A vidéki törvényhatóságok küldöttei a Horthy-kori felsőházban

Absztrakt

Az 1927-től működő felsőházban a vidéki törvényhatóságok küldöttei a testület tagságának számottevő, de nem meghatározó részét tették ki (30%). A csoport társadalmi összetétele az intézmény megalakulását követően meglehetősen egysíkúnak bizonyult, és túlnyomórészt nyugalmazott tisztviselőkből, földbirtokosokból, valamint egyházi emberekből állt. A vármegyék küldötteinek érdeklődése elsősorban az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdésekre koncentrálódott. Felsőházi felszólalásaik alapján egyfajta markáns, konzervatív pozíció jellemezte őket. Egyrészt ellenezték a vidéki törvényhatósági választások demokratizálását, másrészt bírálták a különböző kormányok részéről érvényesülő központosító törekvéseket. Az utóbbi vélemények ellenére azonban csak néhányan vállalták a nyílt ellenzéki pozíciót, és túlnyomó részük alapvetően lojálisnak bizonyult a kormánypolitika felé, a miniszterelnök személyétől függetlenül.