The Legal Status of Independent Regulatory Organs and Their Place in the Hungarian State Administration
Copyright (c) 2023 Kálmán János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Abstract
Independent regulatory organs as a type of administrative body were included among the central state administrative bodies upon the entry into force of the Fundamental Law of Hungary. The key feature of independent regulatory organs is that they also have the power to legislate within the framework of the regulatory authority’s activity; in other words, they can intervene in the relations of their administered sector through the creation of generally binding rules of conduct, which are enforced through the official activities falling within their scope of duties and powers. The characteristics of the legal status of independent regulatory organs and the components of their independence are therefore of particular importance in the system of public administration. The content and strength of their independence are not identical but are adapted to the professional content and EU and constitutional requirements of the specialised area of administration for which the Fundamental Law authorises the National Assembly to establish these bodies.
Keywords:
How to Cite
References
Balogh, J. (2012). Az önálló szabályozó szervek. In L. Trócsányi & B. Schanda (Eds.), Bevezetés az alkotmányjogba. HVG–ORAC.
Chronowski, N., Drinóczi, T. & Kocsis, M. (2011). Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vet fel az Alaptörvény? In T. Drinóczi (Ed.), Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Csink, L. & Mayer, A. (2012). Variációk a szabályozásra. Médiatudományi Intézet.
Fazekas, J. (2010). A 2006. évi közigazgatási szervezeti törvény négy éve a Kormány szervezetalakítási szabadságának szemszögéből. In M. Nagy (Ed.), Jogi tanulmányok II. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.
Fazekas, J. (2015). Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon. Új Magyar Közigazgatás, 8(2), 15–21.
Fazekas, J. (2018). Önálló szabályozó szerv. In A. Jakab & B. Fekete (Eds.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: http://ijoten.hu/szocikk/onallo-szabalyozo-szerv
Fazekas, J. (2020). Autonóm államigazgatási szervek. In A. Jakab & B. Fekete (Eds.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia. Online: https://ijoten.hu/szocikk/autonom-allamigazgatasi-szervek
Fazekas, M. Ed. (2017). Közigazgatási jog. Általános rész I. ELTE Eötvös Kiadó.
Ferenczi, E. (2000). Az önálló szabályozó szerv tevékenysége mint parakodifikációs jelenség. Állam- és Jogtudomány, 41(3–4), 311–326.
Jakab, A. (2011). Magántervezet, szakmai álláspont kialakítása céljából. Online: http://www.jak. ppke.hu/tanszek/alkotm/letolt/alkt.pdf
Jakab, A. (2012). Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG–ORAC.
Kovács, A. Gy. (2009). Mitől szabályozó egy hatóság? In P. Valentiny & F. L. Kiss (Eds.), Verseny és szabályozás 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Rozsnyai, K. (2013): A hatékony jogvédelem biztosítása a közigazgatási bíráskodásban. Acta Humana, 1(1), 117–130.
Lapsánszky, A., Patyi, A. & Takács, A. (2017). A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Dialóg Campus Kiadó.
Lapsánszky, A. (2014). A szabályozó hatóságok jogállásának, szervezetének és „szabályozó” feladatainak elméleti alapjai, sajátosságai. Új Magyar Közigazgatás, 7(3), 1–10.
Temesi, I. (2013). Az önálló szabályozó szervek. In A. Patyi & A. Téglási (Eds.), Államtan és a magyar állam szervezete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Trócsányi, L. (1991). A közigazgatási bíráskodás és az alapjogok védelmének egyes aspektusai. Acta Humana, 2(4), 39–51.
