-e a jog arra, hogy korlátja legyen a hatalmi önkénynek? Mely tényezők befolyásolják ezt a kérdést? Olyan kérdések ezek, amelyek így vagy úgy minden jogászban megfogalmazódnak.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(28) "Interview with Tibor Várady" ["hu_HU"]=> string(25) "Interjú Várady Tiborral" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(14) "Korhecz Tamás" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#769 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8389) ["email"]=> string(22) "tkorhecz1967@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6785) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Korhecz" ["hu_HU"]=> string(7) "Korhecz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(15) "legal education" [1]=> string(13) "law and power" [2]=> string(36) "international commercial arbitration" [3]=> string(19) "minority protection" [4]=> string(23) "Hungarians in Vojvodina" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(15) "jogászképzés" [1]=> string(15) "jog és hatalom" [2]=> string(41) "külkereskedelmi választottbíráskodás" [3]=> string(18) "kisebbségvédelem" [4]=> string(19) "vajdasági magyarok" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#774 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26774) ["id"]=> int(5232) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6785) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#174 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6787) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:29" ["primaryContactId"]=> int(8390) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(4) ["submissionId"]=> int(6663) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1537) "Bajánházy István (2003): Jézus és Pál apostol bűnvádi pere. Jogtörténeti Szemle, 1(3), 52–55. Büchler, Adolf (1902): Das Synedrion in Jerusalem und das grosse Bet-Din in der Quaderkammer des Jerusalemischen Tempels. Vienne, Alfred Hölder. Földi András – Hamza Gábor (2008): A római jog története és institúciói. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. Gedeon Magdolna (2004): Monográfia Jézus és Szent Pál peréről. Aetas, 19(3–4), 322–324. Károli Gáspár (ford.) (1988): Szent Biblia. Budapest, Magyar Biblia-Tanács. Madai Sándor (2001): Sáry Pál: Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Debreceni Szemle, 9(2), 296–299. Mitteis, Ludwig (1891): Reichsrecht und Volksrecht in den Östlichen Provinzen des Römischen Kaiserreichs. Leipzig, B.G. Teubner Molnár Ernő (1989): A Talmud könyvei. Budapest, Garai Irodalmi és Nyomdai Rt. Pauler Tivadar (1865): Büntetőjogtan. Pest, Pfeifer Ferdinánd. Sáry Pál (2003): Bűnvádi eljárások az Újszövetségben. Budapest, Szent István Társulat. Tóth J. Zoltán (2007): Halálbüntetés az ókori államok jogában. Szeged, SZTE. Tóth Mihály (2008): Gondolatok Sáry Pál Bűnvádi eljárások az Újszövetségben című könyvéről. Iustum Aequum Salutare, 4(3), 260–264. Újvári Péter szerk. (2013): Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok 1. rész. Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola. Zlinszky János (1994): Ius publicum. Római közjog. Budapest, Osiris–Századvég." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(5) "79-93" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.3" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(451) "

The focus of the study is the trial of Jesus Christ, with emphasis on the means of proof presented in it. The author analyses and evaluates the means of proof set against the Saviour at different stages of the prosecution, in different places (before the Sanhedrin, the vicar, and Pilate). The question to be examined is whether all this could have justified the judgment or whether Jesus was a victim of a conceptual, conspiracy-based lawsuit.

" ["hu_HU"]=> string(526) "

A tanulmány középpontjában Jézus Krisztus pere áll, amely az abban bemutatott bizonyítási eszközökre helyezi a hangsúlyt. A szerző a bűnvádi eljárás különböző szakaszaiban, annak különböző helyein (a Szanhedrin, a helytartó és Pilatus előtt) elemzi és értékeli a Megváltó ellen felvonultatott bizonyítási eszközöket. A vizsgálandó kérdés arra irányul, vajon mindez megalapozhatta-e az ítélethozatalt, vagy Jézus egy koncepciós, összeesküvésen alapuló per áldozata lett.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "The Means of Proof Presented in the Trial of Jesus" ["hu_HU"]=> string(57) "A felvonultatott bizonyítási eszközök Jézus perében" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(15) "Kovács István" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#801 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8390) ["email"]=> string(24) "kovacs.istvan@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6787) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Kovács" ["hu_HU"]=> string(7) "Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "István" ["hu_HU"]=> string(7) "István" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(20) "criminal proceedings" [1]=> string(13) "death penalty" [2]=> string(8) "sanction" [3]=> string(8) "judgment" [4]=> string(9) "Roman law" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(19) "bűnvádi eljárás" [1]=> string(16) "halálbüntetés" [2]=> string(9) "szankció" [3]=> string(12) "ítélkezés" [4]=> string(10) "római jog" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#778 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26776) ["id"]=> int(5233) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6787) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#110 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6788) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:29" ["primaryContactId"]=> int(8391) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(5) ["submissionId"]=> int(6664) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(8383) "Agencia Española de Protección de Datos (2020): GDPR Compliance of Processings that Embed Artificial Intelligence. An Introduction (2020. február). Online: https://www.aepd.es/sites/default/files/2020-07/adecuacion-rgpd-ia-en.pdf Asimov, Isaac (1942): Runaround. Astounding Science-Fiction, 29(1). Barfield, Woodrow: Towards a Law of Artificial Intelligence. In Woodrow Barfield – Ugo Pagallo: Research Handbook on the Law of Artificial Intelligence. Cheltenham (UK) – Northhampton (USA), Edward Elgar, 2018. 2–39. Online: https://doi.org/10.4337/9781786439055.00011 Bradley, Tony (2017): Facebook AI Creates Its Own Language in Creepy Preview of Our Potential Future. Forbes, 2017. július 31. Online: https://bit.ly/3CUZahm Buzás Péter (2018): Az érintett jogai. In Péterfalvi Attila – Révész Balázs – Buzás Péter (szerk.): Magyarázat a GDPR-ról. Budapest, Wolters Kluwer Hungary. 149–206. Claire Duffy: Microsoft Patented a Chatbot That Would Let You Talk to Dead People. It Was Too Disturbing For Production. CNN Business, 2021. január 27. Online: https://edition.cnn.com/2021/01/27/tech/microsoft-chat-bot-patent/index.html Computer AI Passes Turing Test in ‘World First’. BBC News, 2014. június 9. Online: https://www.bbc.com/news/technology-27762088” www.bbc.com/news/technology-27762088 Czékmann Zsolt – Ritó Evelin (2018): Úton az információs társadalom felé – a kormányzati stratégiák tükrében. Infokommunikáció és Jog, 2(71), 54–60. Datatilsynet (2018): Artificial Intelligence and Privacy. Report (2018. január). Online: https://www.datatilsynet.no/globalassets/global/english/ai-and-privacy.pdf Elek István (2015): Az intelligencia spontán megjelenése. Budapest, ELTE Eötvös. Fekete István – Gregorics Tibor – Nagy Sára (1990): Bevezetés a mesterséges intelligenciába. Budapest, LSI Oktatóközpont. Griner, David (2018): An AI Tried to Write the Perfect Lexus Ad. Here’s a Scene-by-Scene Look at What It Was Thinking. Adweek, 2018. november 19. Online: https://www.adweek.com/programmatic/an-ai-tried-to-write-the-perfect-lexus-ad-heres-a-scene-by-scene-look-at-what-it-was-thinking/ Information Commissioner’s Office (2018): Investigation into the Use of Data Analytics in Political Campaigns. A Report to Parliament. Online: https://bit.ly/3IRRZu9 Innovációs és Technológiai Minisztérium (2020): Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020–2030. Online: https://ai-hungary.com/api/v1/companies/15/files/137203/view Kennedy, Shania (2022): Harvard, Stanford Develop Self-Supervised AI to Detect Disease Via X-ray. Health IT Analytics, 2022. szeptember 19. Online: https://healthitanalytics.com/news/harvardstanford-develop-self-supervised-ai-to-detect-disease-via-x-ray Kosinski, Michal – David Stillwell – Thore Graepel (2013): Private Traits and Attributes are Predictable from Digital Records of Human Behaviour. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 110(15), 5802–5805. Online: https://doi.org/10.1073/pnas.1218772110 Lőrincz György (2019): A mesterséges intelligencia alkalmazásával hozott döntés jogi megítélésének egyes kérdései. Gazdaság és Jog, 4(27), 1–7. Necz Dániel (2020a): A mesterséges intelligencia adatvédelmi szempontjai, különös tekintettel a belügyi szervek adatkezelési gyakorlatára. Rendvédelem, 9(1), 135–165. Necz Dániel (2020b): A mesterséges intelligencia belügyi és biztonsági célú alkalmazása. Scientia et Securitas, 1(1), 49–53. Online: https://doi.org/10.1556/112.2020.00008 Pázmándi Kinga (2018): Digitalizáció, technológiai fejlődés, jogi paradigmák. Gazdaság és Jog, 26(12), 10–14. Perecz László (2012): Információs forradalom és globalizáció. In Pázmándi Kinga – Verebics János (szerk.): E-Jog. Budapest, HVG-ORAC. 17–23. Salinas, Sara (2019): Facebook Says It Made an A.I. Tool That Can Detect Revenge Porn Before It’s Reported. CNBC, 2019. március 15. Online: https://www.cnbc.com/amp/2019/03/15/facebook-ai-tooldetects-revenge-porn-before-its-reported.html Sappa, Cristiana (2019): How Data Protection Fits with the Algorithmic Society in Two Intellectual Property Rights. A Comparative Analysis. Gewerblicher Rechtsschutz und Urheberrecht, Internationaler Teil, 68(2) 135–144. Trócsányi Sára (2012): Személyes adatok kezelése az egészségügyben. In Péterfalvi Attila (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. Budapest, HVG-ORAC. 401–425. Turing, Alan M. (1950): Computing Machinery and Intelligence. Mind, 59(236), 433–460. Online: https://doi.org/10.1093/mind/LIX.236.433 Wakefield, Jane (2018): The Man Who Was Fired by a Machine. BBC News, 2018. június 21. Online: https://www.bbc.com/news/technology-44561838 Jogforrások 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről Az Európai Adatvédelmi Testület és az Európai Adatvédelmi Biztos 5/2021. sz. közös véleménye a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletről Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. sz. rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet; GDPR) Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32016R0679 Az Adatvédelmi Munkacsoport 2/2017. számú véleménye a munkahelyi adatkezelésről. Online: https://ec.europa.eu/newsroom/article29/items/610169 Az Adatvédelmi Munkacsoport WP251rev.01 sz. irányelve az automatizált döntéshozatalról és a profilalkotásról. Online: https://ec.europa.eu/newsroom/article29/item-detail.cfm?item_id=612053 Az Adatvédelmi Munkacsoport WP260 rev. 01 véleménye az átláthatóságról. Online: https://ec.europa.eu/newsroom/article29/item-detail.cfm?item_id=622227 California Legislative Information (2019): AB-730 Elections: Deceptive Audio or Visual Media (2019–2020). Online: https://leginfo.legislature.ca.gov/faces/billNavClient.xhtml?bill_id=201920200AB730 Európai Bizottság: A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése. COM(2019) 168 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/ legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52019DC0168 Európai Bizottság: A Bizottság közleménye Mesterséges intelligencia Európa számára. COM(2018) 237 final/2. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0237R(01) Európai Bizottság: Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése. Brüsszel, 2020.2.19. COM(2020) 65 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/ALL/?uri=CELEX:52020DC0065 In re Ashley Madison Customer Data Sec. Breach Litig., 148 F. Supp. 3d 1378, 1380 (JPML 2015) Javaslat, az Európai Parlament és a Tanács Rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról, Brüsszel, 2021.4.21. COM(2021) 206 final, 2021/0106(COD). Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52021PC0206 A NAIH/2015/2201/17/H. sz. határozata A NAIH/2019/55. sz. határozata A NAIH/2019/167. sz. határozata A NAIH/2019/363/2. sz. határozata A NAIH/2019/2526. sz. határozata NAIH-85-3/2022. sz. határozata NAIH-2501-10/2022. sz. határozata A NAIH ajánlása az előzetes tájékoztatás adatvédelmi követelményeiről. Online: www.naih.hu/files/tajekoztato-ajanlas-v-2015-10-09.pdf A NAIH tájékoztatója a munkahelyi adatkezelés alapvető követelményeiről. Online: www.naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(6) "95-123" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.4" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(793) "

The paper describes certain aspects of data processing using artificial intelligence, including in particular aspects related to the lawfulness and organisation of processing, the exercise of data subjects’ rights and the challenges posed by the technology. The paper also focuses on the identification of ethical aspects and problems related to the technology and development of European law concerning the regulation of artificial intelligence and the regulatory solutions of the United States, and highlights the differences between the European and the American approaches. It also provides an overview of some of the sectoral issues and problems of data processing relying on artificial intelligence, in particular regarding in the areas of workplace, healthcare and advertising.

" ["hu_HU"]=> string(1103) "

Jelen tanulmány a mesterséges intelligencia felhasználásával való adatkezelések egyes sajátos szempontjait ismerteti, ideértve különösen az adatkezelés jogszerűségével és megszervezésével, valamint az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos szempontokat, illetve a technológiából következő kihívásokat, továbbá kiemelt jelentőséget tulajdonít az egyes, technológiával kapcsolatos etikai szempontok és problémák feltárásának, illetve ennek az adatkezelésre gyakorolt lehetséges hatásait is ismerteti. A tanulmány mindemellett kitér a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos európai jogfejlődésre, valamint az Amerikai Egyesült Államok szabályozási vívmányaira, továbbá ismerteti az európai és az amerikai megközelítés közötti különbségeket. Mindemellett a tanulmány látleletet ad a mesterséges intelligencia felhasználásával történő adatkezelések egyes szektorális kérdéseiről és problémáiról, különösen a munkahelyi, az egészségügyi és a reklámcélú adatkezelések területén.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(64) "Certain Aspects of Data Processing Using Artificial Intelligence" ["hu_HU"]=> string(101) "A mesterséges intelligencia felhasználásával történő adatkezelések egyes sajátos szempontjai" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(12) "Necz Dániel" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#805 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8391) ["email"]=> string(27) "dnecz@llm22.law.harvard.edu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6788) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(4) "Necz" ["hu_HU"]=> string(4) "Necz" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "Dániel" ["hu_HU"]=> string(7) "Dániel" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(5) { [0]=> string(23) "artificial intelligence" [1]=> string(15) "data protection" [2]=> string(9) "black box" [3]=> string(12) "transparency" [4]=> string(6) "ethics" } ["hu_HU"]=> array(5) { [0]=> string(26) "mesterséges intelligencia" [1]=> string(12) "adatvédelem" [2]=> string(12) "fekete doboz" [3]=> string(16) "átláthatóság" [4]=> string(5) "etika" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#800 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26777) ["id"]=> int(5234) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6788) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#797 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6789) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:28" ["primaryContactId"]=> int(8392) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(6) ["submissionId"]=> int(6665) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10365) "Aquirre, Monti (2015): Chixoy Reparations at Last: Checks Are In. International Rivers, 2015. október 20. Online: https://www.internationalrivers.org/news/blog-chixoy-reparations-at-last-checksare-in/ Bradlow, Daniel D. (2010): International Law and the Operations of International Financial Institutions. In Daniel D. Bradlow – David B. Hunter: International Financial Institutions and International Law. The Netherlands, Kluwer Law International BV. 1–30. Broberg, Morten – Hans-Otto Sano (2018): Strengths and Weaknesses in a Human Rights-Based Approach to International Development – An Analysis of a Rights-Based Approach to Development Assistance Based on Practical Experiences. The International Journal of Human Rights, 22(5), 664–680. Online: https://doi.org/10.1080/13642987.2017.1408591 Bruhács János (2010): Nemzetközi jog II. Különös rész. Budapest–Pécs, Dialóg Campus. Carasik, Lauren – Grahame Russell (2012): Justice Delayed 30 Years in Guatemala. Al Jazeera, 2012. január 4. Online: https://www.aljazeera.com/opinions/2012/1/4/justice-delayed-30-years-inguatemala Cassese, Antonio (2005): International Law (2nd edition). Oxford, Oxford University Press. D’Aspremont, Jean (2012): The Articles on the Responsibility of International Organizations: Magnifying the Fissures in the Law of International Responsibility. International Organizations Law Review, 9(1), 15–28. Online: https://doi.org/10.1163/15723747-00901009 Ebenroth, Carsten Thomas (1991): Shareholders’ Liability in International Organizations: The Settlement of the International Tin Council Case. Leiden Journal of International Law, 4(2), 171–183. Online: https://doi.org/10.1017/S0922156500002284 Erdem Türkelli, Gamze (2020): The Best of Both Worlds? Multilateral Development Banks, Immunities and Accountability. Hague Journal on the Rule of Law, 12, 251–281. Online: https://doi.org/10.1007/s40803-020-00143-1 Európai Bizottság (2019): A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az európai zöld megállapodás. COM(2019) 640 final (2019. december 11.). Online: https://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52019DC0640 Greenwood, Christopher (1990): The Tin Council Litigation in the House of Lords. Cambridge Law Journal, 49(1), 8–13. Online: https://doi.org/10.1017/S0008197300106750 Herz, Steven (2007): The Role and Responsibilities of International Financial Institutions with Respect to Human Rights and Their Relevance to the Private-Sector. A Submission to the U. N. Special Representative to the Secretary General on Human Rights and Transnational Corporations and other Business Enterprises. Bank Information Center, February 2007. Online: https://bit.ly/3HdLWif ILC (2005): Third Report on Responsibility of International Organizations. Fifty-Seventh Session, 2005, UN Doc. A/CN.4/553. Kende Tamás et al. (szerk.): Nemzetközi jog. Budapest, Wolters Kluwer, 2014. Kis Kelemen Bence – Mohay Ágoston – Pánovics Attila (2021): A nemzetközi szervezetek felelőssége: koncepcionális és értelmezési kérdések. In Kajtár Gábor – Sonnevend Pál (szerk.): A nemzetközi jog, az uniós jog és a nemzetközi kapcsolatok szerepe a 21. században. Tanulmányok Valki László tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös. 285–298. Lovegrove, Simon (2021): IPSF Common Ground Taxonomy Package. Regulation Tomorrow, 2021. november 5. Online: https://www.regulationtomorrow.com/eu/ipsf-common-ground-taxonomypackage/ Magyar Nemzeti Bank (2022): Zöld pénzügyi jelentés (2022. május). Online: https://www.mnb.hu/letoltes/zold-penzugyi-jelentes-2022.pdf Morelli, Antonio (2020): International Financial Institutions and Their Human Rights Silent Agenda: A Forward-Looking View on the “Protect, Respect and Remedy” Model in Development Finance. American University International Law Review, 36(1), 51–103. Online: https://digitalcommons.wcl.american.edu/auilr/vol36/iss1/2 Möldner, Mirka (2012): Responsibility of International Organizations – Introducing the ILC’s DARIO. Max Planck Yearbook of United Nations Law, 16(1), 281–327. Nanwani, Suresh (2020): Independent Accountability Mechanisms in Further Pursuit of Accountability: Directions, Cooperation and Engagement (Chapter 10). In Owen McIntyre – Suresh Nanwani (szerk.): The Practice of Independent Accountability Mechanisms (IAMs), Towards Good Governance in Development Finance. Leiden–Boston, Brill Nijhoff. 262–290. Online: https://doi.org/10.1163/9789004337787_012 Narendra Modi Inaugurates Sardar Sarovar Dam. Al Jazeera, 2017. szeptember 17. Online: https://www.aljazeera.com/news/2017/9/17/narendra-modi-inaugurates-sardar-sarovar-dam Nollkaemper, Andre – Dov Jacobs (2013): Shared Responsibility in International Law: A Conceptual Framework. Michigan Journal of International Law, 34(2), 359–438. OECD (2011): Guidelines for Multinational Enterprises (2011 Edition). OECD Publishing. Online: https://doi.org/10.1787/9789264115415-en OECD (2019): The Contribution of International Organisations to a Rule-Based International System (2019. április 10.). Online: https://www.oecd.org/gov/regulatory-policy/IO-Rule-Based%20System.pdf Pacenza, Matt (1996): A People Damned: The Chixoy Dam, Guatemalan Massacres and the World Bank. Multinational Monitor, 17(7–8), 8. President Museveni and the Aga Khan Inaugurate Bujagali Hydropower Plant. AKDN, 2013. április 10. Online: https://www.akdn.org/press-release/president-museveni-and-aga-khan-inaugurate-bujagali-hydropower-plant Reinisch, August (2010): Aid or Assistance and Direction and Control between States and International Organisations in the Commission of Internationally Wrongful Acts. International Organizations Law Review, 7(1), 63–77. Online: https://doi.org/10.1163/157237310X523821 Simmons, Beth A. (2000): International Law and State Behaviour: Commitment and Compliance in International Monetary Affairs. American Political Science Review, 94(4), 819–835. Online: https://doi.org/10.2307/2586210 Simons, Marco – MacKennan Graziano (2020): Jam v. International Finance Corporation: The US Supreme Court Decision and its Aftermath. Business and Human Rights Journal, 5(2), 282–288. Online: https://doi.org/10.1017/bhj.2020.11 Sovacool, Benjamin K. – Andria Naudé Fourie – May Tan-Mullins (2018): Disequilibrium in Development Finance: The Contested Politics of Institutional Accountability and Transparency at the World Bank Inspection Panel. Development and Change, 50(4), 867–895. Online: https://doi.org/10.1111/dech.12427 Seidl-Hohenveldern, Ignaz: Failure of Controls in the Sixth International Tin Agreement. In Niels Blokker – Sam Muller (szerk.): Towards More Effective Supervision by International Organizations: Essays in Honour of Henry G. Schermers. The Hague – London – Boston, Kluwer Law International, 1994. 255–274. Sharma, Dhruw (2020): The Immunities of International Organisations: Jam v. IFC and the Need for External Review Mechanisms. NLUD Journal of Legal Studies, 2, 41–57. Shaw, Malcolm N. (2014): International Law (Seventh Edition). Cambridge, Cambridge University Press. Shitala, Ibrahim F. I. (1992): Human Rights, Development, and International Financial Institutions. American University International Law Review, 8(1), 27–36. UN General Assembly (2002): Responsibility of States for Internationally Wrongful Acts (Resolution adopted on 12 December 2001). A/RES/56/83. UN General Assembly (2012): Responsibility of International Organizations (Resolution adopted on 9 December 2011). UN Doc. A/RES/66/100. Online: https://documents-dds-ny.un.org/doc/UNDOC/GEN/N11/464/82/PDF/N1146482.pdf?OpenElement UN Human Rights Council (2011): UN Guiding Principles on Business and Human Rights. New York – Geneva, United Nations. Online: https://www.ohchr.org/sites/default/files/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf United Nations (1947): Convention on the Privileges and Immunities of the Specialized Agencies, New York, 21 November 1947. 33 UNTS 261. Online: https://treaties.un.org/pages/ViewDetails.aspx?src=IND&mtdsg_no=III-2&chapter=3&clang=_en United Nations (2011): Draft Articles on the Responsibility of International Organizations, with Commentaries. Online: https://legal.un.org/ilc/texts/instruments/english/commentaries/9_11_2011.pdf United Nations (2015a): Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development. UN Doc. A/RES/70/1. Online: https://sdgs.un.org/sites/default/files/publications/21252030%20Agenda%20for%20Sustainable%20Development%20web.pdf United Nations (2015b): Paris Agreement (2015. december 12.). Online: https://treaties.un.org/doc/Publication/MTDSG/Volume%20II/Chapter%20XXVII/xxvii-7-d.en.pdf Winthrop, Robert (1998): The Real World: The Pangue Hydro Project Revisited. Practicing Anthropology, 20(3), 33–34. Online: https://doi.org/10.17730/praa.20.3.v582531ut62n3807 Woods, Ngaire (2001): Making the IMF and the World Bank More Accountable. International Affairs, 77(1), 83–100. Online: https://doi.org/10.1111/1468-2346.00179 The World Bank (1993): IBRD Board Resolution No. 93-10; IDA Board Resolution No. 93-6 (22 September 1993). The World Bank (2020): IBRD Board Resolution No. 2020-0005, IDA Board Resolution No. 2020‑0004 (8 September 2020). Online: https://www.inspectionpanel.org/sites/www.inspectionpanel.org/files/documents/AccountabilityMechanismResolution.pdf World Bank Group (2016): Multilateral Development Banks. Issue Brief Series, Inter-Agency Task Force on Financing and Development, 2016. Online: https://www.un.org/esa/ffd/wp-content/uploads/2016/01/Multilateral-Development-Banks_WBG_IATF-Issue-Brief.pdf World Commission on Dams (2000): Pak Mun Dam – Mekong River Basin (Thailand). WCD Case Study, Final Report (2000. november). Online: https://www.mrcmekong.org/assets/Publications/Council-Study/Amornsakchai-etal-2001-Case-Study-PakMunDam-MRB-Thailand.pdf Jogforrások Budha Ismail Jam et al. v. International Finance Corporation, 139 S. Ct. 759 (2019). Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "125-140" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.5" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(993) "

Most of the international financial institutions (IFIs) are international organisations that explicitly mandated to enhance economic prosperity and to support poverty reduction. Their activities are also directly or indirectly related to support governments to meet their human rights obligations. Despite the great variety of IFIs and the fact that available practice is limited, there is a broad consensus that IFIs are bound by general principles and customary norms of international law, including certain human rights norms. Nevertheless, privileges and immunities conferred upon IFIs ensure protection from any suit brought against them. The present article is devoted to a discussion of the boundaries of responsibility between the affected persons and the IFIs for project related harms. While these institutions have historically insisted that they have no obligations under human rights law, recent years have seen a shift towards the adoption of their restrictive immunities.

" ["hu_HU"]=> string(1154) "

A nemzetközi pénzügyi intézmények többsége olyan nemzetközi szervezet, amelynek kifejezett célja a gazdasági fejlődés erősítése és a szegénység csökkentésének a támogatása. A tevékenységeik közvetlenül vagy közvetve segítik a kormányokat az emberi jogi kötelezettségeik teljesítésében is. A nemzetközi pénzügyi intézmények közötti jelentős különbségek és a rájuk vonatkozó gyakorlat korlátozottsága ellenére széles körben elismert, hogy kötik őket a nemzetközi jog általános elvei és a nemzetközi szokásjog, beleértve bizonyos emberi jogi normákat is. Az őket megillető kiváltságok és mentességek alapján azonban mentességet élveznek az államok bíróságainak a joghatósága alól. Jelen tanulmány a nemzetközi pénzügyi intézmények felelősségének a határaival foglalkozik, a támogatott projektjeik által érintett személyek vonatkozásában. Miközben ezekre az intézményekre hagyományosan úgy tekintettek, hogy nincsenek emberi jogi kötelezettségeik, az elmúlt években jelentős változások történtek korlátozott immunitásuk elismerése terén.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(82) "Responsibility of International Financial Institutions for Human Rights Violations" ["hu_HU"]=> string(86) "A nemzetközi pénzügyi intézmények felelőssége az emberi jogok megsértéséért" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Pánovics Attila" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#809 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8392) ["email"]=> string(26) "panovics.attila@ajk.pte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6789) ["seq"]=> int(6) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(9) "Pánovics" ["hu_HU"]=> string(9) "Pánovics" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(27) "international organisations" [1]=> string(36) "international financial institutions" [2]=> string(30) "multilateral development banks" [3]=> string(28) "international responsibility" } ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(23) "nemzetközi szervezetek" [1]=> string(36) "nemzetközi pénzügyi intézmények" [2]=> string(35) "multilaterális fejlesztési bankok" [3]=> string(24) "nemzetközi felelősség" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#804 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26779) ["id"]=> int(5235) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6789) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#794 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6790) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:28" ["primaryContactId"]=> int(8393) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(7) ["submissionId"]=> int(6666) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(1886) "Erdélyi Katalin (2022a): Titkolja egy 477 milliós beruházás részleteit a soproni erdőgazdaság. Átlátszó.hu, 2022. március 16. Online: https://atlatszo.hu/kozadat/2022/03/16/titkolja-egy-477-millios-beruhazas-reszleteit-a-soproni-erdogazdasag/ Erdélyi Katalin (2022b): Titkolták, de kiderítettük az EU-s pénzből épült soproni vadaspark adatait. Átlátszó.hu, 2022. július 4. Online: https://atlatszo.hu/kozadat/2022/07/04/titkoltak-de-kideritettuk-az-eu-s-penzbol-epult-soproni-vadaspark-adatait/ K-Blog (2021): Mi történik az alapítványoknak kiszervezett közvagyonnal? (2021. november 24.). Online: https://k.blog.hu/2021/11/24/kekva_830 Közbeszerzési Hatóság (2021): Súlyos tévedés a jogállamiságról szóló jelentésben (2021. július 22.). Online: https://kozbeszerzes.hu/hirek/sulyos-tevedes-jogallamisagrol-szolo-jelentesben/ Közbeszerzési Hatóság (2022): Jogállamisági mechanizmus: biztosított a verseny és az átláthatóság (2022. május 5.). Online: https://kozbeszerzes.hu/hirek/jogallamisagi-mechanizmus-biztositott-a-verseny-es-az-atlathatosag/ Patay Géza (szerk.) (2021): A közbeszerzés joga. Kommentár a gyakorlat számára. Budapest, HVG-ORAC. Sándor István: A vagyonkezelő alapítvány magyar szabályozása kitekintéssel egyes külföldi jogrendszerekre. Előadás. Budapest, MKIK Jogi Szekció, 2020. március 12. Online: https://bit.ly/3iFxVAE Jogforrások 2017.EI.II.J.GY.P.3. szám. Online: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_adatvedelem.pdf Végső előterjesztői indokolás a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvényhez Végső előterjesztői indokolás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényhez" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "141-160" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.6" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1166) "

The change in the university model, the creation of public trusts with a public service mission, has provoked heated debates not only in Hungary, but also in relations between Hungary and the European Union. Concerns are growing about the future transparency of the model universities and the new type of foundations set up to maintain them from public funds at the expense of national assets. It is therefore worth examining how the freedom of information, as a fundamental constitutional right, which is also supported by a pillar of state organisation in the Fundamental Law, can be applied in the future in the operation of public trusts and model universities that perform a public function. It is clear that public trusts with a public-service mission and model universities are public bodies with a public-service mission from both a missionoriented and a property perspective. However, an examination of the law on public trusts with a public purpose, the law on the more economical operation of public enterprises, the sectoral regulation of higher education and Annex 1 to the Infotv reveals some inconsistencies and gaps that may underpin concerns.

" ["hu_HU"]=> string(1398) "

Az egyetemi modellváltás, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok életre hívása heves vitákat váltott ki nemcsak itthon, hanem Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokban is. Az aggodalmak a modellváltott egyetemek és a fenntartásukra közpénzből, a nemzeti vagyon terhére létrehozott új típusú alapítványok jövőbeni átláthatósága körül sűrűsödnek. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy az Alaptörvényben egy államszervezeti pillérrel is megtámasztott információszabadság mint alkotmányos alapjog, miként érvényesülhet a jövőben a fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a modellváltó egyetemek működése során. Azt egyértelműen megállapíthatjuk: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a modellváltó egyetemek feladatorientált és vagyonszempontú megközelítésből egyaránt közfeladatot ellátó szervnek minősülnek. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény, a felsőoktatás szektorális szabályozása és az Infotv. 1. mellékletének vizsgálata során azonban feltárhatók olyan egyenetlenségek és hiányosságok, amelyek az aggodalmakat alátámaszthatják.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(50) "University Model Change and Freedom of Information" ["hu_HU"]=> string(50) "Egyetemi modellváltás és információszabadság" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(16) "Schiffer András" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#802 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8393) ["email"]=> string(25) "andras.schiffer@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6790) ["seq"]=> int(7) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Schiffer" ["hu_HU"]=> string(8) "Schiffer" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(10) { [0]=> string(22) "freedom of information" [1]=> string(43) "public trusts with a public service mission" [2]=> string(29) "higher education institutions" [3]=> string(41) "public body with a public service mission" [4]=> string(12) "transparency" [5]=> string(23) "university model change" [6]=> string(12) "public money" [7]=> string(17) "national property" [8]=> string(18) "public procurement" [9]=> string(22) "electronic publication" } ["hu_HU"]=> array(10) { [0]=> string(22) "információszabadság" [1]=> string(72) "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA)" [2]=> string(29) "felsőoktatási intézmények" [3]=> string(28) "közfeladatot ellátó szerv" [4]=> string(16) "átláthatóság" [5]=> string(23) "egyetemi modellváltás" [6]=> string(9) "közpénz" [7]=> string(29) "nemzeti vagyon (köztulajdon)" [8]=> string(14) "közbeszerzés" [9]=> string(26) "elektronikus közzététel" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#808 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26781) ["id"]=> int(5236) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6790) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#798 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6791) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:28" ["primaryContactId"]=> int(8394) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(8) ["submissionId"]=> int(6667) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10461) "Amnesty International (2019): Milena Buyum: Turkey: Constitutional Court Ruling on Osman Kavala “Rubs Salt into the Wound of Injustice” (2019. május 22.) Online: https://www.amnesty.org/en/latest/press-release/2019/05/turkey-constitutional-court-ruling-on-osman-kavala-rubs-saltinto-the-wound-of-injustice/ Azizlerli Emre (2013): Gezi Park: Turkey’s New Opposition Movement. BBC News, 2013. augusztus 26. Online: https://www.bbc.com/news/world-europe-23795857 Council of Europe (2019): Commissioner Mijatovič Intervenes Before the European Court of Human Rights in the Case of Mehmet Osman Kavala v. Turkey (2019. október 1.) Online: https://bit.ly/3QVPrNx Court Arrests Turkish Activist Osman Kavala over Failed Coup Attempt. Hürriyet Daily News, 2017. november 26. Online: https://www.hurriyetdailynews.com/court-arrests-turkish-activist-osmankavala-over-failed-coup-attempt-121694 Dinsmore, Darren (2022): European Court Upholds Osman Kavala’s Claim of Arbitrary Detention. Mojust, 2022. április 30. Online: https://mojust.org/turkeys-campaign-against-civil-societydenounced-at-strasbourg/ European Union External Action (2022): Turkey: Speech by High Representative/Vice-President Josep Borrell at the EP Debate on the Case of Osman Kavala (2022. május 4.). Online: https://www.eeas.europa.eu/eeas/turkey-speech-high-representativevice-president-josep-borrell-ep-debatecase-osman-kavala_en General Assembly of Constitutional Court to Review Kavala’s Application on December 29. Bianet.org, 2020. október 24. Online: https://bianet.org/cocuk/law/236500-general-assembly-ofconstitutional-court-to-review-kavala-s-application-on-december-29 Gumrukcu, Tuvan – Jonathan Spicer (2021): Turkey’s Erdogan Quits European Treaty on Violence Against Women. Reuters, 2021. március 20. Online: https://reut.rs/3Wj4IJd Gürcan, Efe Can – Efe Peker (2015): A Class Analytic Approach to the Gezi Park Events: Challenging the ‘Middle Class’ Myth. Capital & Class, 39(2), 321–343. Online: https://doi.org/10.1177/0309816815584015 Human Rights Watch (2020): Turkey: Prominent Civic Leader Rearrested After Acquittal (2020. február 20.). Online: https://www.ecoi.net/en/document/2025173.html Human Rights Watch (2022a): Turkey: Council of Europe Votes for Infringement Process. Sanction Sought for Ankara’s Refusal to Release Rights Defender Osman Kavala (2022. február 2.). Online: https://www.hrw.org/news/2022/02/02/turkey-council-europe-votes-infringement-process Human Rights Watch (2022b): The Life Sentence for Rights Defender Osman Kavala. Kavala, 7 Co‑Defendants Convicted, Outrageous Miscarriage of Justice (2022. április 26.). Online: https://www.hrw.org/news/2022/04/26/turkey-life-sentence-rights-defender-osman-kavala Human Rights Watch (2022c): Landmark Judgement Against Turkey for Ignoring European Ruling. European Court of Human Rights Rules on its Order to Free the Rights Defender Osman Kavala (2022. július 22.). Online: https://www.hrw.org/news/2022/07/12/landmark-judgment-against-turkeyignoring-european-ruling International Commission of Jurists (2020): The Gezi Park Case. A Trial Monitoring Report. Geneva, ICJ. Online: https://www.icj.org/wp-content/uploads/2020/12/Turkey-GeziParkTrial-TrialObservation-Publications-Reports-2020-ENG.pdf Legal Report on Indictment: Turkey v. Osman Kavala and Others. Pen Norway, 2020. szeptember 10. Online: https://norskpen.no/nyheter/legal-report-on-indictment-turkey-v-osman-kavalaand-others/ McBride, Jeremy (2018): Human Rights and Criminal Procedure. The Case Law of the European Court of Human Rights. Strasbourg, Council of Europe. Osman Kavala Put in Pretrial Detention after 2 Weeks under Custody. Turkey Purge, 2017. november 1. Online: https://turkeypurge.com/breaking-osman-kavala-put-pretrial-detention-12-weeks-custody Stockholm Center for Freedom (2022): Conviction of Rights Activists Proves Turkish Courts Operate under Erdoğan’s Instructions (2022. április 27.). Online: https://stockholmcf.org/conviction-ofrights-activists-proves-turkish-courts-operate-under-erdogans-instructions-hrw Turkey Detains Osman Kavala, Prominent Right Activist at Airport. Deutsche Welle, 2017. október 19. Online: https://www.dw.com/en/turkey-detains-osman-kavala-prominent-rights-activist-atairport/a-41041125 Turkey Ends State of Emergency after Two Years. BBC News, 2018. július 18. Online: https://www.bbc.com/news/world-europe-44881328 Turkey Protests: Istanbul Erupts as Gezi Park Cleared. BBC News, 2013. június 16. Online: https://www.bbc.com/news/world-europe-22924886 Turkey’s President Finds a New Enemy: “The Famous Hungarian Jew”. The Economist, 2018. december 15. Online: https://www.economist.com/europe/2018/12/15/turkeys-president-finds-a-newenemy-the-famous-hungarian-jew Turkey Ramps Up Gulen Crackdown with Nearly 700 Arrests. Reuters Istanbul, 2020. február 18. Online: https://www.reuters.com/article/us-turkey-security-gulen-idUSKBN20C0ES Taştan, Coşkun (2013): The Gezi Park Protests in Turkey: A Qualitative Field Research. Insight Turkey, 15(3), 27–38. Online: https://www.insightturkey.com/commentaries/the-gezi-park-protestsin-turkey-a-qualitative-field-research Yilmaz Mehmet: A török politikai rendszer átalakulása 2002 és 2018 között. Doktori értekezés. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola. Online: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/1061/1/Yilmaz_Mehmet_dhu.pdf Zihnioğlu, Özge (2019): The Legacy of the Gezi Protests in Turkey. Carnegie Europe, 2019. október 24. Online: https://carnegieeurope.eu/2019/10/24/legacy-of-gezi-protests-in-turkey-pub-80142 Jogforrások 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről Emberi Jogok Európai Egyezménye. Online: https://www.echr.coe.int/documents/convention_hun.pdf The Constitution of the Republic of Turkey. Online: https://www.anayasa.gen.tr/1982Constitution-1995-1.pdf Decree Law No. 685. Decree Law on Establishment of the Inquiry Commission on the State of Emergency Measures. Online: https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDLREF(2017)014-e Penal Code of Turkey. Online: https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDLREF(2016)011-e Turkish Code of Criminal Procedure. Online: https://sherloc.unodc.org/cld/uploads/res/document/tur/2005/turkish_criminal_procedure_code_html/2014_Criminal_Procedure_Code.pdf Jogesetek Akgün v. Turkey, 19699/18. 2019. április 2-i ítélet. Alparslan Altan v. Turkey, 12778/17. 2019. április 16-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22:%5B%22001-192804%22%5D%7D Assanidze v. Georgia, 71503/01. 2004. április 8-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22002-4416%22]} Brogan and Others v. The United Kingdom11209/84, 1234/84,11266/84,11386/85, 1988. november 29-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22:[%22001-57450%22]%7D Buzadji v. Moldova, 23755/07, 2016. július 5-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22fulltext%22[%22Buzadji%22],%22itemid%22:[%22001-164928%22]%7D Case of Kavala v. Turkey. 28749/18 2019. december 10-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22:[%22001-199515%22]%7D Creangă v. Romania, 29226/03, 2012. február 23-i ítélet. Online: https://www.legal-tools.org/doc/fd9acb/pdf/ Eriksen v. Norway, 17391/90, 1990. augusztus 29., 66. §. Online: https://kuria-birosag.hu/hu/ejeb/eriksen-norvegia-elleni-ugye-1739190 Fox, Campbell és Hartley v. The United Kingdom, 13599/88, 1990. augusztus 30-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-57771%22]} G.B. v. Switzerland, 27426/95, 2000. november 30-i ítélet. Online: https://www.stradalex.com/en/sl_src_publ_jur_int/document/echr_27426-95_001-5060 Idalov v. Russia 5823/03. 2012. május 12-i ítélet. Online: https://www.hr-dp.org/contents/619 Ilgar Mammadov v. Azerbaijan, no. 15172/13, 2014. május 22-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22:[%22002-9462%22]%7D Ilnseher v. Germany 10211/12, 2018. február 4. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22002-12240%22]} James, Wells and Lee v. Egyesült Királyság, 25119/ 09. 2012. szeptember 18-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22002-6440%22]} Jėčius v. Lithuania, European Court of Human Rights 34578/97, 2000. július 31-i ítélet. Online: https://www.stradalex.com/nl/sl_src_publ_jur_int/document/echr_34578-97_001-4056 Kandjov v. Bulgária, 68294/01, 2008. november 6-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22002-1836%22]} Labita v. Italiy, 26772/95, 2000. április 6-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22002-6867%22]} Magyar Helsinki Bizottság v. Hungary, 18030/11., 2016. november 8-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22[%22001-115547%22]%7D Mammadli v. Azerbajian, 47145/14. 2018. április 19-i ítélet. Online: https://laweuro.com/?p=8088 Mehmet Hasan Altan v. Turkey, 13237/17, 2018. március 20-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22:[%22001-181862%22]%7D Merabisvili v. Georgia 72508/13. sz. 2017. november 28-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22itemid%22:%5B%22001-178753%22%5D%7D Mergen v. Turkey, 44062/09. 2016. május 31-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-163680%22]} Murray v. The United Kingdom, 18731/91, 1994. október 28-i ítélet. Online: https://www.refworld.org/cases,COECOMMHR,402a22c44.html Rasul Jafarov v. Azerbaian, 69981/14., 2016. március 17-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-161416%22]} Smatana v. Czech Republic, 18642/04, 2007. szeptember 27-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#%7B%22display%22[2],%22tabview%22:[%22related%22],%22languageisocode%22:[%22RUM%22],%22itemid%22:[%22001-82430%22]%7D Tchankotadze v. Georgia, 15256/05, 2016. június 21-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-163799%22]} Włoch v. Poland, 27785/95, 2011. május 10-i ítélet. Online: https://hudoc.echr.coe.int/fre#{%22itemid%22:[%22001-104722%22]}" ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "161-179" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.7" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(1357) "

On April 25, 2022, Istanbul’s 13th High Criminal Court sentenced Osman Kavala, a philanthropist and Turkish human rights defender to life imprisonment for attempting to overthrow the government. The charges were related to the events that took place in Gezi Park between May and September 2013 (Article 312 of the Criminal Code) and to his participation in the coup attempt on July 15, 2016 (Article 309 of the Criminal Code). The charges were espionage and an attempt to overthrow the government and the constitutional order, as well as participation in a coup attempt against the government of President Recep Tayyip Erdoğan. On December 10, 2019, the European Court of Human Rights found that Turkey used the detention for political purposes, violated Kavala’s rights, including his right to liberty, and acted in bad faith. The Kavala judgment, like all judgments of the European Court of Human Rights, are legally binding, but the Turkish authorities ignored the judgment of the Strasbourg court. In response, The Council of Europe Committee of Ministers’ voted on February 2, 2022 to begin infringement proceedings against Turkey for non-compliance with the judgment of the European Court of Justice, which is an important step to support the protection of human rights in Turkey and to comply with international human rights frameworks.

" ["hu_HU"]=> string(1529) "

Az isztambuli 13. büntetőbíróság 2022. április 25. napján a kormány megdöntésére irányuló kísérlet vádjával tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Osman Kavala filantróp, török emberi jogi jogvédőt. Az ellene felhozott vádak a 2013. május és szeptember között a Gezi parkban történt eseményekhez (török büntető törvénykönyv 312. cikk) és a 2016. július 15-i puccskísérletben (török büntető törvénykönyv 309. cikk) való részvételhez kapcsolódtak. A vádpontok a kormány és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet és kémkedés, valamint a Recep Tayyip Erdoğan elnök kormánya elleni puccskísérletben való részvétel voltak. 2019. december 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletében megállapította, hogy Törökország politikai célokra használta fel a fogva tartást, megsértve Kavala szabadsághoz való jogait, és rosszhiszeműen járt el. A Kavala-ítélet, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának minden ítélete, jogilag kötelező érvényű, a török hatóságok azonban figyelmen kívül hagyták a strasbourgi bíróság ítéletét. Válaszul a Miniszteri Bizottság 2022. február 2-án megszavazta, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak Törökország ellen többek között az Európai Bíróság ítéletének be nem tartása miatt, amely fontos lépés a törökországi emberi jogok védelmének támogatása és a nemzetközi emberi jogi keretek betartása terén.

" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(40) "For Whom the Bell Tolls – Osman Kavala" ["hu_HU"]=> string(39) "Akiért a harang szól – Osman Kavala" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Siska Katalin" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8394) ["email"]=> string(19) "drsiska24@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6791) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Siska" ["hu_HU"]=> string(5) "Siska" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Katialin" ["hu_HU"]=> string(7) "Katalin" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(22) "The Republic of Turkey" [1]=> string(35) "European Convention on Human Rights" [2]=> string(30) "European Court of Human Rights" [3]=> string(30) "Constitutional Court of Turkey" [4]=> string(26) "Turkish criminal procedure" [5]=> string(30) "non-governmental organizations" } ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(22) "Török Köztársaság" [1]=> string(33) "Emberi Jogok Európai Egyezménye" [2]=> string(33) "Emberi Jogok Európai Bírósága" [3]=> string(28) "török alkotmánybíróság" [4]=> string(31) "török büntetőeljárás- jog" [5]=> string(17) "civil szervezetek" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#812 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26783) ["id"]=> int(5237) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6791) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }

object(Publication)#811 (6) { ["_data"]=> array(30) { ["id"]=> int(6792) ["accessStatus"]=> int(0) ["datePublished"]=> string(10) "2023-02-13" ["lastModified"]=> string(19) "2023-02-13 17:21:28" ["primaryContactId"]=> int(8395) ["sectionId"]=> int(67) ["seq"]=> int(9) ["submissionId"]=> int(6668) ["status"]=> int(3) ["version"]=> int(1) ["categoryIds"]=> array(0) { } ["citationsRaw"]=> string(10755) "A/63/677 (2009) Implementing the responsibility to protect: Report of the Secretary General. A/69/981-S/2015/500 (2015) A vital and enduring commitment: implementing the responsibility to protect: Report of the Secretary General para. 7. AEDH, EuroMed Rights, FIDH: “Safe” Countries: A Denial of the Right of Asylum. May 2016. Online: https://www.ohchr.org/Documents/Issues/MHR/ReportLargeMovements/FIDH2%20.pdf Amnesty International: The Human Rights Risks of External Migration Policies. 2017. Online: https://www.refworld.org/pdfid/593fecfe4.pdf Ádány, Tamás Vince: Nemzetközi jogi szempontok a migrációs válság értelmezéséhez. Iustum Aequum Salutare, 12, no. 2 (2016). 237–249. Barnes, Richard: The International Law of the Sea and Migration Control. In Bernard Ryan – Valsamis Mitsilegas (eds.): Extraterritorial Immigration Control, Legal Challenges. Leiden–Boston, Martinus Nijhoff, 2010. Charter of Fundamental Rights of the European Union Article 18; Resolution 2299 (2019) of the Parliamentary Assembly of the Council of Europe, adopted on 28 June 2019: Pushback policies and practice in Council of Europe member States. Charter of Fundamental Rights of the European Union. CJEU, Khaled Boudjlida v. Préfet des Pyrénées-Atlantiques, case C-249/13, judgment of 11 December 2014. CJEU, M. v. Ministerstvo vnitra and Others, case C-391/16, C-77/17 and C-78/17, judgment of 14 May 2019. CJEU, Salahadin Abdulla and Others v. Bundesrepublik Deutschland, joined cases C-175/08, C-176/08, C- 178/08 and C-179/08, judgment of 2 March 2010, ECR I-1493. Commentary on the Refugee Convention 1951 Articles 2–11, 13–37 Published by the Division of International Protection of the United Nations High Commissioner for Refugees 1997. Commentary on the Refugee Convention 1951 Articles 2–11, 13–37 Published by the Division of International Protection of the United Nations High Commissioner for Refugees 1997 (4). Conclusions on International Protection Adopted by the Executive Committee of the UNHCR Programme 1975–2017, No. 6 (XXVIII), Non-refoulement (1977) – 28th Session of the Executive Committee (c). Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms as amended by Protocols No. 11 and No. 14, Rome, 4. XI.1950. Cortinovis, Roberto: The Role and Limits of the Safe Third Country Concept in EU Asylum Policy. Discussion Brief of the Research Social Platform on Migration and Asylum, July 2018. Online: https://ec.europa.eu/research/participants/documents/downloadPublic?documentIds=080166e5bdba4e1e&appId=PPGMS Costa, Rosa da: Rights of Refugees in the Context of Integration, Legal Standards and Recommendations. Legal and Protection Policy Research Series of the UNHCR, Division of International Protection Services, Polas/2006/02, June 2006. Council Directive 2005/85/EC of 1 December 2005 on minimum standards on procedures in Member States for granting and withdrawing refugee status (subsequent version: Directive 2013/32/EU of 26 June 2013). Council of Europe: Twenty Guidelines of the Committee of Ministers of the Council of Europe on Forced Return, adopted on 4 May 2005 at the 925th meeting of the Ministers’ Deputies, Preamble. Declaration on Territorial Asylum adopted by the United Nations General Assembly on 14 December 1967 [Resolution 2312 (XXII)]. Directive 2013/32/EU of the European Parliament and of the Council of 26 June 2013 on common procedures for granting and withdrawing international protection (recast) (“the Asylum Procedures Directive”). ECtHR, Case of N.D. and N.T. v. SPAIN (Applications nos. 8675/15 and 8697/15). ECtHR, Case of Ilias and Ahmed v. Hungary (Application no. 47287/15). ECtHR, Case of Khlaifia and Others v. Italy (Application no. 16483/12). ECtHR, Case of Paposhvili v. Belgium (Application no. 41738/10). ECtHR, Research Division: Articles 2, 3, 8 and 13. The concept of a “safe third country” in the case law of the Court. Online: https://www.echr.coe.int/Documents/Research_report_safe_third_country_ENG.pdf ECtHR: Case of Čonka v. Belgium (Application no. 51564/99) (Chamber judgment) 5 February 2002. ECtHR: Case of Georgia v. Russia (Application no. 13255/07) judgment of 31 January 2019 paras.170–178. ECtHR: Case of Hirsi Jamaa and Others v. Italy (Application no. 27765/09) judgment of 23 February 2012. ECtHR: Sharifi and Others v. Italy and Greece (Application no. 16643/09) (Chamber judgment) 21 October 2014. Grant, John P. – J. Craig Barker: Parry and Grant Encyclopaedic Dictionary of International Law. New York, Oxford University Press, 2009. Online: https://doi.org/10.1093/acref/9780195389777.001.0001 Handbook on Procedures and Criteria for Determining Refugee Status under the 1951 Convention and the 1967 Protocol relating to the Status of Refugees HCR/IP/4/Eng/REV.1 Reedited, Geneva, 1 January. Online: https://www.unhcr.org/4d944dfc9.pdf Hoffmann, Tamás – Tamás Dezső Ziegler: A menekültügy jogi szabályozása. MTA Migrációs Kutatócsoport, 2015. Online: https://mta.hu/data/cikkek/106/1060/cikk-106072/_hoffmann.pdf ICISS: International Commission on Intervention and State Sovereignty Report, 2001. Ottawa. International Law Commission: Draft articles on the expulsion of aliens, with commentaries 2014 Adopted by the International Law Commission at its sixty-sixth session, in 2014, and submitted to the General Assembly as a part of the Commission’s report covering the work of that session (A/69/10). International Organization for Migration: Glossary on Migration, International Migration Law no. 34. International Organization for Migration: Immigration Detention and Alternatives to Detention. Global Compact Thematic Paper, 2017. Online: https://www.iom.int/sites/default/files/our_work/ODG/GCM/IOM-Thematic-Paper-Immigration-Detention.pdf Iván, Júlia: Where Do State Responsibility Begin and End? Border Expulsions and State Responsibility. In Maria O’Sullivan – Dallal Stevens (eds.): States, the Law and Access to Refugee Protection. Fortresses and Fairness. Oxford–Portland, Hart, 2017. Karoliny, Eszter – Ágoston Mohay: A nemzetközi migráció jogi keretei. Pécs, Publikon, 2009. Online: http://publikon.hu/application/essay/455_1.pdf Kostakopoulou, Dora: Irregular Migration and Migration Theory: Making State Authorisation Less Relevant. In Barbara Bogusz – Ryszard Cholewinski – Adam Cygan – Erika Szyszczak (eds.): Irregular Migration and Human Rights: Theoretical, European and International Perspectives. Leiden–Boston, Martinus Nijhoff, 2004. Online: https://doi.org/10.1163/9789047406051_006 McAdam, Jane: The Refugee Convention as a Rights Blueprint for Persons in Need of International Protection. Policy Development and Evaluation Service of the United Nations High Commissioner for Refugees, New Issues in Refugee Research, Research Paper, no. 125, July 2006. Molnár, Tamás: A migráció nemzetközi jogi szabályozása. In András Jakab – Miklós Könczöl – Attila Menyhárd – Gábor Sulyok (eds.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Nemzetközi jog rovat, rovatszerkesztő: Gábor Sulyok). 2019. Online: http://ijoten.hu/szocikk/a-migracio-nemzetkozijogi-szabalyozasa Moreno-Lax, Violeta: The Legality of the “Safe Third Country” Notion Contested: Insights from the Law of Treaties. In Guy S. Goodwin-Gill – Philippe Weckel (eds.): Migration and Refugee Protection in the 21st Century: Legal Aspects. Leiden–Boston, Martinus Nijhoff, 2015. 665–721. Niessen, Jan: Diversité et cohésion: de nouveaux défis pour l’integration des immigrés et des minorités. Conseil de L’Europe, 2000. Noll, Gregor: Rejected Asylum Seekers: The Problem of Return. Policy Development and Evaluation Service of the United Nations High Commissioner for Refugees, New Issues in Refugee Research, Working Paper, no. 4, May 1999. Online: https://www.unhcr.org/research/working/3ae6a0cd0/rejectedasylum-seekers-problem-return-gregor-noll.html Office of the High Commissioner for Human Rights: Migration, Human Rights and Governance. Handbook for Parliamentarians N° 24. Co-published by the Inter-Parliamentary Union, the International Labour Organization, and the United Nations, 2015. OHCHR: Expulsions of Aliens in International Human Rights Law. Discussion Paper Geneva, September 2006. Pedryc, Dorottya Krisztina: A menekült státusz meghatározása az 1951. évi Genfi Egyezmény szerint. Pázmány Law Working Papers, no. 5 (2017). Regulation (EC) No 562/2006 of the European Parliament and of the Council of 15 March 2006 establishing a Community Code on the rules governing the movement of persons across borders (Schengen Borders Code). The Universal Declaration of Human Rights, United Nations General Assembly in Paris on 10 December 1948 (General Assembly resolution 217 A). UN General Assembly: Convention Relating to the Status of Refugees, 28 July 1951 and its 1967 Protocol. UN General Assembly: In Safety and Dignity: Addressing Large Movements of Refugees and Migrants. Report of the UN General Assembly: New York Declaration for Refugees and Migrants: Resolution/Adopted by the General Assembly. 3 October 2016, A/RES/71/1. Online: https://www.refworld.org/docid/57ceb74a4.html UN General Assembly: Report of the United Nations High Commissioner for Refugees. Part II: Global Compact on Refugees (A/73/12). New York, 2018. UN High Commissioner for Refugees (UNHCR): The Refugee Convention, 1951. The Travaux Preparatoires Analysed with a Commentary by Dr Paul Weis. Online: https://www.unhcr.org/4ca34be29.pdf UN High Commissioner for Refugees (UNHCR): Aide-Memoire & Glossary of Case Processing Modalities, Terms and Concepts Applicable to RSD under UNHCR’s Mandate. 2020. Online: https://www.refworld.org/docid/5a2657e44.html UN High Commissioner for Refugees: Refugee Protection: A Guide to International Refugee Law. 1 December 2001. Online: https://www.refworld.org/docid/3cd6a8444.html UN: Global Compact for Safe, Orderly and Regular Migration, Final Draft, 11 July 2018 Objective (21). UNHCR Regional Representation for Central Europe: UNHCR’s position on Art. 31 of the 1951 Geneva Convention, ref.: HUNBU/OIN/HCR/0130. UNHCR: Refugee Status Determination. s. a. Online: https://www.unhcr.org/refugee-status-determination.html UNHCR: The New York Declaration for Refugees and Migrants. Answers to Frequently Asked Questions. Question 4. s. a. Online: https://globalcompactrefugees.org/sites/default/files/2019-12/New%20York%20Declaration-%20Frequently%20Asked%20Questions%20%282017%29.pdf Zetter, Roger: Protection des migrants forcés Etat des lieux des concepts, défis et nouvelles pistes. Documentation sur la politique de migration, Décembre 2014, 6.2." ["copyrightYear"]=> int(2023) ["issueId"]=> int(495) ["licenseUrl"]=> string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0" ["pages"]=> string(7) "181-196" ["pub-id::doi"]=> string(20) "10.32566/ah.2022.3.8" ["abstract"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(964) "

Contemporary refugee law builds on the 1951 Geneva Convention, but causes of forced migration not regulated by the Convention need to be addressed by national border and migration authorities. The right to asylum beyond the definition of the Convention does not entail the right of the migrant for refugee status but still entails the right to individual assessment of his legal status. This right remains relevant even if the respective state applies safe third country lists resulting in an almost instant rejection violating the nonrefoulement principle. Naturally, states have the right to expel irregular migrants without legal grounds to stay. However, during this process, the state shall respect the prohibition of collective expulsion. Yet, as the ECtHR holds, if the lack of individual assessment derives from the culpable conduct of the alien – e.g. due to unauthorised en masse entry – the state can expel them without individual assessment.

" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["prefix"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(130) "How the Safe Third Countries Concept Results in Prohibited Non-Refoulement and What Are the Limits of Forum Shopping in Migration?" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["hu_HU"]=> string(13) "Suller Zénó" } ["locale"]=> string(5) "en_US" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#814 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8395) ["email"]=> string(21) "suller.zeno@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6792) ["seq"]=> int(9) ["userGroupId"]=> int(235) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Suller" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Zénó" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "en_US" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(1) { ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(28) "refugee status determination" [1]=> string(15) "non-refoulement" [2]=> string(35) "prohibition of collective expulsion" [3]=> string(18) "pushback procedure" [4]=> string(29) "European Court of Human Right" [5]=> string(23) "safe third country list" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26785) ["id"]=> int(5238) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "en_US" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6792) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }