Magyary Zoltán szerepe Klebelsberg Kunó tudománypolitikai reformjában

  • János Balla
doi: 10.32575/ppb.2025.2.11

Absztrakt

A tanulmány Magyary Zoltán szerepét kísérli meg bemutatni a gróf Klebelsberg Kunó által végrehajtott tudománypolitikai reformban. Klebelsberg közel egy évtizeden át vezette Bethlen István miniszterelnöksége alatt a kultusztárcát Magyarországon. Miniszterségének két egymást kiegészítő sajátossága a konzervatív konszolidáció ideológiai­kulturális hátterének kidolgozása és az ehhez szükséges intézményrendszer energikus megszervezése. Az utóbbi tevékenység nem csekély részét Magyary dolgozta ki és valósította meg. Jelen munkában az ő szakmai teljesítményének részleges bemutatásához minimális életútleírás is párosul, amely a kezdetektől a klebelsbergi reformig mutatja be kultúrpolitikusi tevékenységét.

Kulcsszavak:

Állam- és közigazgatás-történet oktatástörténet Magyary Zoltán Klebelsberg Kunó reform

Hivatkozások

ABLONCZY Balázs szerk. (2014): Gróf Bethlen István és kora. Budapest: Osiris.

Akadémiai Almanach (1938). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

ANDRÁSSY Mária (1990): Magyary Zoltán kultúrpolitikai munkássága In FŰRÉSZNÉ MOLNÁR Anikó (szerk.): Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. Tata: Komárom–Esztergom Megyei Múzeumi Szervezet, 34–40.

BEREND T. Iván (1987): Válságos évtizedek. Budapest: Magvető.

BEREND T. Iván – RÁNKI György (1974): Gazdaság és társadalom. Budapest: Magvető.

BERNÁT István (1999): Magyary Zoltán a klebelsbergi kultúra- és tudományszervezés szolgálatában. Múltunk, 44(3), 98–137.

BIBÓ István (2011): Az államhatalmak elválasztása. Bibó István munkái 1. Budapest: Argumentum.

DÉVÉNYI Anna (2020): A középfokú oktatás társadalompolitikai vetületei a Horthy-korszakban. Századok, 154(1), 81–106.

FINÁCZY Ernő (1921): Az Országos Közoktatási Tanács. Magyar Pedagógia, (30),

FÖLDES György – HUBAI László (2010): Parlamenti Választások Magyarországon 1920–2010. Budapest: Napvilág.

GERGELY Jenő szerk. (2005): Autonómiák Magyarországon. 1848–2000. I–III. kötet. Budapest: ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – L’Harmattan.

GLATZ Ferenc szerk. (1990): Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917–1932). Budapest: Európa.

GLATZ Ferenc (2016): Konzervatív reform. Klebelsberg, Domanovszky, Szekfű, Hóman, Hajnal. Budapest: Kossuth.

Gróf Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916–1926 (1927). Budapest: Athenaeum.

HENCZ Péter (2007): 75 éve halt meg gróf Klebelsberg Kunó. Orvosi Hetilap, 148(46), 2199–2201. Online: https://doi.org/10.1556/oh.2007.h2152

HUSZTI József (1942): Gróf Klebelsberg Kunó életműve. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

KEMÉNY Ferenc – KORNIS Gyula – FINÁCZY Ernő szerk. (1936): Magyar Pedagógiai Lexikon II. Budapest: Révai Irodalmi Intézet.

KENYERES Ágnes szerk. (1967): Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó.

KLEBELSBERG Éva szerk. (1994): Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete 1994. [h. n.]: A Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány.

KLEBELSBERG Kuno (1929): Küzdelmek könyve. Budapest: Athenaeum.

KOI Gyula (2015a): Magyary Zoltán életműve – A Magyary kritikai kiadás metodológiai háttere. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3(2), 123–139.

KOI Gyula szerk. (2015b): Magyary Zoltán összes munkái (1919–1922). Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

KOLLÁR Gedeon (1928): A magyar tudománypolitika. Pannonhalmi Szemle, (3), 227–236.

KOVÁCS Géza (1989): A tudománypolitikus Klebelsberg. Természet Világa, 120(9) 386–389.

Magyarság (1929). 6(293). Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_12/?pg=424&layout=s

Magyarság (1929). 6(294). Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_12/?pg=440&layout=s

Magyarság (1929). 6(295). Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarsagMilotayPetho_1925_12/?pg=456&layout=s

MAGYARY Zoltán (1923): A magyar szellemi élet válsága. Budapest: Franklin-Társulat.

MAGYARY Zoltán (1926): A magyar tudomány nemzetközi helyzete. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MAGYARY Zoltán szerk. (1927a): A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest: Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MAGYARY Zoltán (1927b): Tudományos életünk virágzásának feltételeiről. Széphalom, 1, 359–366.

MAGYARY Zoltán (1928): Vezető szakemberek képzése. Magyar Szemle, 2(4), 319–327.

MAGYARY Zoltán (1929): Emlékirat az egyetemi ifjúság szociális gondozásának megszervezése tárgyában. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MAGYARY Zoltán (1931a): A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Nyolc év a magyar tudományos élet kormányzatában. Pécs: Danubia.

MAGYARY Zoltán (1931b): Nemzeti és nemzetközi tudománypolitika. Magyar Paedagogia, 40(5–8), 138–145.

MAGYARY Zoltán (1937): A tudomány nemzetközisége nemzetközi verseny és nemzetközi együttműködés. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MAGYARY Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában. A magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi rendje. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MAGYARY Zoltán (1944): Küzdelem a haladásért. Gépelt kézirat. Budapest. Online: http://real-ms.mtak.hu/15898/1/Ms_10640_1.pdf

MAGYARY Zoltán (2010): A magyar állam költségvetési joga. Budapest: Országgyűlés Hivatala.

MANN Miklós (2001): Magyar oktatáspolitikusok. Budapest: Oktatási Minisztérium.

MÁRTONFFY Károly szerk. (1937): Magyar felsőoktatás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MOLNÁR Miklós (1988): Tudományos ülés Magyary Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. Állam és Igazgatás, 38(9) 834–845.

MONOSTORI Imre (2015): Egy konzervatív úr a baloldali zarándokok között. Kortárs, 59(2).

MÓRA László (1987): Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése alapításától megszűnéséig. Budapest: [k. n.].

MÓRA László (1990): Klebelsberg szervezetei a természettudományos kutatások támogatására. Természet Világa, 121(10), 467–469.

ORMOS Mária (1998): Magyarország a két világháború korában. Debrecen: Csokonai.

PALLÓ Gábor (2007): Klebelsberg Kuno: Politikus kultuszminiszter. Magyar Tudomány, 168(12), 1619–1636.

PÜSKI Levente (2015): A Horthy-korszak parlamentje. Budapest: Országgyűlés Hivatala.

RÁNKI GYÖRGY szerk. (1976): Magyarország története VIII. 1918–1919, 1919–1945. Budapest: Akadémiai Kiadó.

ROMSICS Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Budapest: Osiris.

ROMSICS Ignác szerk. (2009): A magyar jobboldali hagyomány 1900–1948. Budapest: Osiris.

ROMSICS Ignác szerk. (2014): Magyarország története. Budapest: Akadémiai Kiadó. Online: https://doi.org/10.1556/9789630585439

ROMSICS Ignác (2017): A Horthy-korszak. Budapest: Helikon.

ROMSICS Ignác (2019): Bethlen István. Budapest: Helikon.

ROMSICS Ignác (2020): A trianoni békeszerződés. Budapest: Helikon.

SAÁD József (1994): Társadalomtudomány, 1921–1943. Századvég, 1(1), 151–169.

SAÁD József (2000): Magyary Zoltán. Budapest: Új Mandátum.

SCHWEITZER Gábor (2015): A magántanári habilitációtól az egyetemi katedráig. MTA Law Working Papers 2015/22. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. https://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2015_22_Schweitzer.pdf

SZALAI Miklós (2012): Magyary Zoltán és a magyar alkotmányosság. Történelmi Szemle, 54(1), 83–101.

SZANISZLÓ József (1993): A Magyary-iskola és háború utáni sorsa. Budapest: Verzál Lap- és Könyvkiadó Kft.

SZEKFŰ Gyula (1920): Három nemzedék. Budapest: Élet és Irodalmi nyomda.

SZEKFŰ Gyula (1942): Állam és nemzet. Budapest: Magyar Szemle Társaság.

SZENTPÉTERI József szerk. (2001): Magyar Kódex, Magyarok a 20. században, Kossuth, Budapest.

T. KISS Tamás (1988): Jegyzetek a két világháború közötti művelődéspolitika elitképzési programjáról. Felsőoktatási Szemle, 37(11), 662–674.

T. KISS Tamás (1989): A kulturális érdekérvényesítés az 1920-as évek Magyarországán. Népművelés, 36(3–4), 46–49.

T. KISS Tamás (1993): A magyarországi kulturális minisztériumokról (1867–1993). Budapest: Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány – Eötvös Alapítvány.

T. KISS Tamás (1998): Állami művelődéspolitika az 1920-as években. [h. n.]: Mikszáth.

T. KISS Tamás (1999): Klebelsberg Kunó. Budapest: Új Mandátum.

TOMKA Béla (2020): Magyar főnix? A gazdaság újraélesztése a világháború és Trianon után. Rubicon, 31(6–7), 144–157.

TŐKÉCZKI László (1990): Konzervatív reform a legkorszerűbb eszközökkel. Klebersberg Kuno. Valóság, 33(2), 48–63.

TŐKÉCZKI László (2013): Történelmi arcképek II. Budapest: XX. Század Intézet.

UJVÁRY Gábor (1994): Tudományszervezés–történetkutatás–forráskritika. Levéltári Szemle, 44(3), 10–31.

UJVÁRY Gábor (2000): Baráti háromszög, Carl Heinrich Becker, Klebelsberg Kuno, Gragger Róbert és a hungarológia megszületése. Hungarológia, 2(3), 99–120.

UJVÁRY Gábor (2009): Kultúrfölény és nemzetnevelés. Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kultúrpolitikája. Rubicon, 20(1–2), 98–107.

UJVÁRY Gábor (2012): Pozitív válaszok Trianonra. Korunk, 23(11), 66–75.

VÖRÖS Géza (2010): Klebelsberg Kuno és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem. Levéltári Szemle, 60(3), 21–46.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.