The Rule of Law and the Extraordinary Situation
Copyright (c) 2021 Karácsony András, Nagypál Szabolcs
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Abstract
The various legal theorists dealing with the operation and effect of law have mostly examined situations that can be described as occurring in the usual, regular, normal state of social life. Over the last half century, and particularly since the formation and later enlargement of the European Union, the requirement of the rule of law has emerged as a key topic. The test of the rule of law is as follows: it is necessary to examine in an abnormal situation or, as it were, in an extraordinary situation exactly how it is possible to take political decisions that are of fundamental importance to society while also guaranteeing that these decisions remain within the rule of law at all times.
The aim of this study is to investigate how and by what constitutional mandate the Hungarian Government deviated from the normal constitutional situation in 2020. The “state of exception” theorised by Carl Schmitt and Giorgio Agamben means the suspension of the law. It is important to understand their views in order to see that the Hungarian situation in 2020 is utterly dissimilar to such a state of exception. In short, we need to distinguish a state of exception from an extraordinary situation, because the latter does not imply the suspension of law in general or, more specifically, the suspension of the rule of law, but that parliamentary and government decisions remain within it. The special legal order applied in an extraordinary situation is not in fact a suspension of democracy, still less of the rule of law. On the contrary, it actually falls within both: in a state of national crisis, this situation is democracy itself and the rule of law itself, and – accordingly – strict laws (both democratic and imposed within the rule of law), or rather laws of cardinal importance, make its conditions and its functioning possible and regulate it.
Keywords:
How to Cite
References
Agamben, G. (2004). Ausnahmezustand. Suhrkamp.
Csink, L. (2017). Mikor legyen a jogrend különleges? Iustum Aequum Salutare, 13(4), 7–16. Online: http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20174sz/01b_Csink_IAS_2017_4.pdf
Fődi, K. (2020, April 10). Nekem kéne feláldozni magam, vagy mások áldozzák fel magukat értem? 444. Online: https://444.hu/2020/04/10/nekem-kene-felaldozni-magam-vagy-masok-aldozzak-fel-magukat-ertem
Jakab, A. (2007). A szükségállapot alapvető dilemmája és jogi természete a német alkotmányjog és irodalom tükrében. Jogtudományi Közlöny, 62(2), 39–49.
Jakab, A. & Till, Sz. (2016). A különleges jogrend. In L. Trócsányi & B. Schanda (Eds.), Bevezetés az alkotmányjogba (pp. 485–513). HVG-Orac.
Kádár, P. (2014). A kivételes hatalomtól a különleges jogrend idején bevezethető intézkedésekig. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2(1), 5–46.
Kelemen, R. (2019). A különleges jogrend szabályozása az egyes alkotmányokban I. Általános alapvetés, fogalmi elhatárolás. Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság. Vélemények a Katonai Jog Világából, 1.
Kiss, B. (2018). Az alapjogok korlátozása és a közérdek. In K. Szamel (Ed.), Közérdek és közigazgatás (pp. 169–182). MTA JTI.
Kiss, B. (2013). Some remarks on the provisions of the new fundamental law of Hungary regarding fundamental rights. In R. Keča (Ed.), Harmonizaciǰa srpskog i mađarskog prava sa pravom Evropske Uniǰe (pp. 513–523). Pravni fakultet u Novom Sadu, Centar za izdavačku delatnost.
Kiss, B. (2018). Az alapjogok korlátozhatósága különleges jogrendben, különös tekintettel a (büntető-) igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedésekre. In M. Homoki-Nagy et al. (Eds.), Ünnepi kötet dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születésnapjára (pp. 555–556). SZTE ÁJTK.
Koja, F. (2003). Állami szükségállapot és a szükségállapotra vonatkozó jog. In P. Takács (Ed.), Államtan (pp. 797–817). Szent István Társulat.
Mészáros, G. (2017). Különleges helyzetek és beavatkozási lehetőségek az alkotmányos demokráciákban [Doctoral dissertation, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola].
Mógor, J. & Horváth, L. (2009). Alkotmányos korlátok (garanciák) a minősített időszakokról szóló szabályozásban. Bolyai Szemle, 18(3), 35–45.
Müller, P. & Puhl, J. (2020, April 21). What the Economy Needs Is a Blitzkrieg. Interview Conducted by Peter Müller and Jan Puhl. Spiegel. Online: https://bit.ly/3mkZXjH
Sándor, L. (2020a, April 13). A szükséghelyzet nemzetközi. Beszélgetés Federica Cristanival. Mandiner. Online: https://precedens.mandiner.hu/cikk/20200413_a_szukseghelyzet_nemzetkozi
Sándor, L. (2020b, September 15). “Nincsen egységes mintája a különleges jogrendnek”. Beszélgetés Szilágyi János Edével. Mandiner. Online: https://bit.ly/3Gxvsz9
Schmitt, C. (2005). Political Theology. Four Chapters on the Concept of Sovereignty. Trans. by G. Schwab. University of Chicago Pess.
Szabó, Cs. & Horváth, L. (2012). Magyarország Alaptörvényének és a Magyar Köztársaság Alkotmányának összevetése a különleges jogrend vonatkozásában. Hadmérnök, 7(2), 395–404.
Szilvay, G. (2020, April 17). The nature of Hungary’s ‘state of emergency’. The European Conservative. Online: https://europeanconservative.com/2020/04/the-nature-of-hungarys-state-of-emergency
Techet, P. (2020, April 8). Tényleg Carl Schmittet kell olvasni, hogy megértsük a járványhelyzetet? Azonnali. Online: https://bit.ly/3w3JlAo
Till, Sz. (2019). Különleges jogrend. In A. Jakab & B. Fekete (Eds.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (IJOTEN). Online: http://ijoten.hu/szocikk/kulonleges-jogrend