Local Self-Governments and the Vertical Division of Power
Copyright (c) 2022 Varga Ádám
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Abstract
Local self-governments cannot be defined as entities against the state, nor do they merely assist in executing the central will. The significance of local self-governments lies in their role in the division and balancing of powers. In light of the principle of subsidiarity, the need for autonomy through decentralisation necessarily leads to the central bodies of the state being marginalised in these matters, in a sense, the latter lose their ability to solve the issues raised within their own sphere of competence.
From a certain point of view, this can even be considered a vertical division of power. The division of executive power between the public administration subordinated to the Government and independent local self-governments, does not call into question the local self-government’s affiliation with the executive power. As such, it is practically an internal division of powers. In essence, it manifests itself as a kind of limited autonomy, which – due to the unity of the state – subsists only within the confines of the relevant laws.
In light of the foregoing, jointly applied principles lead to a vertical division of power. Power is divided, which, nonetheless, does not mean that one sovereign body limits another; it is rather the case of the state restraining itself by virtue of the principle of democracy.
Keywords:
How to Cite
References
Ádám, A. (2000). Az önkormányzati rendszer alkotmányi összefüggéseiről. In I. Verebélyi (Ed.), Egy évtized önkormányzati mérlege és a jövő kilátásai. MKI & MTA PTI & MTA RKK.
Árva, Zs. (2014). A helyi önkormányzás alkotmányos keretei, szervezeti rendszere, az önkormányzatok típusai
Magyarországon. In I. Balázs (Ed.), Helyi önkormányzatok. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Balázs, I. (2014). Új tendenciák a helyi önkormányzati rendszer szabályozásában Magyarországon és az Európai
Unió tagországaiban. In I. Balázs (Ed.), Helyi önkormányzatok. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Berényi, J. (2003). Az európai közigazgatási rendszerek intézményei. Rejtjel.
Berthet, T. & Cuntigh, P. (2006). Local Mirrors of State Modernisation: The Case of the Territorialisation
of Employment Policy in France. In V. Hoffmann-Martinot & H. Wollmann (Eds.), State and Local
Government Reforms in France and Germany. VS Verlag für Sozialwissenschaften. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-531-90271-5_10
Constant, B. (1997). A régiek és a modernek szabadsága. Atlantisz.
Constant, B. (1862). Az alkotmányos politica tana. Trattner–Károlyi.
Constant, B. (1836). Cours de politique constitutionnelle, ed. by Jean-Pierre Pagès. Didier.
Csalló, K. (2014). Önkormányzás, autonómia. A helyi önkormányzatok szabályozási típusai Európában. In
Cs. Feik, (Ed.), Magyarország helyi önkormányzatai. NKE KTK.
Csink, L. (2014). Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press.
Dezső, M. & Somody, B. (2007). A szuverenitás. In I. Kukorelli (Ed.), Alkotmánytan I. Alapfogalmak,
alkotmányos intézmények. Osiris.
Ereky, I. (1932). Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. Budapest Székesfőváros Házinyomdája.
Ereky, I. (1939). Közigazgatás és önkormányzat. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó.
Erdős, Cs. & Smuk, P. (2017). Parlament és hatalommegosztás. In P. Takács (Ed.), Unitas multiplex. Ünnepi
tanulmányok Szigeti Péter 65. születésnapjára. Gondolat & SZE DFK.
Fogarasi, J., Ivancsics, I. & Kiss, L. (1994). A helyi önkormányzatok kézikönyve. Unió.
Frivaldszky, J. (2006). Szubszidiaritás és az európai identitás a közösségek Európájáért. In J. Frivaldszky (Ed.),
Szubszidiaritás és szolidaritás az Európai Unióban. Faludi Ferenc Akadémia.
Hendler, R. (2007). Grundbegriffe der Selbstverwaltung. In T. Mann & G. Püttner (Eds.), Handbuch der
kommunalen Wissenschaft und Praxis. Band 1 Grundlagen und Kommunalverfassung. Dritte, völlig neu
bearbeitete Auflage. Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-540-68884-6_1
Hoffman, I. (2015). Gondolatok a 21. századi önkormányzati jog fontosabb intézményeiről és modelljeiről.
A nyugati demokráciák és Magyarország szabályozásainak, valamint azok változásainak tükrében. ELTE
Eötvös.
Hoffmann-Axthelm, D. (2004). Lokale Selbstverwaltung – Möglichkeit und Grenzen direkter Demokratie.
VS Verlag für Sozialwissenschaften. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-322-81024-3
Ivancsics, I. (1996). A helyi és területi közigazgatás alkotmányi szabályozásának néhány alapkérdése
és alternatívája. In I. Verebélyi (Ed.), A helyi önkormányzatok alkotmányi szabályozása. KJK – MTA ÁJTI.
Kaltenbach, J. (1991). Az önkormányzati felügyelet. Universum.
Kelsen, H. (1927). Az államelmélet alapvonalai. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó.
Knemeyer, F.-L. (1990). Subsidiarität – Föderalismus, Dezentralisation: Initiativen zu einem „Europa der
Regionen“. Zeitschrift für Rechtspolitik, (5), 176–186.
Küpper, H. (2009). A helyi önkormányzás joga. In A. Jakab (Ed.), Az Alkotmány kommentárja II. Századvég.
Ladner, A., Keuffer, N., Baldersheim, H., Hlepas, N., Swianiewicz, P., Steyvers, K. & Navarro, C. (2019).
Patterns of Local Autonomy in Europe. Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-319-95642-8
Magyary, Z. (1930). A magyar közigazgatás racionalizálása. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Magyary, Z. (1942). Magyar közigazgatás – A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában a magyar közigazgatás
szervezete működése és jogi rendje. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Petrétei, J. (2018). Hatalommegosztás. In A. Jakab & B. Fekete (Eds.), Internetes jogtudományi enciklopédia.
Online: http://ijoten.hu/szocikk/alkotmanyjog-hatalommegosztas
Pálné Kovács, I. (1996). A helyi önkormányzatok alkotmányos szabályozása. In I. Verebélyi (Ed.), A helyi
önkormányzatok alkotmányi szabályozása. KJK & MTA ÁJTI.
Pálné Kovács, I. (2008). Helyi kormányzás Magyarországon. Dialóg Campus. Online: https://doi.org/10.17649/TET.22.1.1152
Peters, H. (1926). Grenzen der kommunalen Selbstverwaltung in Preussen. Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-642-47664-8
Sári, J. (2007). A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv. In I. Kukorelli (Ed.), Alkotmánytan I.
Alapfogalmak, alkotmányos intézmények. Osiris.
Soós, E. (2010). A szubszidiaritás mint a többszintű kormányzás működését meghatározó alapelv. In P. Á. Ferwagner & Z. Kalmár (Eds.), Távolabbra tekintve: tanulmányok J. Nagy László 65. születésnapjára. Universitas Szeged.
Sólyom, L. (2001). Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris.
Stern, K. (1981). Die Verfassungsgarantie der kommunalen Selbstverwaltung. In G. Püttner (Ed.), Handbuch
der kommunalen Wissenschaft und Praxis. Band 1 Grundlagen. Zweite, völlig neu bearbeitete Auflage.
Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-662-11967-9_14
Szegvári, P. (2017). A helyi önkormányzatok szerepváltozása a rendszerváltozás utáni alkotmányos rendszerben.
In N. Chronowski, P. Smuk, Zs. Szabó & Z. Szentmiklósy (Eds.), A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli. Gondolat.
Szoboszlai, Gy. (2011). Búcsú a jogállamtól. A hatalommegosztás modellje a 2011. évi alaptörvényben. Eszmélet, (2), 5–31.
Varga, Zs. A. (2019). From Ideal to Idol? The Concept of the Rule of Law. Dialóg Campus.
Veress, E. (2005). A hatalommegosztás aktualitása. Magyar Kisebbség, (3–4), 236–297.
Waschkuhn, A. (1995). Was ist Subsidiarität? Ein sozialphilosophisches Ordnungsprinzip: Von Thomas von
Aquin bis zur “Civil Society”. Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-663-12443-6
