The Role of Zoltán Magyary in Kunó Klebelsberg’s Science Policy Reform
Copyright (c) 2025 Balla János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
This study endeavours to elucidate the role of Zoltán Magyary in the reform of science policy that was implemented by Count Kunó Klebelsberg. Klebelsberg led the cultural department in Hungary for approximately a decade during the tenure of István Bethlen as prime minister. His ministry encompassed two complementary features: the development of the ideological and cultural background for conservative consolidation and the energetic organisation of the institutional system necessary for this. Magyary played a significant role in devising and implementing a considerable portion of the latter activity. In addition to a partial presentation of his professional achievements, this work is accompanied by a minimal biography of his cultural policy activities from the beginning to the Klebelsberg reform.
Keywords:
References
ABLONCZY Balázs szerk. (2014): Gróf Bethlen István és kora. Budapest: Osiris.
Akadémiai Almanach (1938). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
ANDRÁSSY Mária (1990): Magyary Zoltán kultúrpolitikai munkássága In FŰRÉSZNÉ MOLNÁR Anikó (szerk.): Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Múzeumi Szervezet, 34–40.
BEREND T. Iván (1987): Válságos évtizedek. Budapest: Magvető.
BEREND T. Iván – RÁNKI György (1974): Gazdaság és társadalom. Budapest: Magvető.
BERNÁT István (1999): Magyary Zoltán a klebelsbergi kultúra- és tudományszervezés szolgálatában. Múltunk, 44(3), 98–137.
BIBÓ István (2011): Az államhatalmak elválasztása. Bibó István munkái 1. Budapest: Argumentum.
DÉVÉNYI Anna (2020): A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban. Századok, 154(1), 81–106.
FINÁCZY Ernő (1921): Az Országos Közoktatási Tanács. Magyar Pedagógia, (30),
FÖLDES György – HUBAI László (2010): Parlamenti Választások Magyarországon 1920–2010. Budapest: Napvilág.
GERGELY Jenő szerk. (2005): Autonómiák Magyarországon. 1848–2000. I–III. kötet. Budapest: ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – L’Harmattan.
GLATZ Ferenc szerk. (1990): Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917–1932). Budapest: Európa.
GLATZ Ferenc (2016): Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Budapest: Kossuth.
Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916–1926 (1927). Budapest: Athenaeum.
HENCZ Péter (2007): 75 éve halt meg gróf Klebelsberg Kunó. Orvosi Hetilap, 148(46), 2199–2201. Online: https://doi.org/10.1556/oh.2007.h2152
HUSZTI József (1942): Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
KEMÉNY Ferenc – KORNIS Gyula – FINÁCZY Ernő szerk. (1936): Magyar Pedagógiai Lexikon II. Budapest: Révai Irodalmi Intézet.
KENYERES Ágnes szerk. (1967): Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
KLEBELSBERG Éva szerk. (1994): Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete 1994. [h. n.]: A Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány.
KLEBELSBERG Kuno (1929): Küzdelmek könyve. Budapest: Athenaeum.
KOI Gyula (2015a): Magyary Zoltán életműve – A Magyary kritikai kiadás metodológiai háttere. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3(2), 123–139.
KOI Gyula szerk. (2015b): Magyary Zoltán összes munkái (1919–1922). Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
KOLLÁR Gedeon (1928): A magyar tudománypolitika. Pannonhalmi Szemle, (3), 227–236.
KOVÁCS Géza (1989): A tudománypolitikus Klebelsberg. Természet Világa, 120(9) 386–389.
Magyarság (1929). 6(293). Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_12/?pg=424&layout=s
Magyarság (1929). 6(294). Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_12/?pg=440&layout=s
Magyarság (1929). 6(295). Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_12/?pg=456&layout=s
MAGYARY Zoltán (1923): A magyar szellemi élet válsága. Budapest: Franklin-Társulat.
MAGYARY Zoltán (1926): A magyar tudomány nemzetközi helyzete. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MAGYARY Zoltán szerk. (1927a): A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest: Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MAGYARY Zoltán (1927b): Tudományos életünk virágzásának feltételeiről. Széphalom, 1, 359–366.
MAGYARY Zoltán (1928): Vezető szakemberek képzése. Magyar Szemle, 2(4), 319–327.
MAGYARY Zoltán (1929): Emlékirat az egyetemi ifjúság szociális gondozásának megszervezése tárgyában. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MAGYARY Zoltán (1931a): A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Nyolc év a magyar tudományos élet kormányzatában. Pécs: Danubia.
MAGYARY Zoltán (1931b): Nemzeti és nemzetközi tudománypolitika. Magyar Paedagogia, 40(5–8), 138–145.
MAGYARY Zoltán (1937): A tudomány nemzetközisége nemzetközi verseny és nemzetközi együttműködés. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MAGYARY Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában. A magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi rendje. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MAGYARY Zoltán (1944): Küzdelem a haladásért. Gépelt kézirat. Budapest. Online: http://real-ms.mtak.hu/15898/1/Ms_10640_1.pdf
MAGYARY Zoltán (2010): A magyar állam költségvetési joga. Budapest: Országgyűlés Hivatala.
MANN Miklós (2001): Magyar oktatáspolitikusok. Budapest: Oktatási Minisztérium.
MÁRTONFFY Károly szerk. (1937): Magyar felsőoktatás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MOLNÁR Miklós (1988): Tudományos ülés Magyary Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. Állam és Igazgatás, 38(9) 834–845.
MONOSTORI Imre (2015): Egy konzervatív úr a baloldali zarándokok között. Kortárs, 59(2).
MÓRA László (1987): Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése alapításától megszűnéséig. Budapest: [k. n.].
MÓRA László (1990): Klebelsberg szervezetei a természettudományos kutatások támogatására. Természet Világa, 121(10), 467–469.
ORMOS Mária (1998): Magyarország a két világháború korában. Debrecen: Csokonai.
PALLÓ Gábor (2007): Klebelsberg Kuno: Politikus kultuszminiszter. Magyar Tudomány, 168(12), 1619–1636.
PÜSKI Levente (2015): A Horthy-korszak parlamentje. Budapest: Országgyűlés Hivatala.
RÁNKI GYÖRGY szerk. (1976): Magyarország története VIII. 1918–1919, 1919–1945. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ROMSICS Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris.
ROMSICS Ignác szerk. (2009): A magyar jobboldali hagyomány 1900–1948. Budapest: Osiris.
ROMSICS Ignác szerk. (2014): Magyarország története. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789630585439
ROMSICS Ignác (2017): A Horthy-korszak. Budapest: Helikon.
ROMSICS Ignác (2019): Bethlen István. Budapest: Helikon.
ROMSICS Ignác (2020): A trianoni békeszerződés. Budapest: Helikon.
SAÁD József (1994): Társadalomtudomány, 1921–1943. Századvég, 1(1), 151–169.
SAÁD József (2000): Magyary Zoltán. Budapest: Új Mandátum.
SCHWEITZER Gábor (2015): A magántanári habilitációtól az egyetemi katedráig. MTA Law Working Papers 2015/22. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2015_22_Schweitzer.pdf
SZALAI Miklós (2012): Magyary Zoltán és a magyar alkotmányosság. Történelmi Szemle, 54(1), 83–101.
SZANISZLÓ József (1993): A Magyary-iskola és háború utáni sorsa. Budapest: Verzál Lap- és Könyvkiadó Kft.
SZEKFŰ Gyula (1920): Három nemzedék. Budapest: Élet és Irodalmi nyomda.
SZEKFŰ Gyula (1942): Állam és nemzet. Budapest: Magyar Szemle Társaság.
SZENTPÉTERI József szerk. (2001): Magyar Kódex, Magyarok a 20. században, Kossuth, Budapest.
T. KISS Tamás (1988): Jegyzetek a két világháború közötti művelődéspolitika elitképzési programjáról. Felsőoktatási Szemle, 37(11), 662–674.
T. KISS Tamás (1989): A kulturális érdekérvényesítés az 1920-as évek Magyarországán. Népművelés, 36(3–4), 46–49.
T. KISS Tamás (1993): A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867–1993). Budapest: Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány – Eötvös Alapítvány.
T. KISS Tamás (1998): Állami művelődéspolitika az 1920-as években. [h. n.]: Mikszáth.
T. KISS Tamás (1999): Klebelsberg Kunó. Budapest: Új Mandátum.
TOMKA Béla (2020): Magyar főnix? A gazdaság újraélesztése a világháború és Trianon után. Rubicon, 31(6–7), 144–157.
TŐKÉCZKI László (1990): Konzervatív reform a legkorszerűbb eszközökkel. Klebersberg Kuno. Valóság, 33(2), 48–63.
TŐKÉCZKI László (2013): Történelmi arcképek II. Budapest: XX. Század Intézet.
UJVÁRY Gábor (1994): Tudományszervezés–történetkutatás–forráskritika. Levéltári Szemle, 44(3), 10–31.
UJVÁRY Gábor (2000): Baráti háromszög, Carl Heinrich Becker, Klebelsberg Kuno, Gragger Róbert és a hungarológia megszületése. Hungarológia, 2(3), 99–120.
UJVÁRY Gábor (2009): Kultúrfölény és nemzetnevelés. Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kultúrpolitikája. Rubicon, 20(1–2), 98–107.
UJVÁRY Gábor (2012): Pozitív válaszok Trianonra. Korunk, 23(11), 66–75.
VÖRÖS Géza (2010): Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem. Levéltári Szemle, 60(3), 21–46.
