Recommendations for Safety-Conscious Smart Device Use by Military Professionals
Copyright (c) 2022 Koller Marco
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The copyright to this article is transferred to the University of Public Service Budapest, Hungary (for U.S. government employees: to the extent transferable) effective if and when the article is accepted for publication. The copyright transfer covers the exclusive right to reproduce and distribute the article, including reprints, translations, photographic reproductions, microform, electronic form (offline, online) or any other reproductions of similar nature.
The author warrants that this contribution is original and that he/she has full power to make this grant. The author signs for and accepts responsibility for releasing this material on behalf of any and all co-authors.
An author may make an article published by University of Public Service available on a personal home page provided the source of the published article is cited and University of Public Service is mentioned as copyright holder
Abstract
Security-conscious behaviour is of paramount importance, both in the field of information security and in various public institutions. Thus, in the public administration, especially in the various armed bodies, the training of personnel in this direction is of strategic importance, as a person with low security awareness can endanger the security of the entire organisation. Human security issues may even have national security or intelligence relevance.
Keywords:
How to Cite
References
Bányász, Péter: Az okos mobil eszközök biztonsága. Hadmérnök, 13, no. 2 (2018). 360–377.
Fehér-Polgár, Pál – Pál Michelberger: A sajáttulajdonú mobil eszközök információbiztonsági kockázatai. International Journal of Engineering and Management Sciences, 3, no. 4 (2018). 176–185. Online: https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5079
Glavanits, Judit: Az állami cselekvés játékelméleti megközelítése. In Csaba Svéhlik (ed.): Paradigma- és stratégiaváltási kényszer a gazdaságban: VI. Mór, KHEOPS, 2011. 135–142.
Kiss, Attila – Csaba Krasznay: A felhasználói viselkedéselemzés kiberbiztonsági előnyei és adatvédelmi kihívásai. Információs Társadalom, 18, no. 1 (2017). 55–71. Online: https://doi.org/10.22503/inftars.XVII.2017.1.4
Legárd, Ildikó: Célpont vagy! – a közszolgálat felkészítése a kiberfenyegetésekre. Hadmérnök, 15, no. 1 (2020). 91–105. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2020.1.7
Munk, Sándor: Információs szolgáltatásokat nyújtó hálózatok alapjai. Hadmérnök, 6, no. 2 (2011). 227–243.
Nagy, Tamás: Játékelmélet. Miskolc, Miskolci Egyetem, s. a. Online: https://www.uni-miskolc.hu/~matente/oktatasi%20tananyagok/JATEKELMELET.pdf
Nemeslaki, András – Péter Sasvári: Az információbiztonság-tudatosság empirikus vizsgálata a magyar üzleti és közszférában. Infokummunikáció és Jog, 60, no. 4 (2014). 169–177.
Szűcs, Beáta, Pató Gáborné, Dr. – Evelin Kopácsi – Barbara Kreiner: Beszállító értékelés vizsgálata SWOT analízis segítségével. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, 6 (2016). 253–270.
Wolf, Flynn – Ravi Kuber – Adam J. Aviv: An Empirical Study Examining the Perceptions and Behaviours of Security-Conscious Users of Mobile Authentication. Behaviour and Information Technology, 37, no. 4 (2018). 320–334. Online: https://doi.org/10.1080/0144929X.2018.1436591