Outline of the Evolution of the Hungarian Monetary Policy from the Restoration of the Two-level Banking System to the Present Day

doi: 10.53116/pgaflr.2021.1.9


This study outlines the development of Hungary’s monetary policy, and the course and changes in its objectives and instruments since the beginning of the market economy transition in the late 1980s. The author’s basic thesis is that the period since the two-level banking system was reinstated after four decades of a planned economy system, in 1987, can be basically divided into three development phases with significantly different characteristics. The first phase was an ‘attempt to introduce’ an imported monetary mechanism, or perhaps an urge to comply with it, while the second phase was an approach of a monetary regime change launched in 2013 and supporting economic growth and financial stability strongly and directly, which lasted until the appearance of the traumatic elements of the Covid-19 pandemic crisis. The third phase is evolving today, under the circumstances of adapting to the conditions of the real essence of the twenty-first century, i.e. a new type of international competitiveness, which is pursued by the Central Bank of Hungary as stipulated by the Fundamental Law and the cardinal Central Bank Act of Hungary.


regime change monetary policy pressure for competitiveness

How to Cite

Lentner, C. (2021). Outline of the Evolution of the Hungarian Monetary Policy from the Restoration of the Two-level Banking System to the Present Day. Public Governance, Administration and Finances Law Review, 6(1), 103–116. https://doi.org/10.53116/pgaflr.2021.1.9


Abidi, N. & Ixart M. F. (2018). Who benefits from the corporate QE? A regression discontinuity design approach. ECB Working Paper Series, No. 2145.

Antal, L. (2004). Fenntartható-e a fenntartható növekedés? Az átmeneti gazdaságok tapasztalatai. Közgazdasági Szemle Alapítvány.

Arrata, W. & Nguyen, B. (2017). Price impact of bond supply shocks: Evidence from the Eurosystem’s Asset Purchase Program. Banque de France Working Paper, No. 623.

Bethlendi, A. et al. (2015). A Magyar Állam mikroprudenciális és makroprudenciális szabályozásának és ellenőrzésének jellemzői a devizahitelezés területén. In Cs. Lentner (Ed.), A devizahitelezés nagy kézikönyve. ÁNTK, pp. 87–120.

Blanchard, O. (2012). Monetary Policy in the Wake of the Crisis. In O. Blanchard et al. (Eds.), In the Wake of the Crisis. Leading Economists Reassess Economic Policy. The MIT Press.

Borio, C. & Disyatat, P. (2021). Monetary and Fiscal Policy: Privileged powers, entwined responsibilities. SUERF Policy Note, Issue No. 238.

Foley-Fisher, N., Ramcharan, R. & Yu, E. (2016). The Impact of Unconventional Monetary Policy on Firm Financing Constraints: Evidence from the Maturity Extension Program. Journal of Financial Economics, 122(2), 409–429. Online: https://doi.org/10.2139/ssrn.2643795

Funashima, Y. (2018). Do the Bank of Japan’s Unconventional Monetary Policies Decrease Real Interest Rates under a Zero Lower Bound? Open Journal of Social Sciences, 6(7), 122–130. Online: https://doi.org/10.4236/jss.2018.67010

Galema, R. & Lugo, S. (2017). When central banks buy target selection and impact of the European Corporate Sector Purchase Program. Utrecht University School of Economics Discussion Paper Series, No. 17–16.

Hagelmayer, I. (1969). A bankrendszer feladatai. Pénzügyi Szemle, 13(2).

Huszti, E. (1987). Az antiinflációs útkeresés. Monetáris politika és gyakorlat Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Huszti, E. (1995). Banktan. Tass Kft.

Huszti, E. (2006). A monetáris szabályozás néhány pénzelméleti kérdése. In Cs. Lentner (Ed.), Pénzpiacok szabályozása Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 13–32.

Kecskés, A. (2015). Az amerikai jegybank szerepe a 2007–2009-es gazdasági világválság kialakulásában. Controller info, 5(Special Issue), 14–18.

Kecskés, A. (2017). The regulatory implications of the shadow banking system. Economics & Working Capital, 2(1–4), 27–38.

Kolozsi, P. P. & Lentner, Cs. (2006). A magyar jegybanki szabályozás és monetáris politika az európai integrációs folyamatok tükrében. In Cs. Lentner (Ed.), Pénzpiacok szabályozása Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 33–68.

Kolozsi, P. P., Parragh, B., Pulai, Gy. (2017): Categorising the Central Bank’s Credit Incentive Programs by Targeting and Intensity. Public Finance Quarterly, 62(4), 502–523.

Kovács, L. (2015). The banking sector in the shadow of the crisis. Hungarian Financial Almanac, 25, 78–81.

Lentner, Cs. (Ed.). (2012). Bankmenedzsment – bankszabályozás – pénzügyi fogyasztóvédelem. NKTK.

Lentner, Cs. (2015). A túlhitelezés globalizálódása a világban és Magyarországon. In Cs. Lentner (Ed.), A devizahitelezés nagy kézikönyve. NKTK, 23–62.

Lentner, Cs., Tatay, T. & Szegedi, K. (2015). Corporate social responsibility in the banking sector. Public Finance Quarterly, 60(1), 95–103.

Losoncz, M. (2010). A globális pénzügyi válság anatómiája és tanulságai. Pénzügyi Szemle, 55(4), 765–780.

Macchiarelli, C., Monti, M. & Vedolin, A. (2017). The Corporate Sector Purchase Programme (CSPP): Effectiveness and challenges ahead. European Parliament Working Paper. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2017/607343/IPOL_IDA(2017)607343_EN.pdf

Matolcsy, Gy., Palotai, D. & Sisak, B. (2015). A devizahitelezés makrogazdasági hatásai és gazdaságpolitikai válasza. In Cs. Lentner (Ed.), A devizahitelezés nagy kézikönyve. NKTK, 121–158.

Matolcsy, Gy. & Palotai, D. (2018). The Hungarian Model: Hungarian Crisis Management in View of the Mediterranean Way. Financial and Economic Review, 17(2), 5–42.

Matolcsy, Gy. (2020). Quo vadis Hungaria? Facing a New World. Civic Review, 16(Special Issue), 9–31. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2020.1202

Neményi, J. (2009). A monetáris politika szerepe Magyarországon a pénzügyi válság kezelésében. Közgazdasági Szemle, 66(5), 393–421.

Neményi, J, (2011). A pénzügyi válság hatása a központi bankok szabályozására. Verseny és Szabályozás, 5(1), 167–209.

Nyers, R. et al. (1991). A bankrendszer fejlődése a bankmérlegek alapján. MNB.

The Financial Crisis Inquiry Report (2011). U.S. Congress.

Samuelson, A. P. & Nordhaus, D. W. (2005). Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 479–489.


Download data is not yet available.