Teljes szám
Tudományos közlemények/Tanulmányok
Lemondás, trónfosztás, halál: meddig volt Magyarország királya IV. Károly?
4-17.
object(Publication)#763 (6) {
["_data"]=>
array(29) {
["id"]=>
int(6495)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:32"
["primaryContactId"]=>
int(8010)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(1)
["submissionId"]=>
int(6371)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(4432) "Ágoston Gábor – Oborni Teréz (2000): A tizenhetedik század története. Budapest, Pannonica Kiadó.
Bertényi Iván, ifj. (2016): IV. (Boldog) Károly. Korunk, 27. évf. 8. sz. 54–63.
Bölöny József (1933): Királyi hatalom és kormányzói jogkör. Budapest, Viktória Nyomda.
Bölöny József (1978): Sacra Regni Corona. Történelmi Szemle, 21. évf. 2. sz. 355–363. Online: http://real-j.mtak.hu/5731/1/TortenelmiSzemle_1978.pdf
Brauneder, Wilhelm (1994): Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Ford. Kajtár István. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem.
Buza László (1922): A „trónfosztó törvény” értelme és jelentősége. Magyar Jogi Szemle, 3. évf. 2. sz. 118–120.
Csekey István (1916): A magyar Pragmatica Sanctio írott eredetijéről. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.
Csekey István (1917): Magyar trónöröklési jog. Jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmellékletekkel. Budapest, Athenaeum.
Csekey István (1943): Magyarország alkotmánya. Budapest, Renaissance Könyvkiadó.
Deák Ferenc (1865): Adalék a magyar közjoghoz. Pest, Pfeifer Ferdinánd.
Degré Alajos (1980): Az ellenállási jog története Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 35. évf. 6. sz. 366–371.
Dékány Szilveszter (2020): Spanyolnátha Madeirán. Habsburg Ottó Alapítvány. Online: https://habsburgottoalapitvany.hu/spanyolnatha-madeiran-2/
Egyed István (1920): Ideiglenes államfő. Jogállam, 19. évf. 3. sz. 96–102.
Ferdinandy Gejza (1895): A királyi méltóság és hatalom Magyarországon. Budapest, Kilián Frigyes.
Ferdinandy Gejza (1902): Magyarország közjoga. Budapest, Politzer Zsigmond és fia.
Horthy Miklós: Emlékirataim. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1990.
Képes György (2020): A kormányzó. Királyhelyettes vagy de facto köztársasági elnök? In El Beheiri Nadja – Szabó István szerk.: Viginti Quinque Annis II. Budapest, Pázmány Press. 333–359.
Kmety Károly (1907): A magyar közjog tankönyve. 4., javított kiadás. Budapest, Politzer-féle Könyvkiadó Vállalat.
Kmety Károly (1921): Véleményem a királykérdésben. Budapest, Franklin Társulat.
Kmety Károly (1926): Magyar közjog. 6. kiadás. Budapest, Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.
Liktor Zoltán Attila (2020): Albert és Izabella – egy főhercegi pár Németalföldön (1598–1621). Egy spanyol adomány és a Pragmatica Sanctio összefüggései. (Pázmány Law Working Papers 2020/3.) Budapest, PPKE.
Molnár Kálmán (1927): A Szent Korona-tan kifejlődése és mai jelentősége. Pécs, Dunántúl Egyetemi Nyomdája.
Molnár Kálmán (1929): Magyar közjog. 3. kiadás. Pécs, Danubia.
Pálffy Géza (2007): Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711). In Romsics Ignác főszerk.: Magyarország története. Budapest, Akadémiai Kiadó. 307–487.
Pálffy Géza (2009): Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604–1608). Századok füzetek 3. Budapest, Magyar Történelmi Társulat.
Polner Ödön (1920): A trón megüresedésének és betöltésének kérdéséhez. Magyar Jogi Szemle, 1. évf. 4. sz. 193–205.
Schweitzer Gábor (2019): Vihar egy közjogi szakvélemény körül. Állam- és Jogtudomány, 60. évf. 3. sz. 59–77. Online: https://jog.tk.hu/ajt-2019-3-4-fedlap
Sévillia, Jean (2009): Az utolsó császár és király. Habsburg Károly sikertelen államcsínye. Budapest, Gabo Kiadó.
Szabó István (2005): Az 1921. évi trónfosztás közjogi jellegzetességei. In Béli Gábor – Kajtár István – Szekeres Róbert szerk.: Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs, JPTE Állam- és Jogtudomány Kar. 519–529.
Szabó István (2006): A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború között Magyarországon. Iustum Aequum Salutare, 2. évf. 1– 2. sz. 171–189.
Szabó István (2010): Ausztria államszervezete, 1918–1955. Budapest, PPKE ÁJK.
Teszelszky, Kees (2009): Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás. Pannonhalma, Bencés Kiadó.
Tomcsányi Móric (1940): Magyarország közjoga. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Twomey, Ann (2017): Royal Succession, Abdication, and Regency in the Realms. Review of Constitutional Studies, 22. évf. 1. sz. 33–53.
Zsedényi Béla (1931): Molnár Kálmán Magyar közjoga. Miskolci Jogászélet, 7. évf. 1. sz. 1–9."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(4) "4-17"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.1"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(524) "
PDF
When a king is crowned in Hungary with the Holy Crown, and he undertakes under oath to rule in line with the laws of the country, a contract is concluded between the nation and the monarch considered until then only an expectant of the throne. This study – an edited and extended version of the author’s presentation held at the conference on the 100th anniversary of the dethronement of 1921 – examines the question whether this special contract can be unilaterally terminated by any of the parties.
" ["hu_HU"]=> string(620) "Amikor a trónra lépő magyar királyt a Szent Koronával megkoronázzák, ő pedig a koronázási eskü letételével kötelezettséget vállal az ország törvényei szerinti uralkodásra, szerződés jön létre a nemzet és az addig csak trónutódnak, várományosnak tekinthető uralkodó között. Jelen tanulmány – amely a szerző által az 1921. évi trónfosztás 100. évfordulója kapcsán rendezett konferencián megtartott előadásának szerkesztett, bővített változata – azt a kérdést vizsgálja, hogy e különleges kontraktus egyoldalúan megszüntethető-e bármely fél részéről.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Képes György" } ["subtitle"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(42) "Until When Was Charles IV King of Hungary?" ["hu_HU"]=> string(47) "meddig volt Magyarország királya IV. Károly?" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(32) "Abdication, Dethronement, Death:" ["hu_HU"]=> string(33) "Lemondás, trónfosztás, halál:" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#806 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8010) ["email"]=> string(24) "kepes.gyorgy@ajk.elte.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6495) ["seq"]=> int(1) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Képes" ["hu_HU"]=> string(6) "Képes" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "György" ["hu_HU"]=> string(7) "György" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(9) "államfő" [1]=> string(14) "trónlemondás" [2]=> string(13) "trónfosztás" [3]=> string(22) "történeti alkotmány" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(13) "head of state" [1]=> string(10) "abdication" [2]=> string(12) "dethronement" [3]=> string(23) "historical constitution" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#819 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26994) ["id"]=> int(5255) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6495) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }object(Publication)#85 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6498)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:31"
["primaryContactId"]=>
int(8013)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(2)
["submissionId"]=>
int(6374)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(1739) "Carlyle, Thomas (1837): The French Revolution. I–III. Online: https://doi.org/10.1093/oseo/instance.00266991
Erdélyi László (1942): Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig. Budapest, Eggenberger.
Gecsényi Lajos – Máthé Gábor (2008): Sub clausula 1920–1947. Budapest.
Horváth Attila (2020): A történeti alkotmány és a Szent Korona-tan. In El Beheiri Nadja – Szabó István szerk.: Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest, Pázmány Press. 303–331.
Képes György (2020): A kormányzó. In El Beheiri Nadja – Szabó István szerk.: Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest, Pázmány Press. 333–359.
Kovachich József Miklós (1818): Sylloge Decretorum comitialium inclyti regni Hungariae. Pest.
Salamon László (2020): Az 1920/22. évi nemzetgyűlés alkotmányos legitimációja. In El Beheiri Nadja – Szabó István szerk.: Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest, Pázmány Press. 387–396.
Schweitzer Gábor (2020): A Magyar Szemle vitacikkei a kormányzói jogkör kiterjesztéséről (1937). In El Beheiri Nadja – Szabó István szerk.: Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest, Pázmány Press. 397–417.
Szabó István (2020): A tradicionális államforma. In El Beheiri Nadja – Szabó István szerk.: Viginti quinque annis II. Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. jubileumi tanévében. Budapest, Pázmány Press. 419–426."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "18-27"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.2"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(588) "
PDF
The last interregnum began on 13 November 1918 in Hungary with the withdrawal of King Charles IV from public life. On 12 November 1918, the Republic of Austria was proclaimed. On 16 November 1918 the Hungarian People’s Republic was proclaimed in Budapest. The Hungarian Monarchy in 1921 dethroned King Charles IV and nobody was crowned. The Republic of Hungary was established in 1946. The author of this paper makes some remarks connected with religion, God, the Church, nation, minorities, the country, the king, the Habsburgs, the fading moral legacy of the Hungarian kingdom.
" ["hu_HU"]=> string(605) "Az utolsó interregnum 1918. november 13-án kezdődött Magyarországon IV. Károly király közélettől visszavonulásával. November 12-én Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, november 16-án, Budapesten a népköztársaságot. A trianoni békeszerződést 1921. július 26-án ratifikálták. A Magyar Királyság megfosztotta trónjától IV. Károlyt 1921-ben, új királyt nem választott. A Magyar Köztársaság 1946-ban alakult. Ennek az írásnak a tárgya az Isten, haza, király összefüggésnek néhány vonatkozása, a magyar királyság eltűnő erkölcsi öröksége.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(14) "Tamás András" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(20) "The Last Interregnum" ["hu_HU"]=> string(22) "Az utolsó interregnum" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#792 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8013) ["email"]=> string(23) "tamas.andras@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6498) ["seq"]=> int(2) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Tamás" ["hu_HU"]=> string(6) "Tamás" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(7) "András" ["hu_HU"]=> string(7) "András" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(5) "Isten" [1]=> string(7) "egyház" [2]=> string(4) "haza" [3]=> string(10) "népesség" [4]=> string(6) "nemzet" [5]=> string(10) "kisebbség" [6]=> string(7) "király" [7]=> string(10) "Habsburgok" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(3) "God" [1]=> string(10) "the Church" [2]=> string(11) "the country" [3]=> string(6) "nation" [4]=> string(10) "population" [5]=> string(10) "minorities" [6]=> string(4) "king" [7]=> string(9) "Habsburgs" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#842 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26997) ["id"]=> int(5256) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6498) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }V. Ferdinánd lemondásának törvényessége és törvényesítése
28-41.
object(Publication)#165 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6493)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:32"
["primaryContactId"]=>
int(8008)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(3)
["submissionId"]=>
int(6369)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(2932) "Bathó Gábor (2006): Államfői testületek, kollektív államfők Magyarországon a XIX–XX. században. In Kelemen Miklós szerk.: Invia virtutis nulla est via. Tudományos Diákköri Dolgozatok 2005: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara hallgatóinak tudományos diákköri dolgozatai. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 1–20.
Bathó Gábor (2021): „Minthogy IV. Károly király Eckartsauban…”: Minisztertanácsi vita az eckartsaui nyilatkozat törvénybe foglalásáról. MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport blog. Jog.történet, 2021. november 15. 1–2.
Beke-Martos Judit – Képessy Imre (2021): Koronázás a világháború árnyékában. In Glässer Norbert – Mód László – Varga Norbert – Zima András – Beke Zsolt szerk.: „Fogadd a koronát…”: Ünnep és válság, hagyományok és reformkoncepciók. Szeged, Solymossy Sándor Egyesület, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport. 40–55.
Bocsor István (1865): Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlésre. 5. füzet. Pápa, Református Főiskola.
Ferdinandy Gejza (1911): A Magyar Alkotmányjog tankönyve. Budapest, Franklin.
Gracza György (1894): Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. Budapest, Wodianer.
Katona Tamás (2001): Az aradi vértanúk. Budapest, Neumann.
Katona Tamás szerk. (2003): Kossuth Lajos. Írások és beszédek 1848–1849-ből. Budapest, Neumann.
Képes Krónika. Budapest, Magyar Hírlap és Maecenas, 1993.
Leidinger, Hannes-Moritz – Berndt, Verena-Schippler (2003): Schwarzbuch der Habsburger. Die unrühmliche Geschichte des Hauses Habsburg. Wien, Deuticke.
Máriássy Béla (1888): A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. 5. kötet – I. Ferencz és V. Ferdinánd. Győr, Fischer.
Máriássy Béla (1888): A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. 6. kötet – V. Ferdinánd és I. Ferencz József. Győr, Fischer.
Márki Sándor (1898): Az 1848/49-ikszabadságharcz története. In Márki Sándor – Beksics Gusztáv: A magyar nemzet története 10. A modern Magyarország (1848–1896). Budapest, Athenaeum.
N. N.: Egy elfelejtett fejedelem (1875). Vasárnapi Újság, 22. évf. 23. sz. (1875. június 6.)
N. N.: I. Ferencz József életéből (1888). Vasárnapi Újság, 35. évf. 50. sz. (1888. december 9.)
N. N.: Ferencz József életéből (1916). Vasárnapi Újság, 63. évf. 48. sz. (1916. november 26.)
Petőfi Sándor (1953): V. Ferdinándhoz. In Petőfi Sándor összes költeményei. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.
Szabó Ferenc (1889): A legújabb kor története 1815–1885. Nagybecskerek, Pleitz.
Szilágyi Sándor (1850): A magyar forradalom története 1848- és 49-ben. Pest, Heckenast.
Tarján M. Tamás (é. n.): 1848. december 2. V. Ferdinánd lemond trónjáról Ferenc József javára. Online: https://rubicon.hu/kalendarium/1848-december-2-v-ferdinandlemond-tronjairol-ferenc-jozsef-javara"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "28-41"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.3"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(509) "
PDF
The circumstances of the abdication of emperor and king Ferdinand V, its assessment and consequences in Hungarian public law are known. The evaluation and possible re-evaluation of the external and internal circumstances of the ruling house and the empire can lead us to the idea that there was a lack of voluntariness in connection with the abdication of Ferdinand V, and that the will of the ruler did not prevail. In view of this, the abdication can be evaluated differently, even as a dethronement.
" ["hu_HU"]=> string(493) "V. Ferdinánd császár és király lemondásának körülményei, annak magyar közjogi megítélése és következményei ismertek. Az uralkodóház és a birodalom külső és belső körülményeinek értékelése, esetleges újraértékelése elvezethetnek bennünket ahhoz a gondolathoz, hogy V. Ferdinánd lemondása körül hiányzott az önkéntesség, nem az uralkodó akarata érvényesült. Erre tekintettel a lemondás másként, akár trónfosztásként is értékelhető.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(13) "Bathó Gábor" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(60) "The Legality and Legitimacy of the Abdication of Ferdinand V" ["hu_HU"]=> string(68) "V. Ferdinánd lemondásának törvényessége és törvényesítése" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#846 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8008) ["email"]=> string(22) "batho.gabor@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6493) ["seq"]=> int(3) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Bathó" ["hu_HU"]=> string(6) "Bathó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Gábor" ["hu_HU"]=> string(6) "Gábor" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(13) "V. Ferdinánd" [1]=> string(26) "magyar közjogi hagyomány" [2]=> string(21) "lemondás a trónról" [3]=> string(13) "trónfosztás" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(11) "Ferdinand V" [1]=> string(30) "Hungarian public law tradition" [2]=> string(10) "abdication" [3]=> string(12) "dethronement" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#816 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26998) ["id"]=> int(5257) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6493) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A külügyi szolgálat szervezésének kihívásai az Osztrák–Magyar Monarchiában (1895–1918)
42-61.
object(Publication)#147 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6497)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:31"
["primaryContactId"]=>
int(8012)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(4)
["submissionId"]=>
int(6373)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(7080) "Ardeleanu, Constantin (2020): The European Commission of the Danube, 1856–1948. An Experiment in International Administration. Leiden–Boston, Brill. Online: https://doi.org/10.1163/9789004425965
Baumgart, Winfried (1987): Vom Europäischen Konzert zum Völkerbund. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
Bayer István (2009): Nemzetközi Ópiumbizottság – Sanghaj, 1909. Száz évvel ezelőtt kezdődött a nemzetközi kábítószerellenőrzés. Gyógyszerészet, 53. évf. 78–79. Online: https://mgyt.hu/wp-content/uploads/2020/02/Gyogyszereszet-2009-02-1.pdf
Bittner, Ludwig (1937): Das österreichisch-ungarische Ministerium des Äußeren, seine Geschichte und seine Organisation. Berliner Monathefte, 15. évf. 819–843.
Diószegi István (2001): Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája. Budapest, Vince Kiadó.
Deusch, Engelbert (2017): Die effektiven Konsuln Österreich (-Ungarns) von 1825–1918. Wien, Böhlau Verlag. Online: https://doi.org/10.7767/9783205206019
Fazekas István (2015): A Haus- Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratai. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár.
Gołuchowski, Agenor (1904): Die K. und K. Konsular-Akademie vn 1754 bis 1904: Festschrift zur Feier des hundertfünfzigjährigen Bestandes der Akademie und der Eröffnung ihres neuen Gebäudes. Wien, Verlag des K. u. K. Ministeriums des Kaiserlichen und Königlichen Hauses und des Äussern.
Halász Iván (2019): The Administration of Foreign Affairs in the Central European Countries (1867–1945). Kolozsvár, Forum Iuris.
Herrnritt, Hermann von (1909): Handbuch des österreichischen Verfassungsrechtes. Tübingen, Verlag von JCB Mohr.
Kmety Károly (1907): A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest, Politzer-féle Könyvkiadó Vállalat.
Liszt, Franz von (1906): Das Völkerrecht systematisch dargstellt. Berlin, Verlag von O. Häring.
Liszt, Franz von (1925): Völkerrecht systematisch dargestellt. Berlin, Verlag von Julius Springer.
Malfatti Monte di Tretto, Josef von (1879): Handbuch des österreichisch-ungarischen Konsularwesens. Erster Band. Wien, Wilhelm Braumüller.
Malfatti Monte di Tretto, Josef von (1904): Handbuch des österreichisch-ungarischen Konsularwesens. Erster Band Konsularwesen. Wien, Manzsche K.u.K. Hof-Verlagsund Universitäts-Buchhandlung.
Matsch, Erwin (1986): Der Auswärtige Dienst von Österreich(-Ungarn) 1720–1920. Wien–Köln–Graz, Hermann Böhlaus Nachf.
Mátyás Szabolcs (2020): A kábítószer-bűnözés elleni küzdelem mint stratégiai kihívás a magyar bűnüldözésben. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
NN (1917): Jahrbuch des k. u. k. Auswärtigen Dienstes 1917. Wien, K.K. Hof- und Staatsdruckerei.
Olechowski-Hrdlicka, Karin (2001): Die gemeinsamen Angelegenheiten der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Wien, Peter Lang.
Pfusterschmid-Hardtenstein, Heinrich (1989): Von der Orientalischen Akademie zur K.u.K. Konsularakademie. In Wandruszka, Adam – Urbanitsch, Peter: Die Hasburgermonarchie 1848–1918. VI/1. Die Habsburgermonarchie im System der Internationalen Beziehungen. Wien, Verlag der ÖAW. 122–195.
Pfusterschmid-Hardtenstein, Heinrich (2004): Die orientalische- und spätere Konsularakademie 1848–1918. Eine frühe Fachhochschule im Zeitalter der Industrialisierung. In Rathkolb, Oliver szerk.: 250 Jahre von der Orientalischen zur Diplomatischen Akademie in Wien. Wien, StudienVerlag. 77–104.
Piskur, Joseph (1862): Consulatweser von Oesterreich. Wien, Druck und Verlag von Carl Gerold’s Sohn.
Rényi József (1911): A külügyi közigazgatás. Budapest, A Képviselőház Könyvtára.
Rumpler, Helmut (1989): Die rechtlich-organisatorischen und sozialen Rahmenbedingungen für die Aussenpolitik der Habsburgermonarchie. In Wandruszka, Adam – Urbanitsch, Peter szerk.: Die Habsburgermonarchie 1848–1918. VI/1. Die Habsburgermonarchie im System der Internationalen Beziehungen. Wien, Verlag der ÖAW. 1–121.
Somogyi Éva (1996): Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, História Könyvtár.
Stropp, Robert (1967): Die Akten des k. u. k. Ministeriums des Äußern 1848–1918. Mitteilungen des Österreichischen Statsarchivs. 20. évf. 389–506.
Szabó Mátyás (2022a): Die juristische Bildung an der k.u.k. Konsularakademie, mit spezieller Fokus auf staatsrechtlichen Studien. Pravnehistoricke Studie, 52. évf. 1. sz. 53–76. Online: https://doi.org/10.14712/2464689X.2022.4
Szabó Mátyás (2022b): „Hasonló természetű ügyek eldöntése csak a két szakminiszterrel egyetértésben a külügyminiszter által eszközölhető” – Magyar kereskedelmi szakminisztériumok befolyása európai ügyekre a dualizmus idején. Archivnet, 22. évf. 3.
sz. Online: https://archivnet.hu/hasonlo-termeszetu-ugyek-eldontese-csak-a-ketszakminiszterrel-egyetertesben-a-kulugyminiszter-altal
Szigetvári Tamás (2016): Jogrendszer és versenyképesség Törökországban. Iustum Aequum Salutare. 12. évf. 2. sz. 127–140. Online: https://plwp.eu/docs/wp/2016/2016-11.Szigetvari.pdf
Wiedermeyer, Rudolf (1931): Geschäftsgang des Κ. und Κ. Ministeriums des Äußern 1908–1918. Archivalische Zeitschrift, 40. évf. 131–
152. Online: https://doi.org/10.7788/az-1931-jg09
Levéltári források
Österreichisches Staatsarchiv
Archiv der Republik
AdR AAng BKA-AA NAR Fach 4 Serie A Bernauer Karl Dr. = Archiv der Republik, Auswärtige Angelegenheiten, Neue Administrative Registratur, Fach 4, Serie N, Nikolaus von Jankó.
AdR AAng BKA-AA NAR Fach 4 Serie A Junkar Emil Dr. = Archiv der Republik, Auswärtige Angelegenheiten, Neue Administrative Registratur, Fach 4, Serie A (Personalia), Dr. Junkar Emil.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv
HHStA MdÄ AR F4-120-2. (Personalia Haan) = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 4, Karton 120.
Personalia Haan.
HHStA MdÄ AR F4-196-6 (Personalia Logothetti) = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 4, Karton 196. 6. Personalia Logothetti.
HHStA MdÄ AR F4-339-2 (Personalia Szarvasy) = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 4, Karton 339. 2. Personalia Szarvasy.
HHStA MdÄ AR F4-453. = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 4, Karton 453 (Organisierung).
HHStA MdÄ AR F8-235. = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 8, Karton 235. Konsularsitze: St. Petersburg, Suakim (Suakin), Sucre, Sulina, Sunderland, Susa, Swansea (1880-1918)
HHStA MdÄ AR F8-302. = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 8, Karton 302., Organisierung (1870-1879) und Revirement.
HHStA MdÄ AR F8-404. = Haus-, Hof- und Staatsarchviv, Administrative Registratur, Fach 8, Karton 404. Organisierung; Inspektionsreisen.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
MNL OL K168. = Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, K168 fond (Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, Általános Iratok)
MNL OL K579 = Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, K579 fond (Igazságügyminisztérium, Általános iratok 1867-1944)"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "42-61"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.4"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(1452) "
PDF
The foreign service was traditionally an emblematic and highly prestigious official sphere in the Habsburg Monarchy, which, along with the common army, became one of the last pillar and representation of the unity of the Monarchy following the imperial structural and constitutional reforms of the 1850s and 1860s, the public legal Compromise (or Austro–Hungarian Settlement) of 1867 and the establishment of the dualistic system. The three branches of the foreign service had old institutional origins, and their transformation into a unified system had been conducted in the mid-19th century. The challenges of the foreign service had a major impact on the consular
branch, which, in addition to the ever-expanding caseload, the growing volume of business and the intensive international trade, was also exposed to the Austrian and Hungarian ministries and the growing amount of applicable law due to the dualistic system. This study aims to present
the expansion of consular affairs and the special functions of the consular branch, such as representation in international organisations, by examining the examples of individual imperial and royal consular officials, using Austrian and Hungarian archival material. Finally, I am going to briefly summarise the responses and reform concepts of the Ministry of Foreign Affairs to the above mentioned challenges, with a particular focus on the training of the consular professionals.
A külügyi szolgálat hagyományosan emblematikus és magas presztízsű hivatali szférának számított a Habsburg Monarchiában, amely a közös hadsereggel egyetemben az 1850/60-as évek birodalmi strukturális és államjogi reformjait, az 1867. évi közjogi kiegyezést és a dualista rendszer kialakítását követően a Monarchia egységének egyik utolsó támaszává, reprezentációjává vált. A külügyi szolgálat három ágának szervezeti gyökerei régre nyúlnak vissza, ezek egységes rendszerré formálódása a 19. század közepén zajlott. A külügyi rendszer kihívásai nagyban érintették a konzuli ágazatot, amely a folyamatosan bővülő ügykörök, a növekvő ügyforgalom, az intenzív nemzetközi kereskedelem mellett a dualista rendszerből fakadóan az osztrák és a magyar szakminisztériumok befolyásának, valamint a bővülő alkalmazandó joganyagnak is ki volt téve. Ebben a tanulmányban osztrák és magyar levéltári anyagok feldolgozásával a konzuli ügykörök bővülését és a konzuli ágazat különleges funkcióit – úgy mint a nemzetközi szervezetekben való képviseltetést – ismertetem, egyes cs. és. kir. konzuli tisztviselők példáját is vizsgálva. Végül röviden összegzem a külügyminisztérium által a kihívásokra adott válaszokat és reformkoncepciókat, különös tekintettel a konzuli ágazat utánpótlásképzésére.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(15) "Szabó Mátyás" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(99) "The Challenges of the Foreign Service Organisation in the Austro–Hungarian Monarchy (1895–1918)" ["hu_HU"]=> string(99) "A külügyi szolgálat szervezésének kihívásai az Osztrák–Magyar Monarchiában (1895–1918)" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#843 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8012) ["email"]=> string(23) "szabo.matyas@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6497) ["seq"]=> int(4) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(12) "+36202910505" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Szabó" ["hu_HU"]=> string(6) "Szabó" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(8) "Mátyás" ["hu_HU"]=> string(8) "Mátyás" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(8) { [0]=> string(17) "Konzuli Akadémia" [1]=> string(18) "konzuli igazgatás" [2]=> string(21) "konzuli bíráskodás" [3]=> string(20) "külügyi igazgatás" [4]=> string(14) "magyar közjog" [5]=> string(22) "nemzetközi igazgatás" [6]=> string(23) "nemzetközi szervezetek" [7]=> string(27) "Osztrák–Magyar Monarchia" } ["en_US"]=> array(8) { [0]=> string(27) "Austro–Hungarian Monarchy" [1]=> string(16) "Consular Academy" [2]=> string(23) "consular administration" [3]=> string(21) "consular jurisdiction" [4]=> string(22) "foreign administration" [5]=> string(20) "Hungarian public law" [6]=> string(28) "international administration" [7]=> string(27) "international organisations" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#844 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(26999) ["id"]=> int(5258) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6497) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }object(Publication)#82 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6499)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:31"
["primaryContactId"]=>
int(8014)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(5)
["submissionId"]=>
int(6375)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(2950) "Andrássy Gyula gróf (1920): A királykérdés Jogi szempontból. Budapest, Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.
Buza László (1920): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1. évf. 2. sz. 83–86.
Csekey István (1917): A magyar trónöröklési jog: jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmelléklettel. Budapest, Athenaeum.
Ferdinandy Gejza (1921): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 2. évf. 1. sz. 35–49.
Imrik József (1866): A Pragmatica Sanctio keletkezésének történeti háttere. Pest, Khór és Wein nyomdája.
Kmety Károly (1921b): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1. évf. 1. sz. 6–15.
Kmety Károly (1921a): Véleményem a királykérdésben. Jogtudományi Közlöny, 56. évf. 2. sz. 9–11.
Liktor Zoltán Attila (2020): A trónbetöltés rendje a magyar királyságban a XVI–XVII. században az Oñate-egyezség (1617) tükrében. Iustum Aequum Salutare, 16. évf. 1. sz. 163–192.
Máthé Gábor (2021): Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16–20. század. Budapest, Gondolat Kiadó.
Nagy Béla (1925): Hatályban vannak-e a magyar trónöröklési rendet szabályozó 1723-ik évi I. és II. törvénycikkek? Közjogi tanulmány. Budapest, Centrum Kiadóvállalat.
Salamon Ferencz (1866): A magyar királyi szék betöltése és a Pragmatica Sanctio története. Pest, Ráth Mór.
Szabó István (2006): A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború közötti Magyországon. Iustum Aequum Salutare, 2. évf. 1–2. sz. 171–189.
Szabó István (2016): A szokásjog és a törvény viszonya a kormányzói tiszt 1920-as szabályozásakor, különös tekintettel a főhadúri jogra. In Schweitzer Gábor – Szabó István szerk.: A közjogi provizórium (1920–1944) időszakának alkotmányos berendezkedése I. Budapest, Pázmány Press.
Szabó István (2019): Gondolatok egy trónfosztásról. In Birher Nándor – Frivaldszky János – Szilágyi Csaba – Veres Gábor szerk.: Contemplata aliis tradere, Studia sollemnia, Professori Géza Kuminetz sexagenario dedicata. Veszprém, OOK Press. 289–298.
Szécsen Miklós (1920): A trónöröklés és a pragmatica sanctio. Új Magyar Szemle, 3. évf. 2–3. sz. 177–179.
Tarján M. Tamás (é. n.): 1713. április 19. III. Károly kihirdeti a Pragmatica Sanctiot. Online: https://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1713_aprilis_19_iii_karoly_kihirdeti_a_pragmatica_sanctiot/
Wlassics Gyula (1921): Az eckartsaui nyilatkozat. A királykérdés. Új Magyar Szemle, 2. évf. 1. sz. 21–26.
Jogi források
1. 1439. évi XII. törvénycikk.
2. 1547. évi V. törvénycikk.
3. 1687. évi II. törvénycikk.
4. 1723. évi I. törvénycikk.
5. 1723. évi II. törvénycikk.
6. 1747. évi V. törvénycikk.
7. 1790. évi X. törvénycikk.
8. 1867. évi II. törvénycikk.
9. 1867. évi III. törvénycikk.
10. 1900. évi XXIV. törvénycikk.
11. 1921. évi XLVII. törvénycikk."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "62-71"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.5"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(459) "
PDF
Following the declaration of Charles IV at Eckartsau, among the famous jurists of the age the question of the scope of Acts I and II of 1723 provoked a strong polarisation, especially between the legitimists of national law and royalists. In my paper, I examined the antecedents and interpretations of the Pragmatica Sanctio and also the opinions and perceptions before and after the entry into force of the Act of Dethronisation – Act XLVII of 1921.
" ["hu_HU"]=> string(511) "IV. Károly eckartsaui nyilatkozatát követően a kor neves jogászai körében az 1723. évi I. és II. törvénycikk hatályának kérdése erős polarizálódást váltott ki, főképp a nemzeti jog legitimistái és a szabad királyválasztók között. Tanulmányomban a Pragmatica Sanctio előzményeit, értelmezéseit, illetve a trónfosztó törvény – az 1921. évi XLVII. törvénycikk – hatálybalépését megelőző és az azután következő véleményeket, felfogásokat vizsgáltam.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(18) "Tóth Noémi Nóra" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(46) "The Pragmatica Sanctio and Its Interpretations" ["hu_HU"]=> string(45) "A Pragmatica Sanctio és annak értelmezései" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#854 (6) { ["_data"]=> array(14) { ["id"]=> int(8014) ["email"]=> string(23) "tothnoeminora@gmail.com" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6499) ["seq"]=> int(5) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(5) "Tóth" ["hu_HU"]=> string(5) "Tóth" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(12) "Noémi Nóra" ["hu_HU"]=> string(12) "Noémi Nóra" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(6) { [0]=> string(18) "trónfolytonosság" [1]=> string(11) "IV. Károly" [2]=> string(13) "legitimisták" [3]=> string(25) "szabad királyválasztás" [4]=> string(24) "trónfosztási törvény" [5]=> string(26) "leányági örökösödés" } ["en_US"]=> array(6) { [0]=> string(24) "continuity to the throne" [1]=> string(10) "Charles IV" [2]=> string(11) "legitimists" [3]=> string(9) "royalists" [4]=> string(21) "Act on Dethronisation" [5]=> string(17) "female succession" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#849 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27000) ["id"]=> int(5259) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6499) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }A birodalom utolsó próbatétele A 382-es foedus jelentősége a Római Birodalom identitásának átalakulásában
72-81.
object(Publication)#86 (6) {
["_data"]=>
array(29) {
["id"]=>
int(6494)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:32"
["primaryContactId"]=>
int(8009)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(6)
["submissionId"]=>
int(6370)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(2310) "Albert, Gerhard (1984): Goten in Konstantinopel. Untersuchungen zur oströmischen Geschichte um das Jahr 400. n. Chr. Paderborn, F. Schöningh.
Heather, Peter (1994): Goths and Romans, 332–489. Oxford, Clarendon Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198205357.001.0001
Heather, Peter (1997): Foedera and Foederati of the Fourth Century. In Pohl, Walter: Kingdoms of the Empire: The Integration of Barbarians in Late Antiquity. Leiden, Brill.
Iordanes: Getica. Magyar fordításban: A gótok eredete és tettei. Fordította a PTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének hallgatói munkaközössége Kiss Magdolna vezetésével. Budapest, L’Harmattan, 2005.
Kiss Magdolna (2008): Gót vezéregyéniségek a késő Római Birodalomban. Pécs, GeniaNet.
Kovács Péter (2004): Hun kori sír Százhalombattán. Communicationes Archaeologicae Hungariae. 123–150. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/CommunicationesArchaeologicaeHungariae_2004/?pg=3&layout=s
Schmidt-Hofner, Sebastian (2008): Reagieren und Gestalten: der Regierungsstil des spätrömischen Kaisers am Beispiel der Gesetzgebung Valentinians I. München, Beck Verlag.
Schulz, Raimund (1993): Die Entwicklung des römischen Völkerrechts im vierten und fünften Jahrhundert n. Chr. Stuttgart, Steiner.
Stallknecht, Bernt (1969): Untersuchungen zur römischen Außenpolitik in der Spätantike (306–395 n. Chr.). Bonn, Habelts.
Stickler, Timo (2007): The Foederati. In Erdkamp, Paul szerk.: A Companion to the Roman Army. Oxford, Blackwell. 495–514. Online: https://doi.org/10.1002/9780470996577.ch28
Várady László (1961): Későrómai hadügyek és társadalmi alapjaik. A Római Birodalom utolsó évszázada (376–476). Budapest, Akadémiai Kiadó.
Vida, Tivadar (2011): Die Zeit zwischen dem 4. und dem Jahrhundert im mittleren Donauraum aus archäologischer Sicht. In Konrad, Michaela – Witschel, Christian: Römische Legionslager in den Rhein- und Donauprovinzen–Nuclei spätantik-frühmittelalterlichen Lebens? München, C. H. Beck.
Wolfram, Herwig (1990): History of the Goths. Trans. Thomas J. Dunlap. Berkeley – Los Angeles – London, University of California.
Wolfram, Herwig (2005): The Roman Empire and Its Germanic Peoples. Berkeley – Los Angeles – London, University of California Press.
"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "72-81"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.6"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(690) "
PDF
On 9 August 378, the Goths defeated the Roman army near Adrianople, the Eastern Roman Emperor, Valens was also killed there. The severe defeat of the Emperor had revealed the Roman vulnerability to a “barbarian” attack. On 3 October 382, after several months of negotiations, the contract, which assured the status of foederati to the Goths was signed. This “ foedus contract” significantly changed the foundations and methods of military administration and finance: after the foedus contract, the Roman Government recruited even larger number of barbarian auxiliaries. The Battle of Adrianople was of enormous importance also in the context of changes in the Roman identity.
" ["hu_HU"]=> string(861) "378. augusztus 9-én a gótok Hadrianopolis mellett vereséget mértek a római hadseregre, Valens keletrómai császár is életét vesztette. Valens súlyos veresége nyilvánvalóvá tette a római hadsereg és védelmi rendszer sebezhetőségét a „barbárokkal” szemben. 382. október 3-án több hónapos előkészület után köttetett meg a nagy jelentőségű szerződés, amely biztosította a gótok számára
a szövetséges (foederati) különleges státuszát. Az említett foedus döntően megváltoztatta a római hadszervezet és finanszírozás alapjait is: ezt követően a római kormányzat minden addiginál jelentősebb számban és minőségben integrált külterületi vagy barbár katonaságot a hadseregébe. A hadrianopolisi csata így komoly jelentőségű a római identitás átalakulásával összefüggésben is.
Zsarnokölés és királyi felelősség a francia vallásháborúk idején
82-91.
object(Publication)#820 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6496)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:32"
["primaryContactId"]=>
int(8011)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(7)
["submissionId"]=>
int(6372)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(605) "Bèze, Théodore de (1969) [1574]: Right of Magistrates. In H. Franklin, Julian szerk.: Constitutionalism and Resistance int the Sixteenth Century. New York, Pegasus.
Franklin, Julien H. szerk. (1969): Constitutionalism and Resistance in the Sixteenth Century. New York, Pegasus.
Hotman, François (1969) [1573]: Francogallica. In H. Franklin, Julian szerk.: Constitutionalism and Resistance in the Sixteenth Century. New York, Pegasus.
Kálvin János (1994): A keresztyén vallás rendszere. 2. kötet. Budapest, Kálvin Kiadó.
MacCulloch, Diarmaid (2011): A reformáció története. Budapest, Európa."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(5) "82-91"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.7"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(731) "
PDF
In my paper I investigate the political theology of the Reformation in the 16th century focusing on the problems of resistance and tyrannicide. My goal is to analyse the development of the theory of resistance through primary sources of the most important thinkers of the Reformation. My thesis focuses on the fact that during the French Wars of Religion some fundamental shift occurred on the topic of regal power and that went beyond the religious considerations. John Calvin and more so his French protestant followers the monarchomachs wrote about the right to resist, moreover, they claimed that the power of the kings originate from the people and by this they are precursors of the modern political theory.
" ["hu_HU"]=> string(857) "Jelen tanulmányban a reformáció 16. századi politikai teológiáját vizsgálom az ellenállás és a zsarnokölés problémáját középpontba helyezve. Célom annak a szellemi mozgásnak a leírása a rendelkezésre álló elsődleges források elemzésének segítségével, hogy a világi hatalommal való szembenállás alátámasztását miként kívánták a reformáció legfontosabb szerzői megindokolni.
Álláspontom szerint a francia vallásháborúk idején a királyi hatalom alapjait tekintve lényeges változás állt be, amely túlmutatott a vallási megfontolásokon. Kálvin János és főleg az őt követő francia protestáns monarchomachok azonban már egy jogi alapokon álló ellenállási jogról beszéltek, sőt a királyi hatalom népi eredetének tanával a modern politikai filozófiát is megelőlegezték.
A monarchiák bukásainak alkotmánytörténeti előzményei és közjogi következményei Franciaországban
92-101.
object(Publication)#817 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6579)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:30"
["primaryContactId"]=>
int(8112)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(8)
["submissionId"]=>
int(6455)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(2123) "Antonetti, Guy (1986): Histoire contemporaine politique et sociale. Paris, Presses Universitaires de France.
Bigot, Grégoire (2014): L’Administration française. Politique, droit et société 1. 1789–1870. Paris, Lexis Nexis.
Caron, Pierre (1937): Conseil Exécutif Provisoire et Pouvoir Ministériel (1792–1794). Annales Historiques de La Révolution Française, 14. évf. 79. sz. 4–16. Online: https://www.jstor.org/stable/41924818
Chevallier, Jean-Jacques (2001): Histoires des institutions et des régimes politiques de la France de 1789 à 1958. Paris, Dalloz.
Crémieux, Albert (1912): Les Journées de Février 1848. Revue d’histoire moderne et contemporaine, 17. évf. 4. sz. 289–305. Online: https://doi.org/10.3406/rhmc.1912.4942
Dupeux, Georges (2007): A harmadik köztársaság. In Duby, Georges: Franciaország története II. Budapest, Osiris Kiadó. 134–167.
Ellul, Jacques (1969): Histoires des institutions 5. Paris, Presses Universitaires de France.
Furet, François (1996): A francia forradalom története 1770–1815. Budapest, Osiris Kiadó.
Hahner Péter (2020a): A francia forradalom 1789–1799. In Rácz Árpád szerk.: Világtörténelmi kaleidoszkóp magyar szemmel. Budapest, Rubicon Intézet. 171–183.
Hahner Péter (2020b): III. Napóleon. In Rácz Árpád szerk.: Világtörténelmi kaleidoszkóp magyar szemmel. Budapest, Rubicon Intézet. 267–273.
Lepointe, Gabriel (1952): Histoire des institutions du droit public français au XIXe siècle 1789–1914. Paris, Éditions Domat Montchrestien.
Morabito, Marcel – Bourmaud, Daniel (1991): Histoire constitutionnelle et politique de la France (1789–1958). Paris, Montchrestien.
Sautel, Gérard (1990): Histoire des institutions publiques depuis la Révolution française. Paris, Dalloz.
Soboul, Albert (1962): Précis d’histoire de la Révolution Française. Paris. Éditions sociales.
Szramkiewicz, Romuald – Bouineau, Jacques (1989): Histoires des institutions 1750–1914. Paris, Litec.
Timbal, Pierre-Clément – Castaldo, André (1990): Histoire des institutions publiques et des faits sociaux. Paris, Dalloz."
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(6) "92-101"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.8"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(400) "
PDF
The study discusses the public law events of the fall of the French monarchies. First, the fall of the French constitutional monarchy in 1792 and the establishment of the first republic; then the fall of the kingdom of Louis Philippe from 1830 to 1848 and the establishment of the second republic; finally it analyses the fall of Napoleon III’s empire and the creation of the third republic.
" ["hu_HU"]=> string(426) "A tanulmány a francia monarchiák bukásának közjogi eseményeit tárgyalja. Elsőként a francia alkotmányos monarchia 1792-es bukását és az első köztársaság létrejöttét; majd Lajos Fülöp 1830-tól 1848-ig fennálló királyságának 1848-as bukását és a második köztársaság létrejöttét; végül III. Napóleon császárságának bukását és a harmadik köztársaság létrejöttét elemzi.
" } ["copyrightHolder"]=> array(1) { ["en_US"]=> string(22) "Pókecz Kovács Attila" } ["title"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(90) "Constitutional Antecedents and Public Law Consequences of the Fall of Monarchies in France" ["hu_HU"]=> string(108) "A monarchiák bukásainak alkotmánytörténeti előzményei és közjogi következményei Franciaországban" } ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["authors"]=> array(1) { [0]=> object(Author)#860 (6) { ["_data"]=> array(15) { ["id"]=> int(8112) ["email"]=> string(31) "pokecz.kovacs.attila@uni-nke.hu" ["includeInBrowse"]=> bool(true) ["publicationId"]=> int(6579) ["seq"]=> int(8) ["userGroupId"]=> int(116) ["country"]=> string(2) "HU" ["orcid"]=> string(0) "" ["url"]=> string(0) "" ["affiliation"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["biography"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["familyName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(15) "Pókecz Kovács" ["hu_HU"]=> string(15) "Pókecz Kovács" } ["givenName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(6) "Attila" ["hu_HU"]=> string(6) "Attila" } ["preferredPublicName"]=> array(2) { ["en_US"]=> string(0) "" ["hu_HU"]=> string(0) "" } ["submissionLocale"]=> string(5) "hu_HU" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } ["keywords"]=> array(2) { ["hu_HU"]=> array(4) { [0]=> string(32) "első köztársaság születése" [1]=> string(38) "a második köztársaság kikiáltása" [2]=> string(38) "a harmadik köztársaság létrejötte" [3]=> string(19) "monarchiák bukása" } ["en_US"]=> array(4) { [0]=> string(27) "birth of the first republic" [1]=> string(39) "the proclamation of the second republic" [2]=> string(39) "the establishment of the third republic" [3]=> string(22) "the fall of monarchies" } } ["subjects"]=> array(0) { } ["disciplines"]=> array(0) { } ["languages"]=> array(0) { } ["supportingAgencies"]=> array(0) { } ["galleys"]=> array(1) { [0]=> object(ArticleGalley)#861 (7) { ["_submissionFile"]=> NULL ["_data"]=> array(9) { ["submissionFileId"]=> int(27003) ["id"]=> int(5262) ["isApproved"]=> bool(false) ["locale"]=> string(5) "hu_HU" ["label"]=> string(3) "PDF" ["publicationId"]=> int(6579) ["seq"]=> int(0) ["urlPath"]=> string(0) "" ["urlRemote"]=> string(0) "" } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(true) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) } } } ["_hasLoadableAdapters"]=> bool(false) ["_metadataExtractionAdapters"]=> array(0) { } ["_extractionAdaptersLoaded"]=> bool(false) ["_metadataInjectionAdapters"]=> array(0) { } ["_injectionAdaptersLoaded"]=> bool(false) }Monarchikus és birodalmi hatások Lengyelországban az 1919–1921-es lengyel–szovjet háború tükrében
102-110.
object(Publication)#866 (6) {
["_data"]=>
array(28) {
["id"]=>
int(6501)
["accessStatus"]=>
int(0)
["datePublished"]=>
string(10) "2023-02-27"
["lastModified"]=>
string(19) "2023-02-27 16:44:30"
["primaryContactId"]=>
int(8016)
["sectionId"]=>
int(17)
["seq"]=>
int(9)
["submissionId"]=>
int(6377)
["status"]=>
int(3)
["version"]=>
int(1)
["categoryIds"]=>
array(0) {
}
["citationsRaw"]=>
string(2850) "Aniszimov, Evgenyij (2010): Oroszország története Ruriktól Putyinig, emberek, események, dátumok. Szentpétervár.
Deák József (2019): Népi karhatalommal a nép ellen a Szovjetunióban. In Jámbor Orsolya I. – Tarján G. Gábor szerk.: Csoportosulás, lázadás és a társadalom terrorizálása. Rendészettörténeti tanulmányok 2. Budapest, Rendőrség Tudományos Tanácsa. 258–277.
Deák József (2020): Az 1919–1921. évi lengyel–szovjet háború, mint az európai béke és demokratikus hagyományok megmentője, valamint az akkori lengyel keleti határ kialakítója. In Rajczyk, Robert (szerk.): A lengyel–szovjet háború a lengyel–magyar kapcsolatokban/Wojna polsko-bolszewicka w świetle stosunków polsko-węgierskich. Budapest, Lengyel Kutatóintézet és Múzeum. 85–98.
Diószegi István (1992): A két világháború közötti időszak diplomáciatörténete (1919–1939). Budapest, IKVA.
Galántai József (1991): Háború és békekötés (1914–1920). Budapest, IKVA.
Heller, Michail – Nyekrics, Alekszandr (1996): Orosz történelem II. kötet. A Szovjetunió története. Budapest, Osiris Kiadó – 2000.
Így győzött novemberben a „nagy októberi szocialista forradalom”. Múlt-kor, 2018. november 7. Online: https://mult-kor.hu/igy-gyoztt-novemberben-a-nagyoktoberi-szocialista-forradalom-20181107
Lengyel István (1991): Oroszország – Szovjetunió (1917–1939). Budapest, IKVA.
Magyar Nagylexikon. XII. kötet. Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2001.
Morrison, Roger (2021): Weimari Köztársaság: eredete, okai, válsága és szereplői. Warbletoncouncil, 2021. szeptember 18. Online: https://hu.warbletoncouncil.org/republica-de-weimar-9074#menu-1
Németh István (2013): Németország a weimari köztársaság időszakában (1919–1933). Online: https://www.grotius.hu/doc/pub/WNAWSU/2013-01-29_nemeth_istvan_grotius-ekonyvtar-57.pdf
Romanov, Pjotr (2020): V Polse gotovjatszja otmetity pobedu nad Rosszijej. RIA, 2020. március 15. Online: https://ria.ru/20200315/1568598931.html
Service, Robert (2007): Lenin. Egy forradalmár életrajza. Budapest, Park.
Szamszonov, Alekszandr M. (1980): A Szovjetunió története. II. rész. Budapest–Moszkva, Kossuth–Progressz.
Szokolay Katalin (é. n.): Lengyelország története. Online: https://www.gov.pl/web/magyarorszag/lengyelorszg-trtnete
Szovjetszko-polszkaja vojna v isztorii: pricsinü i intereszü sztoron, hod szobütij (1919–1921). Online: https://histerl.ru/periudi_istorii/grazhdanskaya-voyna-1917-1922/sovetsko-polskoj-vojny.htm
Szovjetszko-polszkaja vojna 1920. április 1. – 1920. október 1. 2015. december 14. Online: https://histrf.ru/read/articles/sovietsko-polskaia-voina-event
Szuvorov, Viktor (1992): Ledokol, Kto nacsal vtoruju mirovuju vojnu? Online: http://militera.lib.ru/research/suvorov1/index.html"
["copyrightYear"]=>
int(2023)
["issueId"]=>
int(498)
["licenseUrl"]=>
string(49) "https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0"
["pages"]=>
string(7) "102-110"
["pub-id::doi"]=>
string(21) "10.32575/ppb.2022.3.9"
["abstract"]=>
array(2) {
["en_US"]=>
string(718) "
PDF
The Second Polish Republic was born on the ruins of the German, Russian and Austro–Hungarian monarchical state system that collapsed due to the First World War. Piłsudski,
the authoritarian leader of the young state, attempted to reclaim the former Polish territories by offering the conquered neighbours “ freedom” from Russian oppression on a bayonet. The Soviet–Russian socialist republic, reorganised on the remnants of the Russian monarchy, also offered liberation and freedom from the “exploiters” and partly from the Polish panjandrums in the reconquered territories. However, the foreign bayonets did not entirely bring freedom to the peoples of the two countries and their neighbours.
Az I. világháború következményeként összeomló német, orosz és osztrák–magyar monarchikus államberendezkedés romjain született meg a II. Lengyel Köztársaság. A fiatal állam tekintélyelvű vezetője, Piłsudski kísérletet tett a korábbi lengyel területek visszaszerzésére az orosz elnyomás alóli „szabadságot” kínálva szuronyán a meghódított szomszédoknak. Az orosz monarchia
maradványain újjászerveződő szovjet-orosz szocialista köztársaság szintén a „kizsákmányolók” és részben a lengyel pánok alóli felszabadulást, szabadságot kínálta a visszahódított területeken. Az idegen szuronyok azonban nem, vagy nem egészen hozták el a két ország és a szomszéd népek szabadságát.